Mit kell tudni a Journalism Fundról?

A Transzparens Újságírásért Alapítvány rendszerint készít elemzéseket különböző nemzetközi újságírói szervezetekről. Ezeknek az elemzéseknek a célja, hogy az aktuális politikai felhangoktól mentesen reális képet adjunk egy-egy ilyen szervezet jelentőségéről és céljairól. Ebben az elemzésben a Journalism Fundról lesz szó.

A közelmúltban látott napvilágot az Adatradar, közérdekű adatigénylésekkel foglalkozó portálon megjelent értékelés, mely szerint „különösen egyoldalú” a Journalism Fund nevű brüsszeli alapítvány támogatási gyakorlata. Ebben az elemzésben megvizsgáljuk, hogy a brüsszeli alapítvány szervezeti felépítése, finanszírozói és támogatási gyakorlata valóban politikai célú befolyásgyakorlást enged feltételezni?

Mi a szervezet célja?

A Journalismfund.eu egy brüsszeli székhelyű nonprofit szervezet, amelyet 1998-ban alapítottak azzal a kimondott céllal, hogy „megkönnyítse az oknyomozó, határokon átnyúló és független újságírást, hogy az adományozók és az újságírók összekapcsolásával elősegítse a demokráciát az európai kontinensen, anélkül, hogy veszélyeztetné az újságírók függetlenségét.” De mi áll a hangzatos célok mögött? Sokan azt kritizálják az alapítvánnyal kapcsolatban, hogy a független és hiteles újságírók támogatása valójában a szervezet mögött álló érdekcsoport politikai céljait pártoló újságírók támogatását jelenti. Annyi biztos, hogy az alapítvány újságírással kapcsolatos projekteket finanszíroz, újságírókat támogat. Hogy mindezt milyen céllal teszi, azt csak a tevékenysége tényleges ismeretében tudjuk megítélni.

Mit mondott róluk az Adatradar?

A fentiekhez hasonló kritikát fogalmazott meg a budapesti székhelyű adatigényléssel foglalkozó portál, szerintük az magyar vonatkozású támogatásokat kizárólag „balliberális orgánumoknál” dolgozó újságírók kapták. Az Adatradar részletesen felsorolta, hogy milyen projektek és újságírók, milyen témában mennyi pénzt kaptak a Journalism Fund-tól:

  • „Öt lecke a valóság felszámolásáról” ötrészes videósorozat – Szentpéteri Áron (444.hu)
  • „A magyar Zuckerberg, aki életben tartja Orbán rendszerét” cikksorozat – Simon Krisztián (Magyar Narancs), Keller-Alánt Ákos (Magyar Narancs), és Rácz Tibor (HVG)
  • „Orbán Viktor hogyan exportálja illiberalizmusát” cikksorozat – Keller-Alánt Ákos (Magyar Narancs)
  • „Így manipulálják Magyarország >>független<< hírmédiáját” riport – Sarkadi Nagy Márton (atlatszo.hu)
  • „A magyar-román határvidék nyerészkedői” tudósítás – Oroszi Babett (RTL Klub)

A portál számításai szerint ezekre a projektekre összesen nagyjából 30 millió forintnak megfelelő összeget költött az alapítvány. A támogatott projektek alapján az Adatradar azt a következtetést vonta le, hogy a fenti témákat politikai célzattal támogatták. Azt persze hozzá kell tenni, hogy ez a támogatási összeg koránt sem számít kirívó mértékűnek. A támogatott projektek és újságírók listája azonban tendenciózusan egyoldalúnak tűnik.

Kik állnak a Journalism Fund mögött?

A támogatók közt találjuk például az Adessium Foundation hollandiai székhelyű jótékonysági szervezetet, amely nagyjából évi 15-20 millió eurós büdzsével gazdálkodhat. Az alapítvány hivatalos célja az emberek és a környezet harmonikus együttélését támogató projektek támogatása, de több oknyomozó-újságírással és digitális szabadsággal kapcsolatos kezdeményezést is finanszíroznak, részben a Ford alapítvány és az Open Society Foundations együttműködésével. A támogatók között van a Nyílt Társadalom Alapítvány is, melyet Soros György üzletember alapított és amelynek ellentmondásos megítélésű politikai szerepe a hazai közbeszédben gyakran viták tárgyát képezi. A New Yorki székhelyű alapítványnak 37 országban van székhelye és nagyjából évi 1 milliárd dollárnyi költségvetésből működik. De találunk állami szervezeteket is a finanszírozók közt, mint a flamand kormány, az Európai Parlament és az Európai Bizottság. A további támogatók listája az alapítvány oldalán elérhető:

  • Arcadia Fund
  • Porticus
  • Stavros Niarchos Foundation (SNF)
  • King Baudouin Foundation
  • Limelight Foundation
  • Fritt Ord
  • Fondation Puech
  • Veronica Stichting
Forrás: JF2021 éves beszámoló

A Journalism Fund összességében nagyjából évi 1,6-2 millió eurós bevételre tesz szert a fent bemutatott szervezetek támogatásaiból.

Milyen projekteket finanszíroz az alapítvány?

A Journalism Fund éves beszámolóját áttekintve láthatjuk, hogy a kiadások legnagyobb része a projektek pályázati támogatásaira, valamint ezek előirányzataira megy el. A költségek még számottevő hányada megy a különböző javadalmazásokra és ehhez kapcsolódó adókra, járulékokra, valamint különböző áruk és szolgáltatások beszerzésére is.

Forrás: JF2021 éves beszámoló

Az alapítvány a bevételei majdnem teljes egészét felhasználja a tevékenysége kapcsán. A legnagyobb finanszírozott projektek közt a következőket találjuk:

  • Környezetvédelmi célú projektek: A környezeti újságíráshoz nyújtott támogatások célja, hogy az oknyomozó újságírók vizsgálják a természettel való illegális tevékenységeket és visszaéléseket.
  • Európai határokon átnyúló projektek: A támogatások célja, hogy ösztönözzék a határokon átnyúló újságírást, lehetővé téve az európai újságírók számára, hogy a nemzetközi oknyomozó kezdeményezésekkel érdemi politikai eredményeket, valamint jogszabályi és egyéb változásokat érjenek el.
  • Pascal Decroos projekt: A belga újságíróról elnevezett projekt egy oknyomozó-újságíróknak szóló képzéseket és kapcsolatépítési programokat finanszírozó kezdeményezés.
  • „Modern Rabszolgaság” projekt: A támogatási program célja, hogy újságírói vizsgálatokat tegyen lehetővé az emberkereskedelem és kényszermunka ázsiai áldozatainak európai kizsákmányolásával kapcsolatban.
  • „Money Trail” projekt: A projekt afrikai, ázsiai és európai újságírócsoportok számára kínál munkastratégiákat, hogy a határokon átnyúló tiltott pénzmozgások, az adóval való visszaéléses pénzmosás és a korrupció témájában nyomozzanak Afrikában, Ázsiában és Európában.
Forrás: JF2021 éves beszámoló

Magyarországi vonatkozások

A Journalism Fund egyébként tavaly 135 projektet, pontosabban 289 személyt juttatott támogatásban, akik 42 országban tevékenykednek. Elmondható tehát, hogy az alapítvány újságírói kapcsolati hálója európai szinten is igen kiterjedtnek számít. A magyarországi   projektek finanszírozásán kívül is van magyar vonatkozása az alapítványnak. Az alapítvány nemzetközi tanácsadó testületének tagjai közt találjuk Lőke Andrást, aki korábban a HVG munkatársa volt, jelenleg pedig az Ittlakunk.hu főszerkesztője. Lőke mindemellett korábban a Transparency International Magyarország kuratóriumi elnöke, valamint a Transparency-Soma újságíróknak szóló díj zsűrijének elnöke is volt. Szintén a nemzetközi tanácsadó testület tagja Pethő András, a Direkt36 alapító szerkesztője, aki korábban számos más nemzetközi újságírással kapcsolatos projektben részt vett.  

Forrás: JF2021 éves beszámoló

Források:

https://www.adatradar.hu/cikkek/igy-tamogatjak-brusszelbol-a-baloldali-sajtot?fbclid=IwAR20tjMM1x1QG0sRi49FNIcs3K0z7YwQqxMK-pvjdGbf3AottcwebK1r0PM

https://www.adatradar.hu/cikkek/annak-huzzak-aki

https://www.journalismfund.eu/about-us-documents/funding

https://www.journalismfund.eu/sites/default/files/JF2021_JAARVERSLAG_ENG.pdf

Megosztás itt: email
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin