Bayer Zsolt portréja

publicisztika

konzervatív

1993

Ősfideszesként kezdett, majd bejárta a magyar média minden szegletét. Megmozgatta a fél országot a Békemenettel, a másik felét vérig sértette Bayer Lovagkeresztje. Publikációi rendszerint „kiakasztják” az újságírás szeizmográfjait. Csak gyűlölni lehet és rajongani érte. Bayer Zsolt portréja.

Édesapja Bayer Ottmár operatőr, édesanyja Gyimes Dalma. Tanulmányait a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban kezdte, majd az ELTE TFK magyar–történelem szakán folytatta. Egyike volt annak a 37 egyetemi és főiskolai hallgatónak, akik 1988-ban megalapították a Fideszt, ő lett az 5. számú párttagkönyv tulajdonosa. 1990-től a Fidesz alapításától kezdődően 1993-ig a párt sajtófőnöke volt. Így fiatal korától jó viszony fűzi a mai politikai elit nagy részéhez, beleértve például Orbán Viktort, Kövér Lászlót, Áder Jánost és Szájer Józsefet. 1993-ban azonban egy időre szakított a Fidesszel és a Népszabadság főmunkatársa lett. Egyesek szerint az újság megítélése sokat változott a rendszerváltás óta, Esterházy Péter szavaival:

„A Népszabadságban én már csak a nevét utálom.”

És bár a Fidesztől teljesen sosem távolodott el, az együttműködést személyes ellentétek hátráltatták. Az 1994 október 21-én megjelent Adalékok a nagy Fidesz-leleplezéshez című cikkében mindezt a következőképpen indokolta: „Most itt az idő az árulásra: igen, én, az alapító atyák egyike dr. Simicska Lajos és Tóth Béla miatt hagytam el a pártot. Ugyanis nem szerettem őket. Nagyon nem.

Dr. Simicska körül egyre több lett a fegyveres őr, s lassan kezdtünk úgy kinézni, mint valami kokainbáró rezidenciája Kolumbia-alsón.”

Annak ellenére, hogy ezt az írását később sokan a Fidesszel való szakításként értelmezték, Bayer valójában még ebben az írásában is úgy ír Orbán Viktor pártjáról, hogy „(…) közöttük a helyem”. Az 1994-es, magyar jobboldal számára tragikus eredményű választást már a Népszabadság főmunkatársaként élte meg. Publicisztikáiban egyként fájlalta a konzervatív érték vesztét, a rendszerváltás kilátástalanságát és élesen bírálata a felelősöket.

Bayer Zsolt Orbán Viktor társaságában Fidesz születésnapján

Az első Fidesz kormányzás idejére újra visszakerült a párt holdudvarába. 1998-tól két éven át a Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal főtanácsadója. 2001-ben jelent meg 1100 év Európa közepén című műve, amelyre nyilatkozata alapján szakmai életében egy-két másik publikációjával együtt a legbüszkébb.

Ebben a négy évben egyre inkább a jobboldali újságírás egyik vezéralakjává lépett elő. Az ATV Sajtóklub című műsorában 2001. november 9-én a következőt nyilatkozta: “Akkor azért mégiscsak mondjuk ki, amit hiszen mindnyájan tudunk,

Horn Gyula egy büdös bunkó, egy legutolsó büdös bunkó, ha úgy tetszik, egy angyalföldi proli,

ahogy ő önmagát meghatározta. Az egész történetben csak az a szomorú – nem Horn Gyula, kit érdekelne Horn Gyula -, de Horn Gyula ebben az országban szabad választásokon is tudott miniszterelnök lenni.” Bayert vélhetően a 2002-es – a Fideszben mindenkit hideg zuhanyként érő – újabb választási vereség betonozta be a kultúrharc lövészárkának jobb oldalára. 2002 április 15-én a választás második fordulójára készülve egy budafoki fórumon már arról beszélt, hogy soha többé nem fordulhat elő Magyarországon az, hogy a polgári erőknek ne legyen médiaháttere.

2002-től 2007-ig a Magyar Nemzetnél dolgozott, 2007-től Széles Gábor hívására az újjászervezett Magyar Hírlapban folytatta munkásságát. 2017. január 16-tól távozott a Magyar Hírlaptól, és a kormányközeli Magyar Időkhöz ment dolgozni. 2019. február 6-tól az újraindított, konzervatív Magyar Nemzet publicistája. Az újságírás mellett tévéműsorokban is rendszeresen részt vesz, a Sajtóklub egyik tagja volt. 2000-től a Magyar Televízió munkatársa, illetve a Duna Televízió kulturális igazgatóhelyettese volt. 2007-ig a Hír TV-nél dolgozott a Péntek 8 című adás egyik műsorvezetőjeként. 2007-ben átment a Széles Gábor alapította Echo TV-hez, ahol a Sajtóklub, a Mélymagyar és a Háttérkép című műsoroknak lett műsorvezetője. 2015-ben saját blogot indított a blogstar.hu felületén Bádog – Bayer Zsolt blogja címmel. 2017 decemberétől a saját nevével fémjelzett Bayer Show műsorvezetője lett. 2019 áprilisától a műsorait a Hír TV-n vezeti tovább.

A Békemenet szervező

2012 januárjában a Békemenet elnevezésű tömegdemonstráció szervezőjeként és egyik legmeghatározóbb arcaként szerzett újabb ismeretséget. A „Békemenet Magyarországért” elnevezésű 400 ezer főt mozgósító kezdeményezésben szorosan együttműködött Bencsik Andrással, Bencsik Gáborral, Pataky Attilával, Pozsonyi Ádámmal, Stefka Istvánnal, Szentmihályi Szabó Péterrel, Szalay Károllyal és Széles Gáborral. Még ugyanebben az évben folytatódott a demonstrációsorozat további két menettel. Bayer Zsolt kijelentése szerint

a Békemenet megmentette Orbán Viktort és nemzeti kormányát, mert azt a baloldali érzelmű Európai Unió meg akarta buktatni.

Lovagkereszt

Bayer Zsolt 2016. augusztus 20-án példamutató újságírói tevékenységéért megkapta a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét, ami a tudományos és kulturális életben jelentős felháborodást keltett. Több korábbi díjazott jelezte, hogy visszaküldi a díját és követelték, hogy Bayer ne vegye át az övét. A kitüntetett művészek, tudósok és újságírók szerint a lovagkereszt szellemisége nem összeegyeztethető Bayer kirekesztő és radikális ideológiában, valamint trágár és durva stílusban született munkásságával. Bayer ezt követően azt nyilatkozta, hogy részben elfogadja a vele szemben megfogalmazott kritikákat és szigorít az újságírói stílusán, attól azonban elzárkózott, hogy visszaadja a kitüntetését és erősen bírálta az többi visszaküldőt. A publicistával a Mandiner készített átfogó interjút az üggyel kapcsolatban.

A felterjesztéssel kapcsolatban többen a Fidesz politikai ráhatását gyanítják és bírálták az állami díjazások politikai okokból való kiosztását. Ezt a teóriát erősítette fel a Bayer kitüntetését megítélő folyamat zavarossága is. A felterjesztést a GULÁG-okban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány nyújtotta be, amit Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter fogadott el és adott át. A felterjesztés indoklása a következő volt:

„Számos nemzeti ügy feltárása, illetve képviselete terén, különösen a GULAG rabtelepein fogvatartottak sorsának és az erdélyi magyarság életének hiteles és méltó bemutatása, példaértékű újságírói tevékenysége elismeréseként.”

Az alapítvány részéről azonban ennek kapcsán nem az elnök, Stark Tamás, hanem az elnökhelyettes, Pintér Jolán járt el. Sőt, Stark és a többi kuratóriumi tag később azt nyilatkozta, hogy nem tudtak a felterjesztésről. Mindennek ellenére egy későbbi ülésen az elnök által benyújtott elhatárolódó nyilatkozatot nem szavaztak meg. A nyilatkozatkiadás leszavazásának okát nem tudjuk, Stark azonban lemondott. Ezen a videón a kuratórium volt elnöke az ATV-nek nyilatkozik az ügyről.

Bayer rendszeresen tart előadásokat, vidéki fórumokat

A megosztó publikációk

Az egyik legnagyobb port kavaró írása talán az mno.hu-n 2006-ban Cigányliszka címmel megjelenő véleménycikke volt. Az írás apropója a két nappal korábban Olaszliszka településen cigány tettesek által elkövetett csoportos, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés volt. Az írással kapcsolatban rasszizmus és erőszakra való buzdítás vádja érte, melyet a következő, sokat idézett sorokkal szokták illusztrálni az ellenzékinek tartott médiában:

„Bárki, aki ebben az országban elgázol egy cigány gyereket, akkor cselekszik helyesen, ha eszébe sem jut megállni. Cigány gyerek elgázolása esetén tapossunk bele a gázba. Ha időközben körbeállják autónkat a cigányok, még inkább tapossunk bele a gázba. Akit még elütünk, annak pechje van.”

És bár az írás ezen része kétségkívül ellentmondásos, Bayer azt is leírja:

„(…)Tudom én, ez a helyzet nem fordulhat elő. Ha az ember elüt valakit, különösen, ha az illető gyerek, muszáj megállnia. Tehát meg fogunk állni ezután is.”

Még nagyobb közéleti felháborodást keltett 2008-ban Bayer Zsolt A medence és környéke című Magyar Hírlapban megjelenő írása, melyet a magyar értelmiségi elit egy jelentős része antiszemitizmussal vádolt. Ezzel kapcsolatban már kezdeményezés is született, amit Dávid Ibolya nyílt levele indított el, ehhez csatlakozott Demszky Gábor főpolgármester, Kende Péter újságíró, Vásárhelyi Mária szociológus, Závada Pál író és Kéri László politológus is. És bár Bayer valójában Karinthy Ferencet szavait idézte, az általa írt véleménycikkből a következő sorokat látták sokan problémásnak: “1967-ben a pesti zsidó újságírók még Izraelt gyalázták. Ugyanezek a pesti zsidó újságírók ma az arabokat gyalázzák. Meg a Fideszt. Meg bennünket. Mert jobban gyűlölnek bennünket, mint mi őket. Ők a mi indok-zsidóink – értsd: a puszta létezésük indokolja az antiszemitizmust…”

Bayer Zsolt a Békemenet élén (fotó: HVG)

Egyes írásai a közfelháborodáson túl a Médiatanács pénzbüntetését is magukkal vonták. A Magyar Hírlapban 2013-ban megjelent Ki ne legyen? című Bayer-cikk újra a cigányság témájával foglalkozott, a cikket közlő Magyar Hírlapot ezért megbírságolták: „A tények pedig ezek:

a cigányság jelentős része nem alkalmas az együttélésre. Nem alkalmas arra, hogy emberek között éljen. A cigányság ezen része állat, és állatként viselkedik.

Akkor és azzal akar üzekedni, akit és ahol meglát. Ha ellenállásba ütközik, gyilkol. Ott és akkor ürít, ahol és amikor rájön. Ha valamiért ebben akadályoztatva érzi magát, gyilkol. Az kell neki, amit meglát. Ha nem kapja meg azonnal, elveszi és gyilkol.”

2015-ben a migrációs válság kirobbanása Bayernek is új témát szolgáltatott. Az ebben az évben megjelent Elkerülhetetlen? című írásában azt állította, hogy minden tizennégy év feletti migráns potenciális gyilkos. Ezért az írásáért negyedmillió forintos bírságot kapott a Magyar Hírlap. Bayer a büntetést az indoklás szerint a kirekesztő állításai miatt könyvelhette el:

„Európát meg kell szabadítani ettől az iszonyattól. Ha kell, fegyverrel. Mert ha minden így marad, akkor elkerülhetetlen lesz a vérontás. És a hordák ma még úgy hiszik, csak az európaiak vére ontható…”

Nagy felháborodást keltett Bayer több Ferenc pápát bíráló írása. 2016-ban a blogján A pápa esze címen közétett bejegyzésében kritizálta a pápa migrációval kapcsolatos álláspontját és sokak által erősen sértőnek talált véleményének is hangot adott: „a pápa vagy egy demens vénember, aki teljességgel alkalmatlan a pápai poszt betöltésére, vagy egy gazember.”

Bayerről egyébként kevesen tudják, hogy régen novellákat is írt. A Tündértemető című novelláskötetéről Csukás István a Kortárs című irodalmi és kritikai folyóirat 1999. évi 11. számában közölt recenziót, amelyben többek között ezt írta: „Az üdítő önirónia, a gunyoros hang különben is jellemző az íróra, egy mondaton belül képes idézni és rögtön idézőjelbe is tenni egy-egy túlságosan is meghatott, de alkatától idegen hangulatot, pátoszt. Ettől lesz nagyon eleven, többszólamú, kontrapunktos a különben célratörő stílus, a pontos fogalmazás, a cicomátlan nyelv!” A kötet egyik legismertebb darabja a „Hogyan nyertem meg az osztályharcot?” című írás, amelyben a fiatal főszereplő a barátnője jómódú családjához hivatalos vacsorára, ahol is a feszélyezett hangulat közepette még inkább kínossá válik a helyzete: a természet hívásának engedve használni kénytelen a család mosdóját, ráadásul mindezt „különböző, kényes bonyodalmak” mellett teszi.  A történet végén azonban arra a katartikus felismerésre jut, hogy még a legkülönbözőbb társadalmi osztályok tagjai is sokkal többen hasonlítanak egymásra, mint amennyiben különböznek:

„Alig félóra múlva másztam elő, kissé csapzottan, gyűrötten,

lerobbanva. A társaság már a kávét kavargatta, némán.

            Kezet mostam, és búcsúztam is.

vidáman fecserészve, elmeséltem nekik az egészet.

            Én még életemben nem láttam embereket annyira röhögni.

            Csorgott a könnyük.

            Nagymama szinkronban fordított a németnek.

            És akkor a német teli torokból, térdét csapkodva, bőgve

nyerített, aztán jól hátba vágott, és nagyot harapott egy érett zamatos

barackba.

            Egészen a könyökéig lefolyt az édes leve…”

Kávézás, ötforintosok, V1G és az öröklakás a budai Várban

 Hosszú története van Bayernak az ellenzéki pártokkal is. 2017. április 25-én a Karc FM rádióadón futó Paláver című műsorában kelt ki „a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról” szóló törvény parlamenti tárgyalásán megjelent tüntetők ellen: „Ha még egyszer ezek vagy ilyenek megjelennek a parlament épületében, és ott megzavarják a munkát, akkor úgy kell őket kivágni, mint a macskát szarni. Ha a taknyukon és a vérükön kell őket kirángatni, akkor a taknyukon és a vérükön (…) ha kell, akkor szanaszét kell verni a pofájukat. Ez ugyanis Magyarország parlamentje, nem pedig a nyilvános vécé, ahová ezek valók.” Ezen a nyilatkozata miatt is bírságolta az adást közlő rádiót a Médiatanács. Ebből az esetből végül nagy szenzáció lett, amikor Bayer elfogadta az ellenzéki aktivisták és párttagok meghívását egy „kávézással” egybekötött vitára. A beszámolók szerint a beszélgetés fő témája a közéleti újságírás és a közbeszéd színvonala és a gyűlöletbeszéd határa volt. Bayert a meghívott vendégek a publikációi stílusa és a kormánypárti médiumok általános durvasága miatt támadták, aki saját elmondása szerint a megbeszélésen ezzel szemben azzal érvelt, hogy a baloldalinak mondott médiában is hasonló, sokszor ennél gyűlölködőbb írások jelennek meg. Példaként hozta fel Bőtös Botondot, az Átlátszó munkatársát, aki „Dotoho” álnevű bloggerként egyebek mellett a következőket írta: „Bizom abban, ha megbuktok, néhány napig még nem áll vissza a demokrácia, és az ilyen alakok testét az árokpartról lapátoljak fel egy IFA platójára!!!!” Bőtös kétségkívül hajlamos a túlkapásokra: 2020 elején valótlanságokat tartalmazó lejárató cikket írt alapítványunkról, amelynek következményeként sajtópert is jogerősen elvesztett az Átlátszó.

2017. október 31-én Bayer Zsolt a blogján arról írt, hogy mivel Simicska a közbeszédben trágár módon kritizálja a kormányfőt, ezért szerinte „át lehet vonulni a városon egy transzparenssel, amire az van írva: Hadházy geci, Szél Detti nyeli”. Ezért a bejegyzéséért a bíróság a Hadházy által indított perben 300 ezer forint kártérítést ítélt meg, amit az országgyűlési képviselőnek kellett megfizetnie. Ezen kívül nyilvános bocsánatkérésre is kötelezte őt.

A bíróság megállapította, hogy a bejegyzésben Bayer megsértette Hadházy emberi méltóságát

azzal, hogy különösen megalázó módon nyilatkozott róla. A másodfokú, jogerős ítéletet csak 2019-ben hozták meg, ezzel kapcsolatban Bayer azt nyilatkozta, hogy a 300 ezer forintot ötforintosokban fogja kifizetni. Az ügy még mindig a bíróság előtt van, ugyanis Bayer azóta a Kúriához fordult.

2019. április 10-én a Kúria helybenhagyta a másodfokú jogerős ítéletet abban a személyiségjogi perben is, amit Vona Gábor, volt Jobbik elnök indított Bayer ellen annak 2016-os blogbejegyzése miatt, ahol szintén obszcén jelzőkkel illette a volt pártelnököt. Az ítélet szerint Bayernek 300 ezer forint sérelemdíj megfizetése mellett nyilvánosan bocsánatot kell kérnie Vonától. A testület tagjai szerint az öncélú gyalázkodás és megalázás nem élvezi a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő alkotmányos védelmet. A publicista a Bayer Show című műsorában azzal reagált az ítéletre, hogy egy „V1G” táblával tűnt fel, utalva a Fideszkritikus „O1G” rövidítésre miszerint, ha az O1G szimbólum, akkor ez alapján a V1G is az.

Bayer Zsolt műsorában rendszeresen a nyugati kultúra vizionált hanyatlását teszi vicc tárgyává

2019 áprilisában robbant ki egy újabb botrány Bayer Zsolt főszereplésével, ezúttal azonban nem az egyik írása szolgáltatta az apropót. Egy a 24.hu-n közzétett cikk arról ír, hogy Bayer a budai várban rendkívül olcsón 32 ezer forintért bérel öröklakást. (Mint később kiderült, ez valójában 45 ezer forint.) Bayer lakáscserével jutott az önkormányzati ingatlanhoz, amiért az I. kerület lakásrendelete alapján ún. költségelvű lakbért fizet az új bérlő. A bérleti díjat az önkormányzat a lakásrendelet módosításával szabályozhatja. Önkormányzati gyakorlat, hogy a piaci bérleti díjnál jóval olcsóbban adják ki ezeket a lakásokat, hiszen a bérleti jogért cserébe egy másik ingatlan tulajdonjogát adja a lakást megszerző fél.

Bayer elmondása szerint az önkormányzati árakhoz képest nem számít kevésnek a 32 ezer forint,

ugyanennyit fizetett az előző bérlő és a szociális alapon bérelt lakásokon kívül az ingatlanban mindenki. Az önkormányzati lakások bérleti díjait nehéz összehasonlítani a bérleti díjért cserébe adott ingatlanok értékének különbözősége miatt, ennek ellenére találhatók példák olyan lakásokra, amelyeket a várban Bayernél jóval kedvezőtlenebb módon bérelnek, ezt Bayer példákkal igyekezett bizonyítani. Annyi biztos, hogy biztosan nem csak „kormányközeli” személyek bírnak a várban bérleti joggal. A 24.hu és más portálok úgy értelmezték a helyzetet, hogy Bayer a politikai kapcsolatainak segítségével jutott a lakáshoz. Ezzel kapcsolatban a mai napig meggyőző bizonyíték nem került elő, a publicista az ügy nyilvánosságra kerülésekor azt nyilatkozta, az önkormányzati újságból kinézett hirdetés alapján talált rá a meghirdetett lakásra, és egy ingatlanközvetítő ügyvéd útmutatása alapján zajlott le a tranzakció. Mindezzel a Momentum ifjúsági tagozatának három tagja is foglalkozott egy videó keretein belül. Keresetlen szavak kíséretében „prolinak” titulálták a publicistát, miközben az ellen tiltakoztak, hogy „egy tankönyv áráért” bérel lakást a Várban. Bayer azt nyilatkozta, hogy rágalmazásért feljelentést tesz.

2020. június 4-én, a Trianoni békediktátum 100 éves évfordulója alkalmából Gulyás Márton, a Partizán közéleti videócsatorna arca, egy Bayer Zsolttal készített másfél órás beszélgetést osztott meg. Az interjú központi témája Trianon, a népi-urbánus vita és a magyarság kulturális megosztottsága volt, de szóba került a publicista szakmai életútja és a rendszerváltást követő politikai generáció története is: „88-ban nagy, őszinte, tiszta szemekkel megalapítottuk a Fideszt, és azt gondoltuk, hogy mi mindent meg fogunk haladni, 1992-re már látszott, hogy ebből semmi nem lesz.”

Az interjú a magyar közbeszédben viszonylag nagy meglepetést okozott, sokan a közéleti újságírás egyre inkább kiéleződő megosztottságára hivatkozva nem várták volna, hogy a magát a Fidesszel szimpatizáló újságírónak tartó Bayer elmegy a nem kormánypártinak tartott sajtó egyik legismertebb szereplőjéhez vagy, hogy Gulyás egyáltalán elhívná őt a műsorába. A beszélgetés során ráadásul a szokásosnál sokkal barátibb és konstruktívabb hangvételű párbeszéd alakult kis. Ugyanerre kérdeztek rá Bayernál egy 2020 szeptemberében adott azonnalis interjúban:

Azonnali:„De hogy van az, hogy van Bayer Zsolt, aki egyik nap leül Gulyás Mártonnal másfél órát beszélgetni normálisan a jobb- és a balliberális kurzus viszonyáról, majd a másnapi publicisztikájában mindenkit elküld a kurva anyjába?”

Bayer:„Alapvetően egy békés, mosolygós ember vagyok, bármilyen furcsán is hangozzon ez. Van jó sok gyerekem, feleségem, utálok konfliktusba keveredni, reggeltől-estig vigyorogni szeretek, van egy elég nagy baráti köröm, akikkel jól elvagyok. Aki engem személyesen ismer, tudja, hogy sosem azt keresem, hogy kibe lehet belekötni, meg jó nagyot belerúgni.

 Az más kérdés, hogy az egészségesnél jóval érzékenyebben érint egy csomó politikai dolog, és amikor engem felidegesítenek, amikor méltánytalanságot, igazságtalanságot, hazugságot észlelek, akár saját magammal, akár a politikai közösségemmel, akár az ott lévő barátaimmal szemben, akkor hajlamos vagyok arra, hogy elboruljon az agyam.”

Annyi biztos, hogy Bayer a mai napig a jobboldali és talán az egész magyar média egyik legbefolyásosabb alakja, legismertebb szereplője és minden bizonnyal az egyik legmegosztóbb szereplője.

Szerk.: Az Ojim.hu nem hírközlő felület, a bemutatott portré nem tekinthető véglegesnek és befejezettnek, azt folyamatosan frissítjük az új és a már rendelkezésre álló információk alapján.

Kiemelt kép: Mandiner

Megosztás itt: email
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin