Február 11-én rendszeresen megemlékezést tartanak különböző nemzeti radikális csoportok a német és magyar csapatok 1945-ös kitörési kísérletének évfordulójának alkalmából a Budai Várban és annak környékén. Az elmúlt években leginkább emlékezetpolitikai vita zajlott a sajtóban az esemény kapcsán, idén azonban több brutális támadás is történt a rendezvénnyel összefüggésben a fővárosban. Egy részét nemzeti radikálisok követték el, egy másik részét szélsőbalos antifasiszták. A hazai médiumok azonban eltérő módon számoltak be az erőszakos cselekményekről, különösen azokról, melyeket utóbbiak követték el.
Február 10-én, este 19 óra 55 perckor a „Nacionalista Zóna 3.0” elnevezésű Telegram csoportban tették közzé először azt a felvételt, amelyen a felöltője szerint az látható, hogy külföldi antifasiszták egy csoportja brutálisan megvert egy férfit.
Elemzésünkben azt vesszük górcső alá, mikor és hogyan interpretálták ezt az eseményt az általunk vizsgálat sajtótermékek.
A hírt először a Mi Hazánk-közeli Magyar Jelen vette át még aznap este, de a hazai fősodratú médiában ekkor még nem találtuk híradást az esetről.
Másnap, február 11-én reggel 9 óra 29 perckor a Magyar Nemzet is beszámolt a támadásról. Ebben a cikkben más részletesebben írtak az esetről. Megemlítik például, hogy a megtámadott férfit mentő vitte kórházba, valamint hogy a XI. kerületi Rendőrkapitányság felfegyverkezve, csoportosan elkövetett garázdaság bűntett gyanúja miatt nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen az ügyben.
A Magyar Nemzet cikkében szintén említést tesznek arról, hogy a közösségi médiában olyan információk terjednek, miszerint a támadást Németországból érkező antifasiszták aktivisták követték el, akik a kitörés napja miatt érkeztek a magyar fővárosba. Megemlítik továbbá azt is, hogy a megtámadott férfi katonai, terepmintás ruházatot és bakancsot viselt, vélhetően pedig ezért verték meg a szélsőbalos aktivisták.
A Telex már csak jóval később, február 11-én este 21 óra 2 perckor számolt be először az esetről. Ők azt írták, hogy pénteken egy símaszkos csoport támadt rá egy férfira viperával Gazdagréten. A cikk szerzője nem von párhuzamot a támadás és a kitörési napi rendezvény között, csupán annyit közöl, hogy a videó címe szerint antifasiszták voltak az elkövetők, de megjegyzi, hogy csak annyi biztos, hogy a felvétel Budapesten készült.
A 444 újságíróinak még több időre volt szükségük ahhoz, hogy beszámoljanak a támadásról. Ők nem tették közzé a férfi megveréséről szóló videót, csupán a rendőrség egy közleménye kapcsán írtak az esetről. Ebben az szerepelt, hogy a hatóságok őrizetbe vettek négy embert, köztük három külföldit, akik “előzmény nélkül támadtak emberekre a főváros utcáin”.
A cikkben a 444 újságírója is arra a következtetésre jut, hogy az elfogott társaságnak köze lehet ahhoz az esethez, amely még pénteken történt Gazdagréten. Hivatkozás ugyanakkor nem szerepel a cikkben, mert a 444 akkor még nem írt a budapesti támadásról. A szerző ugyanakkor megjegyzi, hogy az interneten már korábban terjedt egy videó, amely kapcsán a “szélsőjobboldali nyilvánosságban” tényként írtak arról, hogy német antifasiszták támadtak meg rá valakire.
Megvizsgáltuk azt is, összesen hány alkalommal tettek említést a különböző sajtóorgánumok (Magyar Jelen, Magyar Nemzet, Pesti Srácok, Telex, 444, Mérce) a gazdagréti esetről:
A Mércén Papp Gáspár nevéhez fűződik egy véleményrovatban közölt írás, mely nem került be a statisztikánkba, ugyanis nem elsősorban a támadásokról, hanem összességében a Becsület Napjáról szól. A cikk azonban egy mondattal megemlékezik az antifa agresszióról „sajátos” stílusban:
„Nem mintha először történne olyan Budapesten, hogy neonácik és antifasiszták egymásnak esnek, bár jellemzően az előbbiek a kezdeményezők, az áldozatok pedig gyakran csak azt követően válnak tudatos antifasisztává, hogy maguk is átélik az erőszakot.”
Papp tudatosan menti fel a támadókat, akik a már említett videón látható támadáson túl, további három alkalommal is lecsaptak olyanokra, akikről azt feltételezték öltözködés alapján, hogy jobboldaliak. Mindezt teszi ezt úgy, hogy a támadásról nem készült cikk a Mérce oldalára, így az oldal olvasói – ha nem tájékozódnak más portálokról az ügyben – nem is ismerik a támadás valódi brutalitását. A Mércén olvasható írás aztán a cikk elején felvázolt, szokásos „szükség van-e a Becsület Napjára” mederben folyik tovább, majd azzal az antifa mentegető felütéssel zárul, hogy „mostanáig minden ellenkező nemzetközi híresztelés vagy kampány ellenére – az is nyilvánvaló lehetett a legtöbb ember számára, hogy a társadalomra nem az antifasiszták jelentik a veszélyt”, hanem „azok az emberellenes nézetek alapján működő csoportok, amelyek folyamatosan támadják a szexuális kisebbségeket, cigányokat, bevándorlókat, menekülteket, illetve az őket támogatókat”. Az ügyben később aztán felmerült Jámbor András, országgyűlési képviselő neve is, az általa vezetett Szikra Mozgalom kapcsán, mely több szállal kötődik a Mércéhez.
Mint látható, a sajtó erősen polarizálódott ebben az ügyben is: míg a jobboldalhoz sorolható médiumok jelentős számú cikkben foglalkoztak a témával, addig a baloldalinak tartott médiumok szinte alig, vagy egyáltalán nem cikkeztek be a Gazdagréten történt antifasiszta támadásról az általunk vizsgált időszakban (február 10. és február 16. között).