Megvizsgáltuk a Lakmusz tényellenőrzői Orbán Balázs posztjával kapcsolatos írását, amelyből az látszik, a portál nem szakmai alapon, hanem politikai célok mentén támadja a politikust.
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója szeptember 1-én kelt, „Európában Magyarországon a legalacsonyabb a lakosságot sújtó infláció” című Facebook bejegyzésében egy IMF által készített elemzést osztott meg arról, hogy Európában Magyarországon a legalacsonyabb a lakosságot sújtó infláció, kiemeli azt is, hogy a kutatás 2022 első negyedévi adatokkal számol. A bejegyzés egyik alaptétele, hogy hazánk a rezsicsökkentés miatt mindez alól kivételt képez: „az alsó jövedelmi ötödbe tartozó háztartásokat valamivel kevésbé érinti az infláció mértéke, mint a leggazdagabb egyötödöt.” Orbán hozzátette, hogy „A rezsicsökkentés megóvásával pedig biztosítottuk, hogy az átlag alatt fogyasztóknak ezután se kelljen egekig érő fűtésszámlát fizetniük a téli hónapokban.”
A Lakmusz, a 444.hu tényellenőrző bizottságának szemet szúrt a bejegyzés. Tényellenőrzésükben (a szó önmagában megkérdőjelezhető: hiszen a tényt nem ellenőrzik, mivel a tény azért tény, mert az igazságtartalmát már bebizonyították, ennek hiányában hipotézis, vagy vélemény) kifogásolták Orbán Balázs bejegyzését. Szinte kizárólag a bejegyzés első mondatára reagáltak, miszerint „nem igaz, hogy Magyarországon a legalacsonyabb a lakosságot sújtó infláció”. Továbbá azt írták, hogy a „Nemzetközi Valutaalap valójában arról írt, hogy nálunk járultak hozzá a növekvő energiaárak a legkevésbé az inflációhoz” majd hozzátették, hogy „mindezt májusi adatok alapján, még jóval a magyar rezsiárak emelése előtt számították ki.” A probléma ezzel az, hogy Orbán Balázs bejegyzésében kiemelte, hogy az elemzés az első negyedévre vonatkozott, és a teljes bejegyzés az energiaárak inflációra gyakorolt hatását veszi alapul. A 444.hu kötelékébe tartozó Lakmusz nevű tényellenőrző portál tehát fact-checkelte Orbán Balázs egy Facebook-bejegyzését. Azonban úgy tűnik, újonnan csak a címre koncentrálnak. Ha nem, akkor súlyosabb az eset: szövegértési problémák állnak fenn a Lakmusz művészettörténész tényellenőrzőjénél.
Orbán Balázs egy szeptember 20-i bejegyzésében reagált is a tényellenőrök vádjaira. Kritikával illeti az ellenőrzést: „A 444 « független tényellenőr» csapata szerint nagyot hibáztam, mert nem hívtam fel a figyelmet egy szeptember eleji bejegyzésemben arra, hogy a hivatkozott adatok korábbi időszakból valóak. Nézzük, akkor mi is szerepel a bejegyzésben szó szerint: « 2022 ELSŐ NEGYEDÉVI adatokkal számoló IMF-elemzés ».” Reagál arra is, hogy a Lakmusz kifogásolta, hogy a háztartások által érzékelt infláció kapcsán nem hangsúlyozta Orbán eléggé, hogy az IMF az energiaárak által befolyásolt inflációt elemzi. Orbán Balázs szerint azonban ha „elolvassuk a teljes bejegyzésemet, egyértelműen kiderül, hogy az egész bejegyzés az energiaárakról szólt.” Végül felteszi a kérdés: „Ha ilyen „alapos” munkát végez a 444 művészettörténész végzettségű „tényellenőre”, akkor vajon hogyan viszonyuljunk egy „mezei” 444 újságíró felkészültségéhez?”
Korábban már mi is foglalkoztunk a 444.hu által, az Európai Bizottság támogatásával életre hívott Lakmusz nevű tényellenőrző hírportállal. Öndefiníciójuk szerint azért hozták létre az oldalt, hogy ellenőrizzék azokat az információkat, amelyek sok emberhez jutnak el, és érdemben befolyásolhatják az életüket. Jellemzően 5 újságíró ír cikkeket a Lakmuszra. A főszerkesztő Zöldi Blanka, aki a Direkt36-nál dolgozott. Diószegi-Horváth Nóra, aki a Mércénél tevékenykedett, valamint éveken át menetkísérő koordinátorként segítette a Budapest Pride szervezését. Szintén a Mércénél dolgozott Kárpáti Jakab is, aki a Lakmuszhoz kerülése előtt a Partizán csatorna szerkesztőségében tevékenykedett. Neuberger Eszter pedig írt cikkeket a hvg.hu, a 2019 végén megszűnt Abcúg és a 444 felületeire is. A szóban forgó tényellenőrzést Német Szilvi művészettörténész, médiakutató, 2019-től az ELTE Film-, média- és kultúraelméleti doktori programjának hallgatója jegyezte.
Úgy tűnik, ez a tényellenőrzés nem a legsikeresebbek egyike. Mindenesetre felmerül az örök kérdés: ki ellenőrzi a tényellenőröket. Vagy ahogy a Star Trek 3. évadának 4. részének a címe is fogalmaz: Who Watches the Watchers.