Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentése szerint Budapesten kerülhet sor az orosz–ukrán háborút lezárni hivatott békecsúcsra. A diplomáciai esemény előkészületeit Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter koordinálja, míg Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádióban hangsúlyozta: Magyarország „minden feltételt biztosít ahhoz, hogy az elnökök eredményes tárgyalást folytassanak egymással.” Elemzésünkben tíz online hírportál – a Telex, az Index, a Pesti Srácok, a 24.hu, a Mandiner, a 444.hu, a Magyar Nemzet, a Magyar Hang, az Origo és a HVG beszámolóit hasonlítottuk össze, sajtókörkép következik.
A Telex tényszerű, semleges hangvételben számolt be a budapesti csúcstalálkozó előkészületeiről. A cikk Szijjártó Péter Facebook-bejegyzését idézi, amelyben a külügyminiszter arról ír, hogy Magyarország „készen áll a csúcstalálkozó megrendezésére”. Orbán Viktor pénteki rádióinterjúját is beemelték, amelyben a miniszterelnök az orosz–ukrán háború lezárását előkészítő amerikai–orosz tárgyalás jelentőségéről beszélt. A portál kerüli az értelmezést, inkább a diplomáciai tények közlésére szorítkozik, ami a politikai ellentétek közepette is higgadt összképet ad. A Telex beszámolója a leginkább kiegyensúlyozott hangvételű tudósítások közé tartozik a vizsgált portálok között.
Az Index részletesen, mindkét fél nyilatkozatait idézve mutatta be a fejleményeket. A portál Trump közösségi bejegyzésére építette cikkét, amelyben az amerikai elnök „nagyon eredményes” telefonbeszélgetésről számolt be Putyinnal. Az írás hangsúlyozta, hogy a felek „Budapesten találkoznak, hogy megnézzék, le tudják-e zárni ezt a dicstelen háborút.” A portál Orbán Viktor és Szijjártó Péter reakcióit is beemelte, jelezve, hogy Magyarország gyorsan megkezdte az előkészületeket. Az Index tehát részletes háttérrel és higgadt stílusban közvetítette az eseményt, politikai kommentár nélkül.
A Pesti Srácok euforikus hangvételben számolt be a csúcstalálkozóról, amelyet „szenzációs hétnek” azonosított a magyar diplomácia számára. A cikk szerint „Magyarország a világpolitika fősodrába került”, hiszen Orbán Viktor és Szijjártó Péter békepárti álláspontja most „elképzelhetetlen győzelmet” aratott. A szerző szerint a Trump–Putyin bejelentés a magyar kormány következetes politikájának nemzetközi elismerése. Az írás retorikájában erős a nemzeti büszkeség és a kormány iránti elismerés, miközben hiányzik a kritikus elemzés. A portál így a jobboldali sajtó legerősebben ünneplő hangja lett a témában.
A 24.hu rövid, lényegre törő bejelentésként közölte a fejleményt. A cikk Orbán Viktort idézte, aki szerint „politikai teljesítmény, hogy Budapest alkalmas a békecsúcs megrendezésére”, ugyanakkor hangsúlyozta, „ez a tárgyalás nem rólunk szól, hanem a békéről.” A portál nem fűzött saját kommentárt, nem keresett mélyebb diplomáciai jelentést, inkább higgadtan, távolságtartóan tálalta a tényt. A 24.hu beszámolója egy rövid hírblokkban foglalta össze az esemény lényegét, így a portál inkább a gyors, tényalapú tájékoztatásra helyezte a hangsúlyt.
A Mandiner egyedüliként indított folyamatosan frissülő hírfolyamot a budapesti békecsúcsról, amelyet „történelmi eseménynek” nevezett. A portál szerint „óriási lépéssel közelebb kerülhet az ukrajnai háború lezárásához a világ”, és Magyarország „az egyik legfontosabb diplomáciai csúcstalálkozónak” adhat otthont. A cikk célja nem a vita, hanem az esemény súlyának bemutatása volt, erősen, a „történelmi jelentőség” narratívájára építve.
A 444.hu a csúcstalálkozó bejelentését ironikus, szarkasztikus stílusban dolgozta fel. A cím („Oroszországba szálló Tomahawk helyett újabb vörös szőnyeg Putyinnak”) már előrevetíti a kritikát a magyar kormány oroszbarát külpolitikájával szemben. A cikk gúnyos megjegyzéseket tesz a „magyar külügy informatikai rendszerében tanyázó oroszokra”, és a diplomáciai folyamatokat humorral relativizálja. A 444.hu nem a békefolyamatra, a csúcstalálkozó jelentőségére hanem a magyar külpolitika általuk régóta bírált irányvonalára koncentrált. Elemző, de inkább gúnyos, mint informáló jellegű írás.
A Magyar Nemzet a csúcstalálkozó nemzetközi visszhangját emelte ki, „a világsajtó uralásáról” beszélve. A portál szerint „komoly visszhangot váltott ki a döntés”, és idézte Trumpot, aki Budapesten szeretné „lezárni a dicstelen háborút”. Vucsics szerb elnök gratulációját is közölték Orbánnak, ezzel regionális szövetségi kontextusba helyezve a magyar diplomáciai szerepet. A Magyar Nemzet a leginkább ünneplő, de egyben strukturált beszámolót nyújtotta a jobboldali oldalon, hangsúlyozva a magyar kormány nemzetközi súlyát és elismerését.
A Magyar Hang inkább a belpolitikai vonatkozásokra koncentrált. A cikk Orbán Viktor azon mondatát idézte, miszerint „mi is beavatkoztunk az amerikaiakba – támogattuk Trump urat”, amit a lap a kormány korábbi kettős mércéjének példájaként értelmezett. Az írás szerint a „béke” fogalma a Fidesz kommunikációjában politikai eszközzé vált, nem valódi diplomáciai célként jelenik meg. A Magyar Hang így az esemény jelentőségét relativizálta, és inkább a belpolitikai üzenet felől közelített a témához, kritikus, elemző szemléletben.
Az Origo a budapesti helyszínválasztást európai szinten értelmezte. A portál a Telegraph cikkére hivatkozva arról írt, hogy „Magyarország csúcstalálkozó helyszínéül való választása letörölte a mosolyt az EU arcáról.” Deák Dániel politológus szerint a döntés azt mutatja, hogy „Magyarország önálló békepolitikát folytat, miközben Brüsszel háborúpárti retorikát képvisel.” A cikk tehát nemcsak diplomáciai, hanem geopolitikai üzenetként is értelmezte a csúcstalálkozót. Az Origo így a jobboldali média vonalán maradva nemzeti sikernek, de egyben uniós kritikának is látta a fejleményt.
A HVG a fejleményt inkább szkeptikusan közelítette meg. A lap szerint a magyar fővárost már korábban is lebegtette az orosz sajtó, és a Fehér Ház döntése ezzel csak összecseng. A cikk kiemeli, hogy nem tudni, részt vesz-e az ukrán elnök a csúcson, vagyis a HVG a bizonytalanságokra koncentrált, nem a diplomáciai sikerre. A portál ezzel a megközelítéssel a magyar kormány orosz kapcsolatainak hangsúlyozására és a nemzetközi körülmények relativizálására törekedett. Az írás az ellenzéki sajtó tipikus szkeptikus narratíváját képviselte.