A médiapiac szereplői között mindig is voltak együttműködések, azonban az utóbbi időszakban egyre több jel mutat arra, hogy a kormánykritikus sajtóorgánumok között szorosabb és összehangoltabb kapcsolat alakult ki. Cikkünkben hét konkrét példán keresztül mutatjuk be, hogyan tükröződnek ezek az együttműködések a hírekben és a narratívákban. A példák között szerepelnek az Orbán-Macron találkozóról szóló azonos cikkcímek, a közös kiállások az Átlátszó mellett, a USAID botrány kommunikációja, Orbán Balázs disszertációjának koordinált kezelése, Kövér László interjújának azonos szerkesztési elvei, a Covid-járvány alatti narratívaépítés, valamint a “Dinasztia” című kisfilm egységes promóciója.
Bohár Dániel egyetlen kép segítségével vetette fel a magyar médiavilág egyik legérzékenyebb kérdését: vajon valóban függetlenek és önállóak-e a hazai kormánykritikus sajtóorgánumok? A képen látható, helyesírási hibát is tartalmazó cikkcímek azonos(an hibás) megfogalmazása újraélesztette a hálózatszerű működés gyanúját, és ráirányította a figyelmet a magyar sajtó transzparenciájának és hitelességének kérdésére. Az eset nem csupán egy szimpla szerkesztési baki, hanem egy mélyebb probléma tünete lehet, amely túlmutat a nyelvi pontatlanságokon.
1. Orbán Viktor párizsi meghívása kapcsán megjelenő cikkek helyesírási hibái
Bohár március 5.-ei Facebook posztjában egy képpel jelentkezett, mint írta: „Ilyen az, amikor az utasítást hibásan írják, de a dollármédia belejavítani sem mer.” A képen az látható, hogy mind a Magyar Narancs, mind pedig a Telex ugyanazzal a címmel és helyesírási hibával tette közzé Orbán Viktor és Emmanuel Macron francia elnök tárgyalását.
A cikket „Marcron Párizsba hívta Orbán Viktort tárgyalni a háborúról” címmel tették közzé.
A hírportálok azóta a cikket módosították, illetve az elírást korrigálták.
Az azonos tartalmú és stílusú cikkek közlése, különösen akkor, amikor a címadás vagy esetleg a – thumbnail – borítókép is azonos, az felveti a közös munka gyanúját.
2. Korábbi közös fellépések
Már korábban is megfigyelhető volt a koordinált együttműködés a Magyar Hang, Átlátszó, Klubrádió, Jelen hetilap, Magyar Narancs, Tilos Rádió, Telex és 444 médiumok között. Semmi nem zárja ki annak lehetőségét, hogy más esetekben is előfordult hasonló összefonódás.
2024 márciusában a 444, Magyar Narancs, Magyar Hang, Jelen és Telex szerkesztőségei közösen álltak ki az Átlátszó mellett, miután a CÖF munkacsoportot hozott létre az „Átlátszó kapcsolatrendszerének vizsgálatára, különös tekintettel a Soros Györgyhöz és a CIA-hoz köthető szervezetekkel fennálló kapcsolatokra”.
2024 novemberében a Direkt36, Forbes, 444, Lakmusz, Magyar Hang, Magyar Narancs és Partizán médiumok közös nyilatkozatot tettek közzé az Átlátszó támogatására, miután a Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálatot indított az Átlátszó finanszírozási háttere miatt.
3. A USAID botrány
Amennyiben bizonyítható a hálózatszerű működés úgy annak a sajtó átláthatósági deficitjén túlmutató konzekvenciái is lehetnek.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Cooperation and Development, OECD) 2022 novemberében, Luxemburgban tette közzé első miniszteri szintű nyilatkozatát, amely a tagországok demokratikus értékeinek és intézményrendszereinek védelmét célozza. A 2021-ben elindított nemzetközi kezdeményezés részeként megjelent dokumentum kiemeli a dezinformáció és a félretájékoztatás elleni fellépést, valamint a külföldi befolyásolással szembeni védelmet, mint a bizalomépítés és a demokrácia megerősítésének kulcsfontosságú eszközeit.
A USAID botrány tükrében az alapvető társadalmi bizalmat és a demokratikus értékeket kiemelten érinti minden a sajtóval és a külföldi beavatkozásokkal összefüggő ügy.
A Trump adminisztráció által feltárt politikai korrupció részeként, többek között magyarországi sajtóorgánumok is jelentős támogatásban részesültek. Világszerte összesen 6200 újságírót és 707 médiumot finanszírozott a USAID, hazánkban pedig olyan sajtótermék is található, amely több száz millió forintos támogatást kapott az amerikai munkaügyi minisztériumtól.
Támogatták többek között:
• a Magyar Hangot,
• az Átlátszót,
• a Klubrádiót,
• a Jelen hetilapot,
• a Magyar Narancsot,
• a Tilos Rádiót,
• a Telexet,
• valamint egy sor helyi médiumot.
Utóbbiak között található a Debreciner, a Nyugat.hu, a Szabad Pécs, a Borsod 24, a Szol 24 és a Szabolcs 24. Az Ökotárs és a januárban távozott David Pressman vezette amerikai nagykövetség már a 2024. januári első körben összesen több mint 115 millió forintot osztott ki a szerkesztőségek között.
4. Koordinált narratíva képzés Orbán Balázs doktori disszertációja kapcsán
Orbán Balázs doktori disszertációjának ügye kapcsán is több kormánnyal kritikus médium – köztük a Telex, a 444 és a Nyugati Fény – hasonló tartalmú és hangvételű cikkeket közölt. A hírek szerint az ELTE ÁJK vizsgálatot indított, miután Rácz András „kilenc plagizált oldalt talált” a dolgozatban, és a disszertációt „durva plágiumnak” nevezte.
A cikkek szövegezésében és kulcskifejezéseikben feltűnő hasonlóságok figyelhetők meg.
Mindhárom médium kiemelte az ELTE ÁJK vizsgálatát, a „kilenc plagizált oldal” tényét és Rácz András kritikáját. Az ilyen mértékű szövegazonosság, valamint a visszatérő kifejezések használata arra utalhat, hogy a médiumok azonos forrásból dolgoztak, vagy egymástól vették át az információkat.
További árulkodó jel lehet, hogy mindhárom médium egyoldalúan közölte a kritikákat, míg az érintett fél, Orbán Balázs véleményét csak korlátozottan jelentették meg. Az egyensúlytalan tájékoztatás és a hasonló szerkesztési elvek követése azt az érzetet keltheti, hogy a médiumok előzetesen megbeszélték a cikkek irányvonalát.
Végezetül, a narratíva iránya is megegyezik: mindhárom médium erőteljesen a plágiumvádak hitelességét hangsúlyozta, valamint az ELTE ÁJK vizsgálatának fontosságát emelte ki. Az azonos üzenet célzott közvetítése arra utalhat, hogy a médiumok között akár informális vagy formális együttműködés is történt a kormánykritikus üzenet hatékonyabb terjesztése érdekében. Megállapítható tehát, hogy a cikkek tartalmi és szerkesztési hasonlóságai, valamint a narratívák összehangoltsága alapján felvethető a koordinált médiahadjárat gyanúja a kormánnyal szemben kritikus sajtóorgánumok között.
5. Kövér László interjújának szemléje azonos szerkesztési elvek mentén
Az Inforádió Kövér Lászlóval készült 52 perces beszélgetése, amely számos fontos világpolitikai és belpolitikai kérdést érintett, szintén összehangolt politikai narratíva gyártás áldozatául esett. A beszélgetés során szó esett arról, hogy milyen változást hozhat a világpolitikában az, ami március első hétvégéjén történt Ukrajna ügyében, különösen a rosszul sikerült Trump-Zelenszkij találkozó és a londoni miniszterelnöki összejövetel kapcsán. Kövér László kitért arra is, hogy Donald Trump elnöksége hogyan formálta át Európa, Közép-Európa és Magyarország helyzetét, illetve hogyan változik a magyar kormány nemzetközi mozgástere azáltal, hogy Washingtonra ideológiai szövetségesként, míg Brüsszelre és az Európai Bizottságra ellenfélként tekint.
A beszélgetés további fontos kérdéseket is feszegetett, bár egy cikktől nem elvárható, hogy teljes körűen bemutassanak egy-egy podcastet, hogyha taxatív módon összehasonlítjuk a két cikket a videóval, akkor azt látjuk, hogy az érintett médiumok a témák jelentős része mellett elsiklottak, így például, hogy mekkora esély van az orosz-ukrán háború lezárására, és milyen hatással lehet Európára egy „Jalta 2” típusú nagyhatalmi alku.
Szó esett a beszélgetésben arról is, hogy működhet-e az új világrendben Magyarország közvetítő, konnektivitási szerepe, ha közben a kontinens vezető hatalmai és az Európai Bizottság nem tekinti partnernek hazánkat. Kövér a magyar kormány és az Európai Unió kapcsolatáról is beszélt, megemlítve, hogy mivel lehetne javítani az Unió működését és hatékonyságát. A tavaszi parlamenti ülésszak legfontosabb témái között említette a költségvetési folyamatok változását, különösen a Pénzügyminisztérium megszűnésének hatását a költségvetés benyújtásának rendjére, valamint az esetleges költségvetési módosítások kérdését.
A jövő évi választások kampányának előkészítéséről is szó esett, különös tekintettel a kisebb pártok szerepére és az LMP képviselőinek helyzetére. Kövér arról is beszélt, hogy a parlamenten belüli vagy a parlamenten kívüli ellenzék jelent-e nagyobb kihívást a kormánypártok számára, illetve mikorra állhat fel a Fidesz 106 egyéni képviselője. A politikai kommunikáció átalakulásáról és annak új formáiról is szó esett: hogyan változnak a témák, milyen szempontok alapján alakul ki a választók döntése, és mit ajánl a Fidesz a választók további bizalmának elnyeréséért. Kövér László arról is beszélt, hogy ma másképpen kell-e kommunikálnia egy politikusnak, mint harminc évvel ezelőtt, és ha igen, akkor hogyan.
Ezeket a kérdéseket azonban a 444.hu és a Magyar Narancs cikkei egyáltalán nem érintették. A két médium kizárólag Kövér „vérzik a szíve” kijelentésére és a háború kapcsán tett kijelentéseit felhasználva egy ukránbarát narratívát kreáltak, elhagyva a beszélgetés tágabb politikai és gazdasági kontextusát. Ez az (egyforma) elnagyoltan egyoldalú bemutatás és az információk azonosan szelektált közlése ismét arra utalhat, hogy a médiumok között összehangolt narratívaépítés történt, amely a kormánykritikus üzenetek kiemelését és az összetettebb politikai helyzet árnyalásának elhagyását célozta.
Amíg a 444 a „Kövér Lászlónak vérzik a szíve attól, hogy a Fidesz elbukta Pápát” címet adta, addig a Magyar Narancs a „Kövér László szíve vérzik Pápáért” címet választotta, ami szintén hálózatszerű működésre utal.
6. A Covid járvány alatti narratíva képzés
A Covid-járvány alatt is összedolgozott a kormánykritikus sajtó. Ekkor a 444 „Tévedésből előbb a Pfizerrel, aztán a Sinopharm vakcinájával oltottak be egy szerb férfit”, míg a 24.hu „Tévedésből a Pfizer után a kínai vakcinát kapta egy szerb férfi”, a Telex, pedig: „Előbb a Pfizerrel, majd tévedésből a Sinopharm-vakcinával oltottak be egy férfit Szerbiában” címen hozott le cikket. Ezeknek a cikkeknek az alapját az RTL Klub tudósítása szolgálta.
Ennek kapcsán a Szuverenitásvédelmi Hivatal hangsúlyozta, hogy ezek a cikkek „egyértelmű hergelések voltak a kínai vakcina ellen és ezen oltásellenes narratívák alkalmasak voltak a nemzetközi vakcina-beszerzésekbe és a járványügyi védekezésbe vetett bizalom, illetve az oltási stratégia eredményességének aláásására, valamint a közvetlen külföldi politikai befolyásszerzésre is.”
7. A Dinasztia című kisfilmmel összefüggő promóciós tevékenység
A Direkt36 féle „Dinasztia” című kisfilmet is egységesen harangozták be a kormány kritikus sajtótermékek a kisfilm borítóképét használva. Így a kisfilm eredetileg „A dinasztia” – itt a Direkt36 filmje az Orbán család gazdasági birodalmáról” címen jelent meg, a Telex külön rovattal rendelkezik a Direkt36 számára, a Klubrádió is közzétette azonos képpel, „Itt A dinasztia c. film az Orbán család gazdasági birodalmáról” címmel, az MSZP-hez köthető Hírklikk is ugyanezzel a címmel publikálta. A 444 a filmhez kapcsolódó önálló tartalmakkal jelent meg. A kisfilm kapcsán Menczer Tamás hangsúlyozta, hogy a videó az ukrán befolyásszerzés eszköze lehet.
Az azonos címek és helyesírási hibák felvetik a kérdést, hogy nem csupán technikai bakikról van szó (ezek a véletlenek furcsák lennének), hanem a magyar médiapiacon zajló mélyebb folyamatok tükröződéseiről. A Transzparens Újságírásért Alapítvány által felvetett hálózatszerű működés gyanúja újra ráirányítja a figyelmet a sajtó függetlenségének és átláthatóságának kérdésére.
Források:
Bohár Dániel Facebook-posztja Link: https://www.facebook.com/story.php?story_fbid=1199717678824694&id=100063594183912&mibextid=wwXIfr&rdid=BlYctElcPHm5O6ks
Narancs.hu/MTI. „Macron Párizsba hívta Orbán Viktort tárgyalni a háborúról”. Magyarnarancs.hu, 2025. március 4. https://magyarnarancs.hu/kulpol/marcron-parizsba-hivta-orban-viktort-targyalni-a-haborurol-275010.
telex. „Macron Párizsba hívta Orbán Viktort tárgyalni”, 2025. március 4. https://telex.hu/belfold/2025/03/04/orban-macron-meghivas-parizs-orosz-ukran-haboru.
444.hu. „Szerkesztőségek kiállása a megtámadott Átlátszó mellett”. 444, 2024. március 14. https://444.hu/2024/03/14/szerkesztosegek-kiallasa-a-megtamadott-atlatszo-mellett.
Átlátszó. „Szerkesztőségek közös kiállása a Láncziék által megtámadott Átlátszó mellett”. atlatszo.hu (blog), 2024. november 21. https://atlatszo.hu/kozugy/2024/11/21/szerkesztosegek-kozos-kiallasa-a-lancziek-altal-megtamadott-atlatszo-mellett/.
Szuverenitásvédelmi Hivatal: Az átláthatóság és az integritás erősítése a külföldi befolyásolási tevékenység esetében
Link: https://szuverenitasvedelmihivatal.hu/dokumentumok/az-oecd-ajanlasai-a-tagorszagok-szuverenitasanak-erositesere.pdf
OECD: Building Trust to Reinforce Democracy, 2021 Link: https://www.oecd.org/content/dam/oecd/en/publications/reports/2022/07/building-trust-to-reinforce-democracy_1a87cc66/b407f99c-en.pdf
Mandiner. „Megjelent a döbbenetes lista: Rengeteg magyar baloldali portált fürdettek pénzben az amerikai demokraták”, 2025. február 21. https://mandiner.hu/belfold/2025/02/megjelent-a-dobbenetes-lista-rengeteg-magyar-baloldali-portalt-furdettek-penzben-az-amerikai-demokratak.
Magyar Nemzet. „Politikai korrupció: bemutatjuk az Amerikából pénzelt magyarországi médiumokat”. Politikai korrupció: bemutatjuk az Amerikából pénzelt magyarországi médiumokat, 2025. február 21. https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/02/politikai-korrupcio-bemutatjuk-az-amerikabol-penzelt-magyarorszagi-mediumokat.
Nyugati Fény. „Dagad a botrány: Leleplezték Orbán Balázst, csalás miatt megbukhat a doktori dolgozata”. Nyugati Fény, 2024. november 28. https://nyugatifeny.hu/2024/11/28/orban-balazs-doktorija-plagiumbotrany-elte-ajk-vedes-racz-andras.
Judit Windisch. „Rácz András Orbán Balázs disszertációjáról: »ezt így összességében elég nehéz nem durva plágiumnak nevezni«”. 444, 2024. november 29. https://444.hu/2024/11/29/racz-andras-orban-balazs-disszertaciojarol-ezt-igy-osszessegeben-eleg-nehez-nem-durva-plagiumnak-nevezni.
telex. „Rácz András talált kilencoldalnyi szöveget Orbán Balázs disszertációjában, ami szerinte plagizált”, 2024. november 28. https://telex.hu/belfold/2024/11/28/racz-andras-orban-balazs-disszertacio-elte-ajk-kilenc-plagizalt-oldal-arpasi-botond.
InfoRádió – Infostart: Trumpról, Ukrajnáról és a tavaszi ülésszakról. Kövér László, Inforádió, Aréna Link: https://www.youtube.com/watch?v=1eQsjE5smO0
Márk Herczeg. „Kövér Lászlónak vérzik a szíve attól, hogy a Fidesz elbukta Pápát”. 444, 2025. március 4. https://444.hu/2025/03/04/kover-laszlonak-verzik-a-szive-attol-hogy-a-fidesz-elbukta-papat.
narancs.hu. „Kövér László szíve vérzik Pápáért”. Magyarnarancs.hu, 2025. március 4. https://magyarnarancs.hu/belpol/kover-laszlo-szive-verzik-papaert-275022.
„Tévedésből előbb a Pfizerrel, aztán a Sinopharm vakcinájával oltottak be egy szerb
férfit”, 444, 2021.03.02. Forrás: https://444.hu/2021/03/02/tevedesbol-elobb-a-pfizerrel-aztan-a-sinopharm-vakcinajaval-oltottak-be-egy-szerb-ferfit.
„Tévedésből a Pfizer után a kínai vakcinát kapta egy szerb férfi”, 24.hu, 2021. 03. 01. Forrás:
https://24.hu/kulfold/2021/03/01/szerbia-pfizer-sinopharm-tevedes
„Dezinformációs narratívák Magyarországon – Elemzés a kínai oltás elleni narratíva magyarországi jelenlétéről a Reutersen megjelent tényfeltáró cikk alapján | Szuverenitásvédelmi Hivatal”. Elérés 2025. március 7. https://szuverenitasvedelmihivatal.hu/hirek/elemzes-a-kinai-oltas-elleni-narrativa-magyarorszagi-jelenleterol.
„A Direkt36 filmje az Orbán család gazdasági birodalmáról”. Elérés 2025. március 7. https://hirklikk.hu/kozelet/a-direkt36-filmje-az-orban-csalad-gazdasagi-birodalmarol/442686.
András Pethő, Kamilla Marton, és Dániel Szőke. „»A dinasztia« – itt a Direkt36 filmje az Orbán család gazdasági birodalmáról – Direkt36” , 2025. február 7. https://www.direkt36.hu/a-dinasztia-itt-a-direkt36-filmje-az-orban-csalad-gazdasagi-birodalmarol/.
Bence Horváth. „A Fidesz segítségével egy nap alatt egymilliós nézettségnél jár az Orbán család gazdagodását bemutató Direkt36-os film”. 444, 2025. február 8. https://444.hu/2025/02/08/a-fidesz-segitsegevel-egy-nap-alatt-egymillios-nezettsegnel-jar-az-orban-csalad-gazdagodasat-bemutato-direkt36-os-film.
Hír TV. „A Direkt36 ukrán megrendelésre készített lejárató filmet Orbán Viktorról + videó”, 2025. február 9. https://hirtv.hu/ahirtvhirei/a-direkt36-ukran-megrendelesre-keszitett-lejarato-filmet-orban-viktorrol-video-2601209.
Klubrádió. „Itt A dinasztia c. film az Orbán család gazdasági birodalmáról”. NetrixLabs.com. Elérés 2025. március 7. https://www.klubradio.hu/adasok/a-dinasztia-itt-a-direkt36-filmje-az-orban-csalad-gazdasagi-birodalmarol-150279.
telex. „»A dinasztia« – itt a Direkt36 filmje az Orbán család gazdasági birodalmáról”, 2025. február 7. https://telex.hu/direkt36/2025/02/07/a-dinasztia-itt-a-direkt36-filmje-az-orban-csalad-gazdasagi-birodalmarol.