A Center for Independent Journalism nevű szervezet, azaz a Független Médiaközpont 1995-ben jött létre az Independent Journalism Foundation, new york-i székhelyű anyaszervezet támogatásával. Fő célja a szervezet beszámolója szerint a szokásosnak tekinthető médiapiaci értékek támogatása: „A Független Médiaközpont célja, hogy erősítse az etikus magatartáson alapuló tényszerű újságírást, támogassa az információk szabad áramlását és a közvélemény megfelelő tájékoztatását, továbbá együttműködjék azokkal az oktatási intézményekkel, amelyek a tényekre alapozott tartalmak készítését oktatják. A Médiaközpont – vállalása szerint – katalizátor szerepet tölt be közcélú és közérdekű ingyenes programjaival, amelyek egyébként nem lennének elérhetők a minőségi újságírás iránt elkötelezett szakmabéliek számára.”

Az Alapítvány tehát bizonyos értelemben katalizátor szerepet tölt be: közcélúnak és közérdekűnek meghirdetett ingyenes programokat, képzéseket és projekteket kínál olyan érdeklődőknek is, akik számára egyébként ezek valószínűleg  nem lennének elérhetőek. A Független Médiaközpont tehát de facto újságírók továbbképzését szervezi meg és finanszírozza. Az újságírók fejlesztését célzó események, például kerekasztal-beszélgetések és workshopok mellett a médiaközpont oldalán kiadványokat is lehet találni. Nagy részüket nem kormánypártinak tartott oknyomozó médiához köthető szerzők írták (pl. Pethő András, Vorák Anita). Témájukat tekintve leginkább know-how-t átadó jellegű munkákról beszélhetünk. Az érintett kérdéskörök igen tág horizonton mozognak: projekt menedzsment, kutatási módszerek, vizualizáció, fake-news, kisebbségek és migráció. Nemzetközi szinten is aktív a Központ, tagja például a SouthEast European Media Observatory, nevű regionális hálózatnak, amelynek célja a sajtószabadság és pluralizmus elősegítése a Dél-Kelet-Európa régióban és amely szervezetet többek között az Open Society támogatja. Elemzésünk készítésekor utánanéztünk, hogy ezek a képzések milyen szakmai alapelvek mentén zajlanak, kik a szervezet vezetői és miből finanszírozzák a működést? 

A Független Médiaközpont jogi háttérszervezetét Független Újságírók Alapítványának (nyilvántartási szám: 01-01-0006058) hívják, amelyet 1995.08.24-én jegyeztek be, a közhasznú jogállást pedig 2014.06.01-én szerezte meg. A szervezet székhelye Budapesten van a Vörösmarty utca 47/A-ban, ugyanazon a címen, mint a Magyar Újságírók Országos Szövetsége. Nyilván az egybeesés nem véletlen, a két szervezet között formális együttműködés is van. 

 

A Független Újságírók Alapítványának képviselői: Both, Móricz, Orbán, Weyer, Cseh

 

A Független Médiaközpont képviselői közt találjuk például Weyer Balázst, aki egyben a kuratórium elnöke is. Weyer újságíróként dolgozott a Magyar Narancsnál (az itt – Kóczián Péterrel közösen – jegyzett cikkeit a magyar oknyomozó újságírás első szárnypróbálgatásaiként tartják számon) és a Vasárnapi Híreknél, majd állást kapott az RTL Klubnál. Az Origo egyik alapítója,  2000-től egy ideig főszerkesztője. Innen 2011-ben távozott, 2015-ben több volt origóssal együtt megalapította a Direkt36 oknyomozó felületet. Tagja annak a Minőségi Újságírásért Díj zsűrijének is, amellyel kapcsolatban sokszor fogalmazzák meg azt a vádat, hogy részrehajló a nem kormánypártinak tartott újságírók és cikkek irányában. (Ezt még egy Átlátszó.hu-n publikált cikk is megemlíti, amely összegyűjtötte a legtöbbet díjazott médiumokat is. A Magyar Narancsnál dolgozó újságírók kapták a legtöbb díjat, összesen 33-at, utána a Népszabadság és a HVG következik 29 és 22 díjjal.) De itt találjuk dr. Cseh Gabriella médiajogászt is, aki még a 2010 előtti Magyar Rádió ügyvezető igazgatója volt, korábban pedig az egyik legismertebb hazai alternatív távközlési szolgáltató​, a PanTel jogi vezetője. Cseh egyébként szerzője Sükösd Miklóssal a Médiajog és médiapolitika Magyarországon című viszonylag széles körben ismert könyvnek, valamint nyilvános előadásokat is tart a témában. Képviselő továbbá Both Vilmos közgazdász, hírközlés- és médiapiaci szakértő, aki pályafutását még újságíróként kezdte a ’90-es években először a BBC-nél, majd a Napi Gazdaságnál, ahol a főszerkesztői pozícióig jutott. Ezt követően váltott tanácsadásra, a 2000-es években az econet.hu Informatikai Rt. és a DS Consulting Zrt. vezérigazgatójaként dolgozott, majd megalapította a saját cégét, a Bottom Line Kft.-t. Both egyébként több évig volt a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének elnöke, illetve elnökségi tagja, de a nyilvános szereplésektől sem riad vissza, volt például tavaly egy vitája Puzsér Róberttel is. A képviselők közt találjuk Orbán Sándort és Móricz Ilonát is, előbbi a szervezet igazgatója, utóbbi az igazgató-helyettese. Velük most januárban készített egy páros interjút a Jelen hetilap, amelyben számos érdekességet elárulnak a Független Médiaközpontról. 

A New-York-i szervezetet, a Független Újságírók Alapítványát két veterán újságíró, James Greenfield és Donald M. Wilson alapította.Kelet-Közép-Európai viszonylatban Budapesten kívül először Prágában, majd Pozsonyban és Bukarestben is létrehoztak hasonló központokat. Orbán Sándor (aki korábban a Kurír című lapnál és a Magyar Televízió Híradójánál dolgozott, ahonnan 1990 nyarán távozott) egy 1993-as amerikai ösztöndíjnak köszönhetően ismerte meg az amerikai szervezet alapítóit. Orbán elmondása alapján a Független Médiaközpontnak a ’90-es évek második fele lehetett a fénykora, ekkor ugyanis, már a sajtószabadság kivívása után, de még az internet és a közösségi média berobbanása  előtt, volt egy hatalmas felfutása  a klasszikus sajtónak, ezen belül pedig a nyomtatott sajtónak is, miközben a telekommunikációs ismeretek és a nyugati sajtó know how-ja igazi ritka kincsnek számítottak. A CIJ (Center for Independent Journalism) ekkor egy belvárosi irodában működött két nagyobb oktatóteremmel,  a Freedom Forum könyvtárával illetve egy-egy rádió- és tévé-stúdióval is felszerelkezve, amelyek a közben elindult BBC-tanfolyamokhoz kellettek. A BBC-tanfolyamokon kívül indítottak saját képzéseket, de tartott kurzust az amerikai Knight Alapítványt 6-10 szakembere is. Az alapítvány tevékenysége a mai napig változatlan, képzéseket nyújtanak újságíróknak. Az interjúban elmondottak alapján mostanában már arányaiban jóval kevesebb forrásból gazdálkodhatnak, mint korábban.

 

 

Megnéztük azt is, hogy mennyi ez a jóval kevesebb forrás. Az alapítvány összes bevétele igen változónak mondható, az elmúlt években kb. 30 és 40 millió forint között ingadozott. A bevételek nagy része (kb. 90%-a) támogatásokból áll. A támogatások nagy része külföldi NGO-nak minősülő szervezetektől érkezik, 2018-ban a támogatások ilyen arányban oszlottak meg: International Freedom of Expression Exchange (13%), USA Külügyminisztérium (2%), Open Society Foundation (61%), Media Diversity Institute (13%), Google Digital News Initiative Innovation Fund (11%). De az oldalon feltüntetett támogatók között találjuk a brit, kanadai, holland és svájci nagykövetséget, a Bloomberg News Service-t, The Freedom Forum-ot, a Reuters-t, valamint a Soros Alapítványt is. Az alapítványnak 2020-ban 2,8 millió forint adózott eredménye volt és 7,2 millió forintot juttatott a vezető tisztségviselőknek. Összesen 15 millió forint személyi juttatást számoltak el, a kiadások nagy része a közhasznú tevékenységek költségei voltak.

 

Az Független Médiaközpontról készített rövid bemutató elemzésből az derül ki, hogy egy viszonylag nagy múltra visszatekintő, széleskörű hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerrel bíró, jól beágyazott entitásról van szó. A kínált képzések nagy része minden bizonnyal figyelemreméltó szakmai értéket képvisel, az azonban világosan kitűnik, hogy az alapítvány csupán nevében független: mind személyi összetételében, mind a támogató szervezetek tekintetében inkább baloldali, kormánykritikus orientáltságúnak mondható.