Mi a különbség az emberi becsület és a jóhírnév között? Hogyan tudja a jog megkülönböztetni a tényállításokat a véleménynyilvánításoktól? Ezek a fogalmak hogyan kapcsolódnak egymáshoz és miért fontosak a személyiségi jogaink megsértése miatt indított eljárások során?
Újonnan induló rovatunkban az újságírás világát egy új és különleges szempontból, a jog szemüvegén át vizsgáljuk meg. A szólás és sajtószabadság alapjogi, jogfilozófiai szempontjaitól kezdve a hatályos médiaszabályozás és a hazai médiaviszonyok kapcsolatán át a sajtóhelyreigazítási eljárások eredményeinek értelmezéséig bezárólag számos olyan területet találhatunk a sajtó és médiajog világában, amely izgalmas lehet a közéleti újságírás iránt érdeklődők számára. Cikksorozatunkban a jogszakmai, tudományos alapokra építve, de közérthetően és politikai logika szerinti gyakorlatias szempontok alapján mutatjuk be a fenti kérdéseket, amelyek jelentősen befolyásolják azt, hogy miként néz ki ma Magyarországon az újságírás világa.
A cikksorozat előző részében az újságírás világához kapcsolódó egyik legfontosabb témakört, az emberi méltóság és a becsület védelmének kérdését mutattuk be. A becsülethez és a jóhírnévhez való jog védelmére szolgáló eljárások megértéséhez azonban feltétlenül szükséges a fenti két fogalom és az ezekhez szorosan kapcsolódó tényállítás és véleménynyilvánítás fogalmak elhatárolása. Ennek a két fogalomnak elsősorban a polgári jogi eljárások kapcsán (azaz a személyiségi jogok megsértése miatt indított polgári jogi eljárásban, valamint a sajtó-helyreigazítási eljárásban) van kulcsszerepe.
Mi a különbség a becsület és a jóhírnév fogalma közt?
A Büntető Törvénykönyv a rágalmazás és a becsületsértés bűncselekményét egy fejezetben (az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni bűncselekmények körében) tárgyalja, ahogyan a Polgári Törvénykönyv is a becsület és a jó hírnév védelmét egy összevont paragrafusban szabályozza: a két fogalom egymás mellé helyezve kiegészíti és erősíti egymást. Ez az összevont szabályozás és a két fogalom közti látható párhuzam abból fakad, hogy a becsület és a jó hírnév közti különbség lényegét pont a véleménynyilvánítás és a tényállítás közti elhatárolás adja.
A tényállítás fogalma tehát értelemszerűen szorosan kapcsolódik a hírnév fogalmához, hiszen a jó hírnév megsértését és a rágalmazás bűncselekményét csak hamis tényállítással lehet megvalósítani. Erről az összefüggésről értekezik Törő Károly a „Személyiségvédelem a jogban” című művében: „A hírnév a társadalmi gyakorlatban keletkezik, a társadalom tagjainak a tudatában él, létezik, tehát emberi tudattartalom. Ezért a hírnév létrejöttében, alakulásában, megőrzésében fontos szerepük van a társadalmi érintkezéseknek, hatásoknak, elsősorban a tudattartalmat befolyásoló közléseknek. A személy hírnevét a személyre, a személy társadalmi magatartására vonatkozó tény- és adatközlések határozzák meg.” Törő szerint tehát a tényállítások kapcsán jogos elvárás lehet, hogy híven jellemezzék azt a személyt, akivel kapcsolatban megfogalmazásra kerültek. A jó hírnévvel való kapcsolat lényegét pedig abban látja a szerző, hogy az adott személy társadalmi értékelése a vele kapcsolatos tényekre épül, vagyis az adott személy mások által „látott” képének reális alapjai a valós tények. A becsület fogalma ennél egy kicsit nehezebben körülírható, meghatározása problematikus, jó közelítést talán a Pécsi Ítélőtábla BDT2010. 2191. sz. döntése adott, amelynek az indoklásában foglaltak szerint a becsület nem más, mint a személy társadalmi megítélése, tehát az egyes más személyek az egyénről alkotott véleményének összessége.
Hogyan határolhatjuk el a tényállításokat a véleménynyilvánításoktól?
A tény és a vélemény fogalmának megkülönböztetése jogfilozófiai szempontból is érdekes kérdés lehet, a gyakorlat szempontjából pedig sokszor kihívások elé állítja az ítélkező bíróságokat. A legtöbb jogelméleti tudományos munka egyetért abban, hogy a differenciálás kulcskérdése a közlés szubjektív-objektív skálán történő elhelyezése lehet. Míg a tényállítás a valóság egy meghatározott mozzanatára vonatkozó közlés (tehát meghatározó eleme az objektív valósághoz köthető viszony), addig a vélemény értékelést, álláspontot, bírálatot fejez ki úgy, hogy abból közvetve sem lehet valótlan tartalmú tények közlésére következtetni (tehát egyetlen kapcsolata a nyilatkozatot tevő szubjektumával van). Az is teljesen világos, hogy a legtöbb esetben az elhatárolás nem egyértelmű, így igen nagy teret hagy a bírói mérlegelésnek. Az már külön elemzés témája lehet, hogy ez a mérlegelési szabadság – különösen az olyan nyilvánvalóan politikai elfogultságtól nem mentes ítélkezések esetében, mint amilyen a közéleti sajtóval kapcsolatban tipikusan megfigyelhető – mekkora mértékben sérti a jogbiztonság elvét a magyar jogrendben, azaz mennyire azonos az egyes bíróságok gyakorlata a két fogalom elhatárolása és az ehhez kapcsolódó ítélethozatal kapcsán.
A bírói gyakorlatban irányadó elv az elhatárolással kapcsolatban ún. bizonyíthatósági teszt: A tény minden esetben falszifikálható: valóságtartalma bizonyítható vagy cáfolható, ezzel szemben egy adott véleménnyel – a szubjektumtól függően – lehet azonosulni vagy attól elhatárolódni, annak a valóságtartalmát nem lehet bizonyítani vagy cáfolni. A bírói gyakorlat szerint tehát az számít tényállításnak, amelynek az igazságtartalmát be lehet bizonyítani. Ezzel a teszttel azonban az alkalmazást tekintve van egy logikai probléma: amennyiben az alperes feladata az, hogy a védekezése bebizonyítsa, ő véleménynyilatkozatot tett, ezzel megoldhatatlan feladat elé állítják. Ha ő valóban véleménynyilatkozatot tett, biztosan nem tudja bebizonyítani az állítása igazságtartalmát, csakhogy ez ugyanígy igaz a hamis tényállításra is, amivel őt az eljárásban vádolják.
A mérlegelés ráadásul elkerülhetetlenül nagyban függ a bíró szubjektumától, hiszen a szövegkörnyezet, a teljes kifogásolt tartalom részletes nyelvtani, logikai értelmezése pedig minden esetben indokolt. A 7/2014. (III. 7.) AB határozat világosan kimondja, hogy a tények és a vélemények szétválasztása során a vizsgált tartalom kontextusát, műfaját, közlési módját nagy súllyal kell figyelembe venni.
Arról, hogy miért fontos a két fogalom közti különbségtétel a jogaink szempontjából, itt írunk.
