Január elején, a „nemzetközi sajtótájékoztatóként” meghirdetett eseményen Magyar Péter egyértelmű ígéretet tett arra, hogy január végéig bemutatják a Tisza Párt teljes kormányprogramját és a mögöttük álló szakértői csapatot. A vállalás a párt hivatalos honlapján is megjelent „Felkészülés a kormányzásra” alcímmel, hangsúlyos politikai állításként. Az ígéret gyorsan bekerült a magyar nyilvánosság vérkeringésébe, országos elérésű portálok, politikai elemzők és a közösségi média is átvette és tovább erősítette az üzenetet. Ami azonban elmaradt, az az ígéret követése volt. A január végi határidő lejártát követően a sajtó nem igazán firtatta, mikor válik hozzáférhetővé a kormányzóképesség szempontjából általuk is kulcsfontosságúnak tartott program, engedelmesen várták, míg végül Magyar Péter kedden, ATV-ben tett bejelentette, hogy most hétvégén fogják közzétenni a várva várt dokumentumot. a kormánykritikus sajtó pedig elszalasztoot egy alkalmat, hogy bizonyítsa: a hagyományos sajtóértékek vezérlik, nem Magyar Péter érdekenek kiszolgálása.
Az év eleji bejelentést követően az ígéret a párt saját felületein is rögzítésre került. A Tisza Párt honlapján megjelent összefoglaló szerint „Magyar Péter hangsúlyozta: a TISZA országosan megszervezett, erős politikai közösséggé vált. Január végén bemutatják a teljes kormányprogramot és a szakértői csapatot. A TISZA nem pozíciókban, hanem feladatokban gondolkodik: előbb program, majd szakpolitikai vezetők, külön hangsúllyal az önálló egészségügyi, oktatási, kulturális, környezetvédelmi és vidékfejlesztési területekre.” A megfogalmazás egyértelmű: határidőhöz kötött ígéret született, amelynek teljesülése objektíven ellenőrizhető lett volna január végén. A Tisza Párt Facebook-oldalán is megjelent és megerősítésre került az állítás, majd több országos elérésű médium is beszámolt Magyar Péter vállalásáról, mindegyik némileg eltérő hangsúlyokkal.
A HVG percről percre tudósításában rögzítette, hogy január végére ígérték a kormányprogram bemutatását, A Népszava azt emelte ki, hogy a tervezett program „nem 600 oldalas, mesterséges intelligencia által hamisított” dokumentum lesz, hanem egy politikailag jól körülhatárolt alternatíva. A 444 beszámolója szerint „Magyar azt ígérte, január végén mutatják be a kormányprogramot”, és a hangsúlyt a szakértők későbbi bemutatására helyezte. A 24.hu kiemelte Magyar állítását miszerint “Ebben a kampányban az atombombákat az Orbán-kormány szolgáltatja: ez az elmúlt 16 év mérlege. A Tisza Párt kormányprogramja nem csupán egy jövőre vonatkozó szakpolitikai vállalásként, hanem az elmúlt tizenhat év kormányzati teljesítményének átfogó vádiratként kíván megjelenni – erre a szerepre utal az „atombombák” metafora. A Telex ennek kapcsán kiemelte, “Megdöbbentő történeteket ígér, azt, hogy bemutatják, mivé vált az ország az elmúlt években, (…) hogy mivé vált az ország az elmúlt 16 évben”.
A Magyar Hang pedig külön idézte Tanács Zoltánt, aki szerint „a programismertetést január végére tervezik”. A közös pont minden beszámolóban az volt, hogy az ígéretet rögzítették – annak későbbi teljesülését azonban egyikük sem követte nyomon. Így a kormányzóképesség egyik kulcselemét jelentő program nemhogy számonkérés tárgyává nem vált, de a „független sajtó” kérdés nélkül, engedelmesen várta ki, amíg Magyar Péter végül kedden, az ATV stúdiójában maga közli, mikor is kíván eleget tenni saját vállalásának. A politikai ajánlat tartalma ebben a konstrukcióban nem ellenőrzés, hanem türelmes várakozás tárgya lett – a számonkérés pedig nem a sajtó kezdeményezésére, hanem a politikus jóvoltából, utólag és feltételes módban jelent meg.
Az atombombákat sejtető ígéret nem tűnt el a nyilvánosságból azóta sem. Időrendben utoljára január 18-án erősítette meg egy tiszás politikus, hogy a kormányprogram bemutatása továbbra is napirenden van. Kácsor Andrea, a Tisza Párt Pest 10. számú választókerületének képviselője Facebook-bejegyzésében utalt arra, hogy a párt a következő időszakban programmal és szakpolitikai tartalommal lép a nyilvánosság elé. Január 23-án pedig még két portál is tényként kezelte, hogy a január végi határidő változatlan. A HVG ekkor azt írta: „Január végén mutatják be a párt kormányprogramját is, a lap forrásai azt állítják, ezen másfél éve dolgozik az összesen hatvan munkacsoportba szervezett több mint ezer szakértő.” Ugyanezen a napon a 444 is beszámolt a kampánystratégia részeként a közelgő programbemutatásról. Ez volt az utolsó pont a nyilvános kommunikációban, amikor a január végi határidő még hivatkozási alapként szerepelt – ezt követően azonban sem a párt, sem a program iránt oly nagy és jóindulatú érdeklődést mutató portálok nem kérték számon az “atombombákkal” beharangozott tiszás kormányprogram elmaradását.
Az ügy túlmutat egy be nem tartott politikai ígéreten. A probléma ott kezdődik, ahol a sajtó feladata nem ér véget, hanem valódi kontroll-funkcióvá válna. A politikai emlékezet fenntartása és az ellenőrző, “watchdog” szerep éppen azt szolgálná, hogy az ígéretek sorsa ne tűnjön el az idő múlásával. A politikai hatalom egyik bevett stratégiája a felejtetés, amellyel szemben a sajtó normatív feladata az emlékeztetés és a számonkérés lenne. Ebben az esetben azonban sem a Tisza Párt, sem az ígéretet korábban hangsúlyosan közlő médiumok nem tértek vissza a január végi határidőhöz, és nem vizsgálták, hogy az vállalás megvalósult-e, átalakult-e vagy elmaradt. Kedden az ATV stúdiójában végül Magyar Péter maga tett említést az ígéretről, elmondása szerint a teljes kormányprogram bemutatása nem január végén, hanem az eredeti vállaláshoz képest egy héttel később, szombaton várható. Az elszámoltathatóság – amely követés és számonkérés nélkül nem létezik – így elmaradt, ami azért aggályos, mert azt az üzenetet közvetíti, hogy a politikai ígéreteknek van hírértékük, a be nem tartásuknak viszont már nincs. A január végére tett ígéret sorsa így nem csupán a Tisza Párt politikai teljesítményéről mond el sokat, hanem a róla tudósító sajtó működéséről is.
Az, hogy az ígéret elmaradását senki nem kérte számon, kétféleképpen is értelmezhető: vagy arról van szó, hogy a sajtó egy része a Tisza Párttal kapcsolatos ügyekben nem gyakorolja következetesen a negyedik hatalmi, ellenőrző funkcióját, vagy arról, hogy Magyar Péter „nemzetközi sajtótájékoztatóján” elhangzott állítások egyszerűen nem bírnak akkora súllyal a médiában, hogy később számon is tartsák őket. Amennyiben a kormányprogram egy hét késéssel valóban napvilágot lát, az természetesen hírértékű lesz, abból pedig, hogy a kormánykritikus sajtó milyen rendíthetetlen elvi keménységgel fogja kezelni azt, megkaptuk az ízelítőt.