A 2025-ös év első napján a Gazprom orosz energiaipari vállalat bejelentette, hogy Ukrajna nem hosszabbította meg a lejárt ötéves gáztranzit-megállapodást. Így a műszaki és jogi körülmények miatt nem érkezik több orosz földgáz Ukrajnán keresztül Európába, Magyarország azonban a Török Áramlaton keresztül továbbra is hozzájut az orosz gázhoz. A hírt többféleképpen értelmezték a magyar nyilvánosságban is, narratíva-elemzésünkben utánajártunk, milyen sajtókeretezések jelentek meg az ügy kapcsán.
A kérdés több szempontból is összetett: geopolitikai, belpolitikai és gazdasági érdekek egyaránt átszövik az ügy tálalásának, értelmezésének kereteit. A vizsgált hír bemutatásának körülményeit az egyes orgánumokban vizsgálni azért is érdekes, mert a földgázszállítás leállításában mindkét fél érdekelt volt: az ukrán fél nem kívánta aláírni a Gazprommal a lejárt ötéves szerződés meghosszabbítását, míg az orosz fél ennek megfelelően jogi és műszaki akadályokra hivatkozva nem hosszabbította meg azt.
Sajtóelemzésünkben összesen 10 portált vizsgáltunk, ezek a következők voltak:
Index, Telex, Pesti Srácok, 24.hu, Mandiner, 444.hu, Magyar Nemzet, Magyar Hang, Origo, HVG:
Index: Az Index értelmezésében a földgázszállítás leállításának legfontosabb kiindulópontja a Gazprom bejelentése volt, tehát az ügyet az orosz fél kezdeményezte ebben a keretezésben. A portál részletesen bemutatta az ügyben mindkét fél álláspontját, hozzátéve az EU-s, a lengyel, az osztrák és a szlovák álláspontokat.
Telex: A Telex értelmezésében az ügy hátterében ukrán kezdeményezés látszik, cikkük címében értékítéletet is fogalmaznak a narratíva mellett: „Kijev – érthető módon – nem akar üzletelni Moszkvával, de a gázszállítás leállítása neki fáj a legjobban”.
Pesti Srácok: A Pesti Srácok oldalán szintén a Gazprom bejelentése jelenti a folyamat indító eseményét, tehát orosz kezdeményezésként értelmezték a földgázszállítás leállását.
24.hu: A portál már a címében is jelzi, bár a Telex esetével ellentétben értékítélet nélkül, hogy értelmezése szerint: „Oroszország leállította az Ukrajnán keresztül érkező gázszállítást”. A cikk mélyebb kontextust nem biztosít a hír értelmezéséhez, állításuk alapján viszont néhány kérdést küldtek a külügyminisztériumnak a hír kapcsán.
Mandiner: A Mandiner értelmezésében Ukrajna kezdeményezte a földgázszállítás leállítását, a címben itt is értékítéletet olvashatunk: Zelenszkij ki akart szúrni az oroszokkal, de az ukránokat lőtte lábon. Az ügy tálalása Robert Fico szlovák miniszterelnök narratívájának felel meg, mely szerint az ukránok nem akarták meghosszabbítani a szerződést, ezért az egész Európát érintő leállás az ő felelősségük.
444.hu: A portál a hír kapcsán Fico narratíváját erősítve azt az álláspontot képviseli, mely szerint az ukránok szerződési meg nem hosszabbítása eredményezte a problémát.
Magyar Nemzet: A Magyar Nemzet keretezésében Ukrajna egyoldalúan kezdeményezte az ügyet, amely összhangban van azzal az értelmezéssel, amelyet Robert Fico állít a folyamat kezdőpontját illetően.
Magyar Hang: Narratíva-elemzésünkben kiugró mintának számít a Magyar Hang beszámolója, amely mind a két felet a döntés meghatározó részeként kezeli, viszont egyik oldal felé sem elfogult, nem látszik beszámolójában külön narratívaépítési-, erősítési- vagy gyengítési szándék. Semleges tálalásukban az ügy okaként azt írják, hogy a két fél nem tudott megállapodni a jövőbeli szállítások körülményeiről, de ez nem példa nélküli, majd korábbi hasonló eseteket mutatnak be a földgázszállítás leállításának lépéseiről.
Origo: Az Origo beszámolója alapján az ügyben orosz kezdeményezés tapintható ki, de egyik fél sem akarta meghosszabbítani a megállapodást.
HVG: A portál az ügy értelmezéséhez az ukrán kezdeményezést, az ukrán álláspont ismertetését adja hozzá kontextusként, és az orosz felet tünteti fel a bejelentés veszteseként, tehát bizonyos szempontból – a tálalás és a következtetés összefüggésében – itt is kimutatható egy értékítélet.
Következtetések
Összességében tehát elmondható, hogy a beszámolók minőségét alapjaiban határozta meg függő változóként a hírverseny jelensége, vagyis az a szükségszerűség, hogy minden portál a saját hírértelmezését hamarabb tudja tálalni a többi orgánumnál. Függő változó ebben az értelemben az adott orgánum értelmezési kapacitása és minősége, amelyet igyekeztünk azonosítani a narratívák elemzésének folyamatában.
A vizsgált 10 portált nézve többnyire kiegyenlített mezőnyt láthatunk a narratívák arányait tekintve, ugyanis 5 portál az ukrán felet, míg 4 portál az orosz felet azonosította a földgázszállítás leállításának indítójaként, míg egy portál semleges maradt ebben a kérdésben, teljes kontextust biztosítva mindkét fél érveléséhez.