Február 9-12 között plenáris ülés zajlott az Európai Parlamentben. Az esemény nem kapott széles sajtónyilvánosságot, holott fontos kérdések kerültek asztalra, mint a hazánknak járó uniós források kifizetésének újbóa li befagyasztása, a Benes-dekrétumok, a magyar diákok Erasmus+ programból történt kizárásának megszüntetése, vagy egy állásfoglalás, amely a biológiai nem helyett a genderidentitást javasolja elsődleges jogi kategóriává a nőjogi politikában. Lapszemlénkben a Telex, a Mandiner, a HVG, a Portfolio és a Válasz Online cikkeit vizsgáljuk.
A csütörtöki plenáris ülésnap témái közül a Telex részletesen foglakozott a szegénység elleni új uniós stratégia vitájáról és a szavazásról. Mint írják: „A tervezet (…) arra kérte volna az Európai Bizottságot, hogy „tekintsen el a zöld energiára vonatkozó jelenlegi stratégiájától, amely szegénységbe sodorja a családokat, a vállalkozásokat és a munkavállalókat.”
A lap kiemeli: az EU-nak csak támogató jogkörei vannak szociális ügyekben, és az elfogadott szöveg jogilag nem kötelező. Az EP azt szeretné, ha az Európai Bizottság a közelgő szegénység elleni uniós stratégiájában a szegénységet az emberi méltóság megsértésének ismerné el, és sürgősen lépéseket tenne a szegénység felszámolására legkésőbb 2035-ig. A javaslat egyik kulcseleme a gyermekszegénység elleni küzdelem: az EP célzottan legalább 20 milliárd eurót kér az úgynevezett Európai Gyermekgaranciára, azaz arra, hogy minden rászoruló gyermek hozzáférhessen az ingyenes egészségügyi ellátáshoz, oktatáshoz, gondozáshoz és egészséges táplálkozáshoz.
Emellett a tagállamoknak az Európai Szociális Alap Pluszból alapesetben legalább öt százalékot kellene a gyermekszegénység elleni küzdelemre fordítaniuk, és tízet ott, ahol a társadalmi kirekesztés mértéke az uniós átlag feletti. A stratégia része a lakhatási válság kezelése, a hajléktalanság 2030-ig történő felszámolása az EU-ban (különös tekintettel a gyermekekre és családokra, a nőkre, valamint az állásukat elvesztőkre), valamint a „dolgozói szegénység” megszüntetése a méltányos bérek és az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének betartatásával.
A tudósítás kiemeli: a Fidesz-KDNP egy alternatív szöveget támogatott volna, amelyet a Patrióták Európáért (PfE) frakció benyújtott. Ez a módosító gyakorlatilag teljesen lecserélte volna az eredeti szöveget, hangsúlyozva, hogy a szociálpolitika elsősorban a tagállamok hatáskörébe tartozik, a családokat helyezte volna középpontba (Magyarországot és Olaszországot említve példának), és arra kérte volna az Európai Bizottságot, hogy „tekintsen el a zöld energiára vonatkozó jelenlegi stratégiájától, amely szegénységbe sodorja a családokat, a vállalkozásokat és a munkavállalókat”.
A DK-soktól és a Tisza Párt képviselőitől a többi csütörtöki szavazáshoz hasonlóan nem regisztráltak szavazatot ‒ teszi hozzá a Telex.
A Mandiner több cikkben is foglalkozik a plenáris üléssel. Az első címe: „Itt van Von der Leyen jóslata: új fronton indít támadást”.
A beszámoló szerint az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén arról beszélt, hogy az Európai Uniónak sürgősen le kell bontania az egységes piac működését akadályozó belső korlátokat, ha valódi globális gazdasági erővé akar válni. Hangsúlyozta, az EU nemzetközi súlya gazdasági teljesítményétől függ, ami nemcsak a jólét, hanem a biztonság és a demokrácia alapja is. Az energiaunió kapcsán úgy vélekedett, a fosszilis energiahordozóktól való függés és az elégtelen hálózati összekötések miatt továbbra is magasak és ingadozók az energiaárak.
Emlékeztetett rá: a kereskedelempolitikában 2025-ben megállapodás született többek között Mexikóval, Indonéziával és Svájccal, aláírták a Mercosur-egyezményt, valamint létrejött az Indiával kötött, rekordméretű szabadkereskedelmi egyezmény, de további együttműködéseket sürgetett.
A Mandiner emlékeztet: az erről szóló parlamenti vitában Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselője bírálta a bizottság politikáját, kiemelve, hogy az EU versenyképességének romlásáért elsősorban a magas energiaárak felelősek. Úgy vélte, az orosz energia kivezetése és az ideológiai alapú döntések tovább növelik a költségeket és veszélyeztetik a közép-európai országok energiabiztonságát. Továbbá bírálta az Ukrajnának szánt uniós forrásokat és a Zöld Megállapodást is, amely szerinte nem fog valódi fordulatot hozni az európai versenyképesség helyreállításában, helyette konkrét energiaár-csökkentő intézkedésekre volna szükség.
A lap elemzése szerint a Bizottság törekvései a brüsszeli bürokrácia föderalista terveibe illeszkednek, és konfliktusforrást jelenthetnek a szuverenista politikát folytató országokkal, köztük Magyarországgal szemben.
A másodikban idézik Vicsek Annamária fideszes európai parlamenti képviselő felszólítását, miszerint „Az Európai Bizottság mielőbb állítsa helyre a magyar diákok teljes hozzáférését az Erasmus+ programhoz!”
A Mandiner cikke kiemeli: a politikus strasbourgi plenáris ülésén, az oktatás nemzetközi napja alkalmából tartott vitában hangsúlyozta, hogy az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés az Európai Unióban sem magától értetődő.
A képviselő sajtóközleményében és felszólításában kijelentette: „Az oktatás nem kiváltság, hanem alapvető jog, amelynek mindenki számára, korlátozás és megkülönböztetés nélkül hozzáférhetőnek kell lennie.” Emlékeztetett arra, hogy a magyar diákok 2022-es kizárása az Erasmus+ programból „fájdalmasan világossá tette”” hogy az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés az EU-ban sem magától értetődő.
Vicsek Annamária hangsúlyozta, hogy amikor az uniós programokhoz való hozzáférést politikai okokból korlátozzák, nemcsak a hallgatói mobilitás sérül, hanem az oktatáshoz való jog, az egyenlő bánásmód elve, valamint az az európai ígéret is, hogy egyetlen diákot sem hagynak magára.
A képviselő az oktatás nemzetközi napja alkalmából arra kérte az Európai Bizottságot, hogy haladéktalanul állítsa helyre a magyar diákok Erasmus+ programhoz való teljes hozzáférését, és biztosítsa, hogy minden diák egyenlő feltételek mellett tanulhasson és fejlődhessen az Európai Unióban.
A harmadik Mandiner tudósítás arról az Európa parlamenti állásfoglalásról szól, amely a biológiai nem helyett a genderidentitást javasolja elsődleges jogi kategóriává a nőjogi politikában. Mint írják: az állásfoglalást 62 igen, 26 nem és 12 tartózkodás mellett szavazták meg. Az EP azt kéri az Európai Tanácstól – vagyis a tagállamoktól –, hogy az EU hivatalos álláspontjaként jelenjen meg a nemzetközi fórumon, ahol a biológiai nem, mint védett jogi kategória helyett a genderidentitás is elsődleges hivatkozási alap lehet. A Mandiner cikke szerint Brüsszel ezzel egy újabb „vörös vonalat” lépett át, mivel az intézkedés a biológiai nem helyett a genderidentitást tenné meg elsődleges jogi kategóriává. A kritikusok úgy látják, ez „a nők jogainak politikai felszámolását” jelenti, mivel a biológiai nemhez kötött védelmek – például a női menedékházak vagy sportversenyek esetében – fellazulhatnak.
A magyar képviselők szavazása élesen kirajzolta a politikai törésvonalakat. A Fidesz jelenlévő képviselői, illetve a Mi Hazánk politikusa, Borvendég Zsuzsanna nemmel szavaztak a javaslatra. A Tisza Párt és a Demokratikus Koalíció EP-képviselői ugyanakkor távol maradtak a szavazástól.
A vita arról szól, hogy az Európai Unió a jövőben a biológiai nemet vagy a genderidentitást tekinti-e elsődleges hivatkozási alapnak a nőjogi politikában. A Mandiner tudósítása hangsúlyozza, hogy az efféle intézkedés tovább mélyítheti a szakadékot az uniós központ és a hagyományos értékrendet védő tagországok között.
A HVG a plenáris üléskor közzétett indítványt vizsgál (amely cikket a 24.hu szemléz), ebben részletezi: az Európai Unió Bíróságának (EUB) főtanácsnoka, Tamara Ćapeta 2026. február 12-én közzétett indítványában azt javasolja, hogy a testület semmisítse meg az Európai Bizottság 2023 decemberében elfogadott határozatát, amely megszüntette a Magyarországnak járó uniós források kifizetésének felfüggesztését. Ez a döntés korábban felszabadította a Magyarországnak járó uniós források egy jelentős részét (mintegy 10,2 milliárd eurót), miután a Bizottság úgy ítélte meg, hogy Magyarország a bírói függetlenség terén eleget tett a követelményeknek.
A háttérben az Európai Bizottság 2022-ben tíz magyar operatív programot hagyott jóvá uniós finanszírozásra, ugyanakkor a kifizetéseket felfüggesztette arra hivatkozva, hogy Magyarország nem teljesíti maradéktalanul az Európai Unió Alapjogi Chartájának követelményeit. A feltételek között kiemelt helyen szerepeltek a bírói függetlenséget érintő reformok.
A főtanácsnok álláspontja szerint a Bizottság jogsértően járt el, amikor – megfelelő indokolás nélkül – még azelőtt engedélyezte a források folyósítását, hogy a szükséges jogszabályi reformok hatályba léptek volna, illetve azok alkalmazása megkezdődött volna. Bár a főtanácsnok véleménye nem köti a bíróságot, a tapasztalatok szerint az ítéletek az esetek többségében követik az indítványt – magyarázza a cikk. Ha a bíróság helyt ad a javaslatnak, az súlyos pénzügyi következményekkel járhat: Magyarország nemcsak elveszítheti a hozzáférést a még le nem hívott összegekhez, hanem elvileg a már kifizetett támogatások visszafizetésére is kötelezhetik.
A HVG hangsúlyozza: „Egy ilyen ítélettel tulajdonképpen – a közvetlen mezőgazdasági forrásokat leszámítva – erre a költségvetési ciklusra Magyarország majdnem az összes támogatásra elvesztené a jogosultságát.”
A Portfolio szintén a főtanácsnok indítványával foglalkozik: „A főtanácsnok csütörtökön kiadott álláspontja szerint az Európai Bizottság szabálytalanul oldotta fel a magyar kormány által 2023 decemberéig végrehajtott igazságügyi reformjáért cserébe a horizontális feljogosító feltételek korlátozását, amely teljes egészében blokkolta a 2021-2027-es ciklusból a magyar kohéziós források kifizetését” – írják.
Míg másik cikkükben Orbán Viktor reakciójáról számolnak be. „Orbán Viktor abszurdnak nevezte annak a lehetőségét, hogy Magyarországnak vissza kelljen fizetnie az Európai Uniótól már megkapott 10 milliárd eurónyi forrást, ha az Európai Unió Bírósága érvényteleníti a kifizetésről szóló bizottsági döntést. A vita hátterében az Európai Parlament által az Európai Bizottság ellen indított per áll, amelyben a képviselők politikailag motivált szabályszegéssel vádolják a testületet” – áll a cikkben aPolitico-ra hivatkozva.
A Válasz Online Fiala-Butora János felvidéki jogászt és Tarr Zoltánt, a Tisza Párt EP képviselőjét szólaltatja meg strasbourgi Beneš-dekrétumról folytatott vitával kapcsolatban. A cikk a szerző korábban készült Fiala-Butorinterjúból idéz, ahol a jogász rávilágít, hogy a Beneš-dekrétumok nem csupán történelmi emlékek, hanem a mai szlovák joggyakorlat részét képezik. Az állam érvelése szerint, ha valakit 1945-ben nem fosztottak meg a vagyonától, az csak „adminisztrációs hiba” volt, amit most pótolni kell. Fiala-Butora János hangsúlyozza: ez alapvető tulajdonjogi és emberi jogi normákat sért, hiszen az állam visszamenőleges hatállyal, etnikai alapon sajátít ki javakat.
A szakértő kritizálja a szlovák bíróságok hozzáállását, amelyek gyakran asszisztálnak ehhez a gyakorlathoz, és az Európai Emberi Jogi Bíróság elé vitt ügyek jelentőségét emeli ki.
Konkrét példákat is említ: a pozsonypüspöki autópálya-építésnél több tucatnyi embert érintett a jogtalan kisajátítás, és becslések szerint 50-337 ezer hektár területet kobozhatnak el vagy vettek el már a dekrétumok alapján.
Az újságcikk második részében Tarr Zoltán, a Tisza Párt EP-delegációjának vezetője a strasbourgi Beneš-vitáról beszél. Sikernek tartja az Európa-párti frakciók egyetértését abban, hogy a szlovák jogállamiság kérdését összekapcsolják a kisebbségvédelemmel, konkrétan a Beneš-dekrétumok ügyével. Úgy fogalmaz: a jogállamiság lett az a „hordozórakéta”, amelyre a kisebbségvédelmi szempontokat rögzítették.
Tarr hangsúlyozza: bár szeretnék, ha az Európai Bizottság eljárást indítana a szlovák kormány ellen, az uniós források megvonását ellenzik. Ennek oka, hogy a pénzmegvonás a magyarok lakta régiókat is sújtaná, és politikailag kontraproduktív lehetne.
Mint lapszemlénkből kitűnik kevés online sajtótermék ingerküszöbét érte el a plenáris ülés, hogy azzal érdemben, ne puszta címes hírben foglalkozzon. Igazi újdonsággal a Mandiner szolgált gender témában. A lap emellett hazánkat elvi szinten is érintő ügyeket állított reflektorfénybe. A kormánykritikus média belpolitikai fókusszal közelítette a plenáris ülések témáit, mintegy ellenzéki kampánycélokat szolgálva erősítette egyszerre az uniópárti és uniókritikus hangokat.