Wikipédia: a közösségi szerkesztés csodája vagy politikailag elfogult közéleti kapuőr?

Korábbi elemzésünkben bemutattuk a Wikipédia alapvető működését, kialakulását és történetét, valamint általános befolyását a közélettel kapcsolatos tájékozódási szokásokra. A nemzetközi kritikák ismertetésével azt is prezentáltuk, hogy milyen veszélyei lehetnek annak, amikor a közéleti újságírás komplexitását egy sokszor politikailag motivált, kompakt szócikké akarjuk tömöríteni. Ebben az elemzésben elkezdjük számba venni azokat a konkrét trendeket, illetve nemzetközi és hazai példákat, amelyek megmutatják hogyan kerül időnként a politikailag egyoldalú és elfogult kapuőr szerepébe a szerkesztés közösségi szabadságát hirdető online enciklopédia.

Hibás elméleti kiindulópont

Az egész vita alapját a portál Neutral Point of View (NPOV), azaz semleges nézőpont alapelve körüli elméleti és kritikai nézetkülönbségek adják. Ez az alapelv ugyanis röviden azt mondja ki, hogy minden cikket semleges nézőpontból, objektíven kell megírni. Ez az irányelv az élet egyes területein képes érvényesülni, a természettudományok területén például létezik – ha nem is mindig egyértelmű – objektív igazság, de legalább meg lehet kísérelni annak megközelítését, minden szignifikáns álláspont és az összes releváns információ kellő szintű bemutatásával. Ugyanez már nem mondható el a közélettel kapcsolatban, ahol a különböző vitás kérdésekben mindig szerepet kapnak az elvi, világnézeti szempontok. Az értékalapú politikai diskurzusokat csak a saját bevett értékeink és meggyőződéseink szubjektív szemüvegén át tudjuk megközelíteni, objektíven nem.

 Tudás-demokrácia helyett, establishment-eszköz

A Wikipédia történetét vizsgálva számos esetet, konkrét bizonyítékot találunk arra a folyamatra, amely az enciklopédia irányítása feletti hatalom átvételét vagy finomabban fogalmazva a tartalom menedzselésének kisajátítását bizonyítja. Ennek a velejárója az, hogy a politikai tartalmú szócikkek szerzői egyre gyakrabban egyes érdekcsoportok fizetett képviselői, vagy legalábbis az adott érdekcsoporthoz kapcsolódó személyek, például politikai aktivisták. Az erre vonatkozó bizonyítékok először akkor kaptak nagyobb visszhangot, amikor 2007-ben nyilvánosságra került, hogy egy új-mexikói kutatóintézetben kifejlesztett szoftverrel feltérképezték azt,hogy egyes kérdéses megítélésű szócikkeket milyen IP-címekről szerkesztettek. A nagyléptékű kutatás eredményeképpen kiderült, hogy a vitatott szócikkek eredete olyan nem regisztrált felhasználók IP-címéhez volt köthető, mint a CIA, a Nemzeti Republikánus Kongresszusi Bizottság, a Demokrata Kongresszusi Kampánybizottság, a Diebold nevű amerikai gigavállalat és az ausztrál kormány. Ezek a szervezetek tehát tendenciózusan belenyúltak már ekkor a különböző kérdéses megítélésű témákhoz kapcsolódó szócikkek szerkesztésébe. Természetesen a közéleti újságírás világa sem volt érintetlen az ügyben, a BBC-hez tartozó egyik IP-címhez volt például köthető egy olyan elhíresült szócikk szerkesztése, amelyben George W. Bush, amerikai elnökről írtak már-már trollkodásnak tűnő ócsárlásokat.

Azóta számos, rendkívül különböző politikai, történelmi, ideológiai témában dokumentálták már a Wikipédia mesterséges befolyásolását és bár kísérletek a politikai csoportok mindegyikéhez köthetőek, egyre jobban kirajzolódni látszik az a trend, mely szerint az oldal a fenti témákkal kapcsolatban egyre inkább egyoldalúvá válik, belesodródva az ún.  „establishment” médiához köthető érték- és érdekközpont ideológiájába és narratívájába. Larry Sanger, a Wikipédia egykori társ­alapítója a Fox Newsnak adott interjújában tavaly például arról beszélt, hogy az oldal az amerikai belpolitikával kapcsolatban baloldali elfogultságot mutat. Példának azt hozta fel, hogy Barack Obama volt amerikai elnök Wiki-szócikke szinte teljes mértékben figyelmen kívül hagyja az elnök kormányzása alatt kirobbant nagy nyilvánosságot kapó botrányokat, míg a Donald Trumpról szóló szócikket szokatlanul nagy számú negatív konnotációt keltő kifejezéssel teszik elfogulttá.

Hazai példák az elfogultságra

Természetesen nem az amerikai belpolitika az egyetlen, amelynek kapcsán felmerült  a Wikipédia baloldali vagy liberális elfogultsága. Találhatunk ilyesmit a hazai közéleti újságírás világához kapcsolódóan is. Elsőnek például tekintsük át azt, hogy az Index.hu szócikkben hogyan emlékeznek meg az internetes portál történetéről, különös tekintettel a 2020-as szerkesztőségi változásokról. Már az is sokat elárul a szócikk hangvételéről, hogy a fentiekről szóló alfejezetek a következő címeket kapták:

·       Az eredeti index végnapjai: 2020 január – augusztus

·       A teljes személycsere után (2020. szeptember 1. –)

Láthatóan a szócikket úgy írták meg, hogy az Index portállal történtekkel kapcsolatban minél inkább azt a benyomást keltse, hogy a szerkesztőség politikai nyomásra történő, előre eltervezett szétverése történt. (Ez teljes egészében megfelel az egyik oldal politikával is átszőtt markáns narratívájának.) Ennek következtében ráadásul a „mostani” Index elveszített minden kapcsolatot a múltjával. Ezt a konnotációt erősítik a Wikipédia-szócikkből kiemelt további kérdéses megfogalmazású mondatok is:

·       „Ebben a helyzetben 2019-re az Indexet „tulajdonló” Magyar Fejlődésért Alapítvány minden oldalról NER nyomás alá került.”

·          „A gyakorlatban (üzleti okokra hivatkozva) megszüntetné az Index szerkesztőségét, és az újságírói munkát az Index szerkesztőségétől független, de akár teljes politikai befolyás alatti külső cégekbe szervezze ki.” (A Gerényi-tervről)

Ezen kívül azt is megfigyelhetjük, hogy egy adott üggyel kapcsolatban megszólaltatott vélemények is igen egyoldalúak nem igazán engednek teret a portál vezetőségének több fórumon is kifejtett álláspontjának:

·       Az Index szerkesztősége egyöntetűen elfogadhatatlannak nevezte Dull menesztését, kiállva mellette, a szerkesztőség munkájába történő beavatkozásként értékelve azt. Szerintük Dullnak azért kellett mennie, mert „nem engedett a megszorításokkal fenyegető zsarolásnak”.

·       Fábián Tamás újságíró viszont részletesen megírta a felmondások okait, szerinte maradás esetén kormányközeli emberekkel kellett volna alkudozni, akik idővel úgyis ellehetetlenítették volna a portál addigi működését, a felállással viszont méltósággal vethettek véget az Index addigi korszakának.

·       Az itt felszólalók is a Fidesz-kormányzat elhallgattatási akciójaként értékelték a helyzetet.

·       Ellenzéki EP-képviselők szerint viszont a kormányzat az oligarchái üzleti lépésein keresztül próbálja elnémítani a kritikus médiumokat.

Más magyar médiumokhoz kapcsolódó szócikkekből is érdemes szemezgetni. A KESMA-szócikk leadjének második mondata már így szól: „Az alapítvány létrehozását a nemzetközi szervezetek és a magyar független média magyar adópénzen fenntartott, manipulációs tevékenységet folytató fideszes médiabirodalomként jellemzik, amelyet az Orbán-kormány propagandacéljaira használ.” Egészen másképp kezdődik ezzel szemben például az Átlátszó.hu szócikke: „2011-ben alapított független, oknyomozó online-újság; öndefiníciója szerint civil watchdog (figyelő), amely a közélet tisztaságáért, a közpénzekkel történő átlátható gazdálkodásért küzd.”

Az ilyen szócikkek megítélése azért nehéz, mert legtöbbször nem egyértelműen hamis állításokkal próbálnak meg rossz színben feltűntetni valakit vagy valamit, csupán a megfogalmazás, a szóhasználat és egyéb stilisztikai eszközök használatával keltenek az elvárhatóan tárgyilagosnál pozitívabb vagy negatívabb hangvételt. Vegyünk példaként egy egyszerű helyzetet: valamilyen hazai médiummal kapcsolatban ismert tény, hogy az egyszer pénzt kapott egy bizonyos támogatótól. A PestiSrácok.hu kapcsán például ismert, hogy pénzt kaptak a magyar kormánytól. Hogy jelenik ez meg a szócikkben? A külön kiemelt „Bírálatok” fejezetben a következőket olvashatjuk:

„A magyarországi online sajtópaletta egyes szereplői a megalakulása óta többször bírálták a lapot. A Cink hírblog több cikkében is foglalkozott azzal, hogy a PestiSrácok.hu szerkesztői a kormány fizetett újságírói, minisztériumi megbízásokból élnek, vagy hogy a portált a Fidesz-frakció kifizetéseiből tartják fent, illetve hogy a lap a Fidesz-frakció online újságja. A 444.hu hasonlóan vélekedve, de némileg óvatosabban fogalmazva a Fidesz-közeli jelzőt alkalmazta a lapra, de az Átlátszó.hu blogja is írt arról, hogy mégis kap pénzt a PestiSrácok a kormánytól, nem is keveset.”

Láthatjuk, hogy a fenti ténnyel kapcsolatban más (nem kormánypártinak tartott) médiumok híradását idézi a szócikk, mindezt ráadásul olyan véleményekkel vegyítve, amelyek legalábbis nem kedvezőek a portálra nézve. Mindezzel azt az érzést keltik, hogy mások tárták fel ezt a tényt, tehát a portál igyekezett eltitkolni, tehát ez minden bizonnyal valamilyen rossz dolog lehet. Lássuk, hogy ezzel szemben hogyan tálalja a Wikipédia azt a tényt, hogy a 444.hu pénzt kapott Soros György alapítványától, az Open Society Foundationstól. Először is megjegyzik, hogy a támogatást „a parlamenti választással kapcsolatos rendellenességek nagyközönséghez való eljuttatására” kapta a portál:

„A támogatás tényét Uj Péter főszerkesztő már 2014-ben elismerte a Magyar Nemzetnek, jelezve, hogy az összegből a 14! nevű választásfigyelő mobilos alkalmazást fejlesztették. A DCLeaks nevű kiszivárogtató oldal két évvel később ismét nyilvánosságra hozta, amit több hazai lap is átvett, elhallgatva a tényt, hogy az információ már két éve ismert volt.”

 Láthatjuk, hogy a szócikk szerkesztője itt szinte magyarázkodik a 444.hu nevében azzal kapcsolatban, hogy a Soros-alapítvány támogatását ők előre, nyíltan, tisztességesen bevallották, azaz úgy érezhetjük, itt minden bizonnyal semmilyen kivetnivaló nincsen. Világos tehát, hogy két közel azonos történést mennyire másképpen lehet bemutatni. Vannak azonban ennél egyszerűbb eszközök is a magyar sajtóval kapcsolatos viták Wikipédián történő eldöntésére. Elemzésünk zárásaként nézzük meg mi történik akkor, ha a mai napon egy fiatal véletlenül a kezébe vesz egy Magyar Nemzetet és még nagyobb csodára az interneten próbál meg kicsit többet megtudni a napilapról. Legnagyobb meglepetésére a Wikipédián azt olvassa, hogy a ma kiadott nyomtatott napilap, amit a kezében fog (és aminek még a címlapja, tipográfiája is megegyezik a szócikkben láthatóakkal), már négy éve megszűnt.

A szócikk szövegét átfutva persze hamar választ kapunk a kérdéseinkre: Az igazi Magyar Nemzet 2018-ban megszűnt, illetve a szerkesztőség korábbi munkatársainak egy része megalapította a szellemi utód Magyar Hangot. Az a Magyar Nemzet, amit a kezünkben fogunk valójában a Magyar Idők, amely lap csak a nevét vette fel a „nemzetnek”. A Wikipédia tehát felvilágosított bennünket: A kezünkben tartott Magyar Nemzet valójában nem is létezik, csak a képzeletünk csap be minket.

Megosztás itt: email
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin