A hazai közbeszédet az elmúlt hetekben az ellenzéki előválasztás, különösen pedig a miniszterelnök-jelöltek egyre feszültebb versengése határozta meg. Az előválasztással kapcsolatban számos olyan írás napvilágot látott, amely a pártok és a jelöltek népszerűségét, esélyeit és erőviszonyait latolgatják. De vajon hogyan viszonyulnak mindehhez a hazai médiumok? Hogyan és ki mellett foglalt állást a nem kormánypártinak tartott sajtó? Elemzés-sorozatunk első részéből kiderül.

 

A Transzparens Újságírásért Alapítvány feladatának érzi, hogy az aktuális politikai ügyek kapcsán a hazai közéleti sajtóban jelentkező folyamatokat vizsgálja és bemutassa a médiatudatosságra fogékony olvasók számára. A magyar politika elmúlt heteit leginkább meghatározó eseménysorozat pedig nem más volt, mint az ellenzéki előválasztás, amellyel kapcsolatban számos írás érhető el. Ezek nagy része az ellenzéki pártok versengése során felszínre kerülő konfliktusokról szól, amelyeknek adott esetben lehetnek a médiával kapcsolatos vonatkozásai is. Ilyen jelenséget mutatott be alapítványunk korábban megjelent elemzése is, amely sorra veszi a kampány során bevetett, látszólag híroldalnak tűnő, valójában pártok által közvetlenül működtetett kommunikációs csatornákat. Jelen elemzésünkben pedig azt vizsgáljuk meg, hogy a nem kormánypártinak tartott médiumok hogyan vesznek részt az előválasztási versenyben és vajon melyik miniszterelnök-jelöltet támogatják? 

 

Az elemzés módszertana

Az elemzésünk egyik kiindulópontja a legegyszerűbb kvantitatív kérdés megválaszolása volt. Megvizsgáltuk, hogy az ellenzékinek tartott médiumok hány alkalommal írtak egy-egy miniszterelnök-jelöltről. A vizsgált médiumok egy része a legolvasottabb, véleményalakító potenciállal rendelkező (mainstream) közéleti online portálok köréből került ki (hvg.hu, 444.hu, telex.hu), míg mások inkább a kutatási eredmények diverzifikálása és egy érdekes jelenség illusztrálása céljából kerültek beválogatásra (alfahir.hu, nyugatifeny.hu). A vizsgált időszak július 23-tól augusztus 23-ig tart, vagyis az adatgyűjtés a tulajdonképpeni jelöltállítási időszakot öleli fel. A kutatás módszertanának  további bővítése lehet az, ha nem csak az adott miniszterelnök-jelöltről szóló cikkek számát, hanem azok hangvételét is a vizsgálat tárgyává tesszük, hiszen  hiszen jelzésértékű lehet, ha valamelyik médium egy-egy jelöltről jelentős arányban pozitívan vagy negatívan ír. Megfigyeléseink alapján azonban a széles körben olvasott médiumok esetén erről jellemzően nincs szó, ez a jelenség inkább a közvetlen politikai befolyásolás (adott esetben lejáratás) céljából létrehozott kisebb, ún. revolver-site-ok esetében tipikus, itt viszont ennek megállapítása nem bír analitikai hozzáadott értékkel. Jól érvényesül viszont a „rossz reklám is reklám” klasszikus elve, vagyis minél többet foglalkozik egy portál az adott jelölttel, annál inkább kedvez az ő kampányának. Az adatgyűjtés alapját a tagelemzés módszertana jelentette. Ez azt jelenti, hogy konkrétan azt vizsgáltuk, az adott portál hány írásában jelölte meg a címkék között az adott miniszterelnök-jelöltet név szerint. Előfordulhat tehát, hogy egy-egy miniszterelnök-jelölt más módon más írásokban is mellékesen megemlítésre került, mi csak azokat cikkeket vettük alapul, amelyek legalább részben témájukként jelölték meg a fenti két címkét.

 

Kutatási eredmények

A kutatási eredmények magukért beszélnek, és több, az elemzés kapcsán felállított hipotézisünket is igazolták. Az itt bemutatott ábrán a kutatási eredményeket médiumonként arányosítottuk. Az abszolút értékek összehasonlítása ugyanis félrevezető lehet tekintve, hogy egy-egy portál jelentősen különböző számú cikket publikált a témában a vizsgált időszak alatt.

 

 

Mindezek alapján a lenti szalagdiagram megmutatja, hogy egy-egy nem kormánypártinak tartott médium a jelöltállítási időszak alatt az összes miniszterelnök-jelöltekkel foglalkozó írása közül milyen arányban szóltak a cikkek az egyes miniszterelnök-jelöltről. Így például a Telex július 23. és augusztus 23. között megjelent bármelyik ellenzéki miniszterelnök-jelölt nevével címkézett összes írása közül 38,3% foglalkozik Karácsony Gergellyel, 17% Jakab Péterrel és 12,8-12,8% Dobrev Klárával és Fekete-Győr Andrással, valamint 10,6% Pálinkás Józseffel és csak 8,5% Márki-Zay Péterrel. Az eredmények értelmezéséhez az a megjegyzés is hozzátartozik, hogy egy-egy cikk akár több miniszterelnök-jelölt nevét is tartalmazhatja a tagek közt (tipikus esetei ennek a közvéleménykutatások eredményéről beszámoló írások), egy ilyen cikket minden egyes címkézett miniszterelnök-jelölt kategóriájába egy-egy elemnek számoltunk.

 

Favorit a főpolgármester

Az első kutatással kapcsolatban felállított hipotézisünk az volt, hogy a mainstreambe tartozó nem kormánypártinak tartott portálok leginkább Karácsony Gergelyt támogatják a miniszterelnök-jelölti versenyben. Ezt a feltételezést a számok is alátámasztják: a Telex, a HVG és a 444 releváns cikkei is túlnyomó részt a főpolgármesterről szólnak. Az első kettő esetében több mint kétszer, a 444 esetében pedig háromszor annyi cikk szól Karácsonyról mint a második legtöbbet említett miniszterelnök-jelöltről, Jakab Péterről. Megfigyelhető tehát, hogy a mainstream nem kormánypártinak tartott sajtó teljes erővel Karácsony Gergely mögé állt be, az ő megjelenései dominálnak. Felmerülhet  a kérdés, hogy ezek a cikkek mekkora mértékben szólnak a Karácsonyról, mint Budapest főpolgármesteréről és mekkora mértékben róla, mint miniszterelnök-jelöltről. Ez a kérdés azonban azon túl, hogy kutatásmódszertanilag nem, vagy csak nagyon nehezen értelmezhető, valószínűleg még irrelevánsnak is tekinthető. Ahogyan egy írásban nem pontosan beazonosítható, hogy a szerző főpolgármesteri vagy miniszterelnök-jelölti minőségében foglalkozik Karácsonnyal, úgy az emberek fejében sem válik erőteljesen szét a két szerep. Nem beszélve arról, hogy a főpolgármester maga is gyakran összemossa kommunikációjában a két szerepkört,  legyen szó akár a social media kommunikáció fókuszáról, akár arról, hogy a közelmúltban több ellenzéki párt szerint a Fővárosi Önkormányzat közpénzből segítette Karácsony Gergely előválasztási kampányát.

 

Közszolgálatiság takaréklángon 

Alapvetően természetesnek mondható, hogy egy-egy miniszterelnök-jelöltről vagy tágabb értelemben egy-egy politikusról, illetve pártról nem teljesen megegyező arányban írnak a médiumok. Az eltérés oka lehet az is, hogy az embereket, a médiumok olvasóit eltérő mértékben érdekli egy-egy közéleti szereplő. Ezt az érdeklődési arányt igen nehéz meghatározni, de talán jó megközelítés és főleg praktikus megoldás lehet egy-egy politikus ismertségi vagy népszerűségi mutatójával összehasonlítani a megemlítések számát.

 

A fenti ábrán összehasonlítjuk a mainstreamnek mondható, nem kormánypártinak tartott médiumok (HVG, 444, Telex) aggregált számait a Medián közvéleménykutató intézet (a HVG megbízásából készített) támogatottsági felmérésével. (Mindezt annyi módosítással, hogy a Medián felmérése nem a klasszikus szavazási preferenciára vonatkozott, az első és második említéseket vetítették ki egy 100 fokú skálára, így az összérték nem 100 százalék lett volna. Ezt normáltuk vissza 100%-ra, hogy összehasonlítható legyen a mi adatsorunkkal.) A diagram értelmezése tehát az, hogy milyen különbséget találunk egyes miniszterelnök-jelöltek mainstream médiában való megjelenése és „valós” támogatottsága közt. Az eredmények azt mutatják, hogy míg Karácsony Gergely, Fekete-Győr András és Pálinkás József erősen felülreprezentáltak a vizsgált sajtótermékekben a mért népszerűségükhöz képest, addig Dobrev Klára, Márki-Zay Péter és különösen Jakab Péter masszívan alulreprezentáltak.

 

Újságírás, pártpolitikai érdekek mentén

Érdekes szereplői az előválasztásokat övező médiakörítésnek azok a portálok, melyek széleskörű elfogadottsága lényegesen kisebb a fent említett médiumokénál, tartalmaik szektánsabbak, tulajdonosi hátterük, jogi és anyagi kapcsolatrendszerük pedig közvetlenebb pártkötődésre utal.  Az Alfahír a portál például erős jobbikos kötődésű médiumként van számon tartva. Az oldal tulajdonosa például egykor a Jobbikból azóta kilépő Farkas Gergely országgyűlési képviselő volt. Az oldal  2013-ban változtatta Alfahírre  a nevét, ezt követően a Hatvannégy Vármegyés, Szent Korona Rádiós, jobbikos Magvasi Adrián lett a lap főszerkesztője. Ma az Alfahír kiadója és az N1TV tulajdonosa is az a Kiegyensúlyozott Médiáért Alapítvány, amelyet annak idején  még a párttal szimpatizáló sajtótermékek hiányában a Jobbik alapított. Ezen alapítvány tulajdonában áll a szintén jobbikos médiumként számon tartott N1TV is. Mindezek alapján tehát nem meglepő, hogy 

 

az Alfahír a kutatás szerint több mint kétharmad arányban Jakab Péterrel, a Jobbik jelöltjével foglalkozik az írásaiban.

 

Nem mehetünk el említés nélkül a Nyugati fény portál mellett sem, amit sokan a DK elsőszámú online médiumának tartanak, amit az is alátámaszt, hogy a Nyugati fény feltűnően nagy arányban, a releváns cikkek 56,7%-ban foglalkozik Dobrev Klárával. Azon kívül egyébként, hogy a lap részben a DK internetes hirdetésiből működik, más források is utalnak erre. Szigetvári Viktor, az Együtt ellenzéki párt korábbi vezére egy 2016. február 3-i Facebook bejegyzésében szó szerint ezt írta a lapról: „Amikor Juhász Péter barátommal közösen találkoztunk Gyurcsány Ferenccel, és megkértük, ne az asztal alatt rugdosódjanak, hanem nyíltan mondják el a véleményüket, ne névtelen blogokon, akkor a pártelnök elismerte, hogy a párt kommunikációs teamje irányítja a Nyugati Fényt és az Európa Kávézót is. Még találkozót is szervezett nekem Mandula Viktorral, aki Vágó István és Gréczy Zsolt mellett írja ezen blogokat. Mandula Viktor azt ajánlotta a megbeszélésen, hogy ha az Együtt nem kritizálja Gyurcsányt, akkor a blogok is felhagynak a névtelen gyalázkodással. A találkozó gyors véget ért.” Ezt az állítást egyébként például Vágó István többször is tagadta. Ebben a 2016-os Facebook-bejegyzésben azt írja, hogy Szigetvári hazudott az ő Nyugati fényhez kapcsolódó viszonyáról: “Szemben Szigetvári Viktor állításával (most pereljem őt?), én még egy betűvel sem gazdagítottam a Nyugati Fény blogot, ahogy egyetlen más blogot sem. Saját blogom sincs. Ezt már itt, Szigetvári úr oldalán is többször megírtam, saját posztjaimban is kitértem rá.”

 

 

Bár a stílus kevésbé direkt,  a hagyományok és a beágyazottság is eltérő, bizonyos szempontból hasonló a helyzet a vállaltan baloldali Népszavával kapcsolatban. Németh Péter, a lap egykori főszerkesztője Gyurcsány Ferenc kormányfő, és Hiller István MSZP-elnök társaságában jelentette be 2005-ben, hogy a lap innentől (jelenleg is) „szociáldemokrata napilap” alcímmel jelenik meg. A Népszava sokáig Kapolyi László anyagi támogatásával működött, aki a rendszerváltás előtt ipari miniszter volt, ezt követően pedig vállalkozó, valamint a Magyarországi Szociáldemokrata Párt elnöke. A Népszava ezzel mind külcsínben és szimbólumaiban, mind finanszírozásában a Magyar Szocialista Párt közelébe került és sokak szerint azóta is ebben az érdekkörben mozog. Ezek után nem meglepő, hogy az MSZP által is támogatott Karácsony Gergelyt a Népszava még a korábban említett kormánypártinak tartott mainstream portáloknál is nagyobb arányban említi meg az írásaiban. 

 

A Párbeszéd, az LMP és a szocialisták jelöltjeként induló Karácsonyt az MSZP-közelinek tartott Népszava a miniszterelnök-jelöltekkel foglalkozó cikkeinek 64,7%-ban említi meg.

 

Az tehát világosan látszik a kutatási eredményekből, hogy túlnyomórészt Karácsony Gergely (és másodlagosan Fekete-Győr András)  élvezi a mainstreamnek mondható nem kormányhoz köthető médiumok támogatását. Az olyan bizonyos érdekkörökhöz kapcsolódó portáloknál pedig, mint az Alfahír,  a Nyugati fény és bizonyos értelemben a Népszava pedig megállapítható – bár ez aligha tekinthető meglepőnek – hogy a hozzájuk közel álló párt jelöltjét, a jobbikos Jakabot,  a DK-s Dobrevet és a részben szocialista jelölt Karácsonyt  támogatják. Az adatok alapján a leginkább médiatámogatottság nélkülinek mondható miniszterelnöki várományos a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje, Márki-Zay Péter. Az elemzés következő részében az aláírásgyűjtési időszakkal foglalkozunk, új szempontok is figyelembe véve.