A Tisza párt február 7-i programismertetőjére Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője jegyzetben reagált, amelyben aggodalmát fejezte ki, hogy a 240 oldalas programban mindössze szűk három oldal foglalkozik a magyar sport jövőbeni támogatásával, aminek fő üzenete a TAO felszámolása. A kormánykritikus sajtó akkor lendült összehangolt támadásba, amikor az NSO oldalán megjelent a Sportegyesületek Országos Szövetsége által indított petíció, mondván a lap beleállt a kampányba, sportújság létére nyíltan politizál. Ekkor kezdték ki Szöllősi publicisztikáját, védelmezve a Tisza elképzelését.
Publicisztika a magyar sport védelmében
A főszerkesztő így fogalmaz Viccnek is rossz címet viselő február 9-i jegyzetében: „mindössze ennyi és ilyen színvonalú mondanivalója van a sportról. Ez egyenesen dermesztő. Az után az intenzív és nagyarányú sportfejlesztés után, ami az elmúlt 16 évben Magyarországon történt, előjönni azzal a már az 1970-es években is elcsépelt és minden valódi tartalmat nélkülöző klisével, hogy »a tömegsportot támogatjuk az élsporttal szemben« (…) bevallják azt is, ha nyernek a választásokon, vége a magyar utánpótlás- és amatőr sportot a közelmúltban új dimenzióba emelő, teljes infrastrukturális megújulást és megduplázott sportolói létszámot (300 ezerről 600 ezerre) eredményező taoprogramnak: »A jelenleg társasági adón (tao) keresztül érkező finanszírozási összegeket nem csökkentjük, azokat teljes egészében a sportra fordítjuk, de költségvetési tényezővé tesszük, és biztosítjuk a hatékony felhasználást.« Vagyis centralizálnák a jelenleg a magáncégek és a helyi sportegyesületek, illetve szakmai jóváhagyóként a sportági szakszövetségek civil háromszögében zajló folyamatot, adóként vonnák el. (…) A Tisza Párt szombaton közzétett, 240 oldalas »programjának« tehát alig több mint 1 százaléka szól a sportról, de ennek a három oldalnak a fele is szinte szó szerinti ismétlés. (…) A leírtak ellentmondásban vannak a Kulcsár Krisztián által korábban a taofelhasználás jelenlegi módjának megmaradásáról tett nyilvános – és íme: álságos – ígéretével, de a Tisza egyik gazdasági szakértője, Kármán András szűk körben elejtett kijelentésével is, amely minden bizonnyal a Tisza valódi hangja: »Túl sok jut a sportra.”«
Sportpolitika
Szűk egy héttel a cikk megjelenését követően, amikor a Nemzeti Sport közreadta a Petíció a magyar sportélet jövőjéért felhívást a 24.hu kijött Kiterjesztett kampány: a Nemzeti Sport felületén indult Tisza-ellenes petíció cikkével. Ebben ez áll: „Úgy tűnik, a Nemzeti Sport nyíltan beszállt a választási kampányba, miután a felületén megjelent egy olyan petíció, amely burkoltan ugyan, de a Tisza Párt elleni fellépésre szólít fel. (…) a Nemzeti Sportnak főszerkesztője, a Fidesz-kormánnyal közeli kapcsolatot ápoló Szöllősi György arról írt felháborodott bejegyzést, hogy a Tisza kormányra kerülése esetén megszüntetné a társaságiadó-kedvezmény (tao) rendszerét.”
Erre aznap a főszerkesztő így reagált: „a Nemzeti Sport nem pártpolitizál, amikor felemeli a szavát a megint veszélyben lévő magyar sport érdekében, hanem éppen elsődleges feladatát, sőt, kötelességét teljesíti: lapunk 123 éves létének legfőbb célja és értelme a magyar sport ügyének szolgálata. Ezért csatlakozunk a Sportegyesületek Országos Szövetsége által indított és máris a magyar sport sok szereplője által támogatott petícióhoz”.
Amennyiben a Nemzeti Sport a magyar sport érdekeit képviseli, logikusnak tűnik, hogy belép a politikai térbe, ha politikai támadás éri az ágazatot.
Teltházas rendezvények
A 444 baja, Eddig még nem volt, most már van: nemzeti sportpetíció írásuk szerint, hogy „Deutsch Tamás fideszes politikus vezeti azt a szervezetet, a Sportegyesületek Országos Szövetségét, amelyik petíciót indított a magyar sportélet jövőjéért. A szöveget az állami kézben lévő Nemzeti Sportban jelentették meg.”
Ha állami kézben van a lap (MTVA), akkor miért zavarja a 444-et, hogy ott jelenteti meg a Fidesz Európa parlamenti képviselője, az MTK elnöke, a Magyar Paralimpiai Bizottság alelnöke, fenti szövetség elnöke a petíciót?
Később a portál igyekszik tisztázni a Tiszát: „A Tisza a programjában valójában arról ír, hogy „az elmúlt másfél évtizedben a magyar sport soha nem látott mennyiségű közpénzt kapott, mégsem lettünk egészségesebb nemzet. Stadionok nőttek ki a földből, miközben elcsendesedtek a grundok, eltűntek az utcai edzőpályák, elsorvadt az iskolai és a helyi sportélet.”
A passzus szerzője egyszerűen összemossa a versenysportot, az egyesületi életet, az iskolai testneveléssel, a tömegsporttal – hova tovább az 1970-es években megszűnt grundfocival.
Később ezt olvashatjuk: „túlárazott stadionok, sportcsarnokok épülnek, amelyek aztán gyenge kihasználtsággal működnek”
Érdemes szemezgetni a Papp László Sportaréna tavalyi kínálatából: Fogathajtó Világkupa Döntő, Ritmikus Gimnasztika Világkupa, EHF Női Kézilabda Bajnokok Ligája Final4, SuperEnduro GP of Hungary, Fitness és Bodybuilding Világbajnokság, Országos Táncháztalálkozó, Majka, Jean-Michel Jarre, Bonnie Tyler, Koncz Zsuzsa, Halloween, Roxette, HAVASI Symphonic, Ákos, Caramel, Demjén koncert. Vagy nézzük az MVM Dome kínálatát: EHF Női Kézilabda Bajnokok Ligája Final4, Darts Show, három nemzetközi e-sport verseny, MMA és kick-box gála, kézilabda Szuperkupa és Rangadók (pl. Veszprém-Szeged), Magyarország-Montenegró (Női Kézilabda Eb-selejtező), összesen félszáz meccs, Eric Clapton, Jennifer Lopez, Robbie Williams, MVM Zenergia, Hans Zimmer, André Rieu hangverseny.
A „gyenge kihasználtághoz” még annyi: az MVM Dome-ban rendezik a 2027-es női kézilabda-világbajnokságot és a budapesti vizes vb úszó számait és vízilabda mérkőzéseit.
Puskás a világsztár
A Telex A Nemzeti Sport főszerkesztője szerint a lap nem pártpolitizál a sportpetícióval című cikkével, egy nappal a fenti két írás után, személyesen Szöllősibe állt bele: „A jegyzet szerzője, Szöllősi György a Nemzeti Sport főszerkesztője, emellett régi sportbarátja Orbánnak, korábban a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia kommunikációs igazgatója volt, és diplomata útlevéllel, a külügy pénzén járta a világot a magyar futball és a Puskás-ügyek rendkívüli és meghatalmazott nagyköveteként.”
A Puskás Intézet rendszeresen utaztatja gyűjteménye legfontosabb darabjait Madridtól Londonig, emlékkiállítás formájában. Eme ismeretterjesztés kézzelfogható eredményeket hozott, például 2016-ban a goal.com internetes szakportál „Legendák világbajnoksága” elnevezésű szavazásán a valaha volt legjobb labdarúgónak választották Puskás öcsit.
Átgondolt sportstratégia
A HVG Szöllősi György szerint a Nemzeti Sport nem pártpolitizál azzal, hogy csatlakozott a Tisza-ellenes petícióhoz írásában a Tisza programját igyekszik megvédeni: „Azt írták, hogy a terület az elmúlt másfél évtizedben példátlan mennyiségű közpénzt kapott, a forrásbőség azonban nem járt együtt strukturális megújulással” – áll a lapban.
A valóság megismerése érdekében érdemes elővennünk Dr. Szekeres Diána és Dr. Sipos-Onyestyák Nikoletta: A magyar sportigazgatás egyes aspektusainak történeti és szabályozási vetülete címet viselő, 2024-es tanulmányát.
Mint írják: „2010 után jelentős változások mentek végbe az élsportban és szabadidősportban egyaránt. A sport mint nemzeti stratégiai terület prioritássá vált a kormányzatnál, illetve a sportszféra közösségi finanszírozásának mértéke a korábbihoz képest valamivel több, mint tízszeresére emelkedett (a 2010 előtti években a teljes állami költségvetés 0,2 százalékát tette ki, mára ez a szám 2 százalék körül van). Bevezetésre került egy egyedülálló, közvetett állami támogatási rendszer a látványcsapatsportoknál (jégkorong, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás és vízilabda, később a röplabda is bekerült a kedvezményezett körbe), amelyen keresztül jelentős többlettámogatásokhoz jutottak ezek a sportágak. Mindemellett átfogó fejlesztési programot vezettek be a sportlétesítmények fejlesztésére, különös tekintettel stadionok építésére, illetve hazánk számos nagy nemzetközi sporteseményt pályázott meg és nyert el.”
A tanulmány a továbbiakban górcső alá veszi a következő évtized jelentős döntéseit: a 2013-as sportágfejlesztési program keretében 16 választott sportág szövetségének emelkedett meg jelentős mértékben az állami támogatása. Bevezették a Kiemelt Edző Programot, amely fix havi juttatást biztosít célzottan az élsportban dolgozó edzők számára. A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) hatéves kortól támogatja a sportolókat (Sport XXI, Heraklész program). „A felnőtt élsportolókat a Gerevich Aladár Sportösztöndíj keretében, míg a 35. életévüket betöltött olimpiai dobogósokat olimpiai életjáradékban részesítik.”
A tanulmány kiemeli, hogy 2017-től 4 sportszervezet működik köztestületként, a MOB mellett, a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB), a Nemzeti Versenysport Szövetség (NVESZ) és a Nemzeti Diák-, Hallgatói- és Szabadidősport Szövetség (NDHSZ). „Ezek alá tartoznak a sportági (szak)szövetségek és egyéb sportszövetségek, a konkrét sporttevékenység végzése az egyesületek, a sportvállalkozások és a sportakadémiák keretein belül valósul meg.”
Az elemzésből kiviláglik, hogy az oktatásról és a tömegsportról sem feledkezett meg a kormányzat: a sporttörvény a helyi és telepölési önkormányzatoknak előírja a sportfejlesztési koncepció létrehozatalát, a helyi sportszervezetekkel, sportszövetségekkel való együttműködést, a tulajdonát képező sportlétesítményeket fenntartását és működtetését, az iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlása feltételeinek megteremtését.
„A vármegyei és a fővárosi önkormányzat sportszervezési feladatai ennél is szélesebb körűek: meg kell teremteniük a területükön tevékenykedő sportszövetségek működésének alapvető feltételeit, közreműködnek a sportszakemberek képzésében és továbbképzésében, segítik a sportági és iskolai területi versenyrendszerek kialakítását és lebonyolítását, szerepük lehet a nemzetközi sportkapcsolatokban, továbbá közreműködnek a mozgásgazdag életmóddal kapcsolatos sporttudományos felvilágosító tevékenység szervezésében, a sport népszerűsítésében, valamint a sportorvosi tevékenység feltételeinek biztosításában” – áll a tanulmányban.