A szerb blikktől a HVG címlapjáig: így terjedt az RTL álnéven jegyzett kritikája

A szerb libertariánus közgazdász véleményéből pár nap alatt tényállítás lett, ráadásul amíg a tévés nyilatkozat a HVG címlapjára ért, többször módosult is. Ebben a folyamatban az RTL Klub frissen indult híroldalának oroszlánrésze volt, ők voltak ugyanis azok, akik álnéven jegyzett cikkben hivatkozták Mihailo Gajic, szerb közgazdászt. A szakember megkeresésünkre azt nyilatkozta, hogy nem keresték meg a magyar sajtó képviselői a véleményével kapcsolatban. Kampány vagy véletlen egybeesések? Nem tudjuk. Egy biztos: álhír.

A tegnapi nap folyamán írtunk arról, hogy az RTL hírportálja álnéven írt kormánykritikus cikket tett közzé az árstoppal kapcsolatban. A Kocsányos Pálma néven író újságíró arról értekezett, hogy nem működik a Szerbiában bevezetett árplafon, amelyhez hasonló intézkedést vezetett be a magyar kormány is. Azzal önmagában nem is volna probléma, hogy egy újságíró utánanéz, hogy egy adott kormányzati döntéshez hasonló döntésnek milyen hatása volt külföldön, 

A PROBLÉMA OTT VAN, HOGY A KIVÁLASZTOTT ÉS HIVATKOZOTT SZAKÉRTŐT TELJESEN FÉLREÉRTELMEZI. KÉSŐBB PEDIG NEM A SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY, HANEM A FÉLREÉRTELMEZÉS TERJED TOVÁBB.

Egy olvasónk figyelemfelhívása után számunkra akkor lett gyanús a történet, amikor azt láttuk, hogy Kocsányos Pálma néven publikált cikket az RTL. Megkerestük a portált, akik megerősítették, Kocsányos Pálma valóban álnév,  ilyen nevű újságíró tehát nem létezik.

Az álnevet használó szerző cikkében “több közgazdászra” hivatkozik, akik arra hívják fel a figyelmet, hogy az árbefagyasztás miatti bevételkiesést a termelők más termékek árának megnövelésével kompenzálhatják. A több közgazdász az valójában egy közgazdász: Mihailo Gajic. A szerző az espresso cikkére hivatkozik, amely sajtótermék körülbelül olyan, mint itthon a Blikk. Egy gazdasági témában való hivatkozást már önmagában ez a tény is gyengíti, azonban Mihailo eleve nem is az espressonak adott interjút, a portál csupán szemlézte egy tv-interjúját, amit a TV Prvanak adott. 

Mihailo ebben az interjúban kifejti, hogy az élelmiszerár növekedés egy globális folyamat, hiszen a koronavírus-járvány miatt az ellátási láncok több helyen sérülnek, amely mind az import, mint pedig az exportra hatással van. A szakember megjegyzi, hogy az üzemanyagár növekedésének hatása, a termelési ráfordítások növekedése, valamint a növekvő bérek hatása mind beépülne  azokba az árakba, amelyek befagyasztásra kerültek. A közgazdász arra hívja fel a figyelmet, hogy emiatt a kereskedők más termékek árába kalkulálhatják bele az árnövekedést, illetve kilátásba helyezi, hogy esetlegesen hiány is felléphet a piacon. 

Megkerestük személyesen Mihailo Gajicot, aki megerősítette véleményét és meglepődéssel fogadta, hogy a magyar sajtóban megjelent a neve, ugyanis

A MAGYAR SAJTÓ RÉSZÉRŐL SENKI NEM KERESTE MEG SEM A NYILATKOZATÁVAL, SEM PEDIG A SZERBIAI HELYZETTEL KAPCSOLATBAN.

A közgazdász véleményét, amellyel nem szeretnénk vitázni, tényként írja le Kocsányos Pálma az RTL hírfelületén megjelent cikkében. Már a címadásban tényként kezeli a véleményt: A kormánynak mintaként szolgáló Szerbiában a vásárlók nem érezték meg az árbefagyasztást.

Ezt követően pedig elismeri, hogy gyakorlatilag nem lehet megállapítani a szerb kormányzati döntésnek a hatását:

Az árbefagyasztás konkrét hatásait egy hónappal a rendelkezés hatályba lépését követően nem igazán lehetett megállapítani, ugyanis a kereskedők állítása szerint a decemberi ünnepeket megelőző időszakban egyébként is többet vásárolnak, a fogyasztók meg érdemben nem érzékelték az intézkedések hatását. Elemzők ugyanakkor attól tartanak, hogy a kormányrendelet határidejének lejártát követően, februárban újabb áremelkedés várható, amennyiben nem hosszabbítják meg az intézkedéseket.

A szerb elemző félelmei nem sokkal később a HVG címlapjáig értek. Ahol egy fokkal elegánsabb módon nem kitalált néven jegyzik a cikket, hanem egyszerűen a szerző helyett annyi szerepel, hogy hvg.hu. A Szerbiában is árstop van, csak a vevők nem veszik észre című cikk kritika nélkül hivatkozza az RTL cikkét olyan címadással élve, amely egyértelműen tényként (össznépi tapasztalatként) állítja azt, amely egyéni szakmai véleményként indult el.

Megosztás itt: email
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin