Káncz Csaba neve az elmúlt hetekben a Szőlő utcai gyermekvédelmi intézet körül kirobbant botrány kapcsán vált országosan ismertté. Egy szeptember 13-i Facebook-bejegyzésével indította el azt a hírhullámot, amely magas rangú kormányzati tisztségviselőket, név szerint Rogán Antal minisztert és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettetest hozta összefüggésbe az üggyel. Káncz különleges figurája a magyar nyilvánosságnak, sokan próbálják megmondóemberként véleményükkel befolyásolni a közbeszédet, ő azonban mindezt önjelölt ”geopolitikai szakértőként” teszi (ezt a címét egészen a legutóbbi botrány kirobbanásáig egy mainstream portállal is sikerült elfogadtatnia), olyan kalandos, szerencselovagokhoz méltó, életúttal a háta mögött, ami párját ritkítja. A karrier inkább egy szerencselovag képét festi fel, akit nem elsősorban a geopolitika érdekel.
Az említett bejegyzést követő rágalmazási feljelentés után a hatóságok házkutatást tartottak Káncz lakásán, és lefoglalták a számítógépét, ami a politikai és közéleti viták kereszttüzébe helyezte személyét. Az eset rávilágított egy olyan pályafutásra, amely tele van éles pálfordulásokkal, és amely a japán diplomáciától a Fidesz legbelsőbb köreihez tartozó üzletemberekkel való együttműködésen át a radikális kormánykritikáig és a nemzetbiztonsági szervek látóteréig ível. Káncz Csaba története nem csupán egy elemző portréja, hanem egyben esettanulmány arról, hogyan válhat egy egykori bennfentes a kormány legélesebb kritikusainak egyikévé, miközben múltja és nemzetközi kapcsolatai folyamatos kérdéseket vetnek fel.
A Káncz Csaba körüli „geopolitikai szakértői” imázs alapköveit Japánban rakta le, ahol az Utsunomiya Egyetemen szerzett posztgraduális fokozatot. Ez a kelet-ázsiai tapasztalat nem csupán egy egzotikus bejegyzés az önéletrajzában, hanem az a kiindulópont, amely meghatározta egész későbbi pályáját. A diploma megszerzése után szinte azonnal a diplomáciai világban találta magát: 1994 és 1996 között a budapesti japán nagykövetségen dolgozott gazdasági tanácsadóként. Ez a pozíció logikus folytatása volt japán tanulmányainak, és megalapozta nemzetközi kapcsolatait. Az igazi elmélyülést a nyugati diplomáciai és hírszerzői struktúrákban azonban a következő munkahelye hozta el. 1996-tól tizenkét éven keresztül, 2008-ig a budapesti Brit Nagykövetség gazdasági-politikai főtanácsadója volt, a kancellária politikai osztályán. Ez a több mint egy évtizedes megbízatás egy kiemelt fontosságú NATO-szövetséges képviseleténél mély és bizalmi kapcsolatot feltételez, betekintést engedve a brit diplomácia és a hozzá kapcsolódó információs hálózatok működésébe. Pályafutásának ezt a szakaszát Brüsszelben folytatta, ahol 2010 és 2014 között az Európai Bizottság tanácsadójaként tevékenykedett.
Pályafutásának talán legellentmondásosabb és a későbbi pálfordulását leginkább megkérdőjelező szakasza a brit nagykövetség elhagyása után következett. Káncz a nemzetközi diplomáciai színtérről a hazai üzleti életbe, méghozzá a Fidesz legbelsőbb köreihez szorosan kapcsolódó vállalkozásokhoz igazolt: 2008 után az Adriatiq Islands Group tanácsadói csapatát is vezette. A cég ügyvezetői ebben az időszakban Szalay-Bobrovniczky Kristóf, későbbi honvédelmi miniszter, és Habony Árpád, a miniszterelnök informális főtanácsadója voltak – Káncz tehát nem csupán érintőlegesen, hanem közvetlen munkakapcsolatban állt a kormányzati ökoszisztéma központi alakjaival. Az együttműködés itt nem ért véget: az Adriatiq után a Magyar Pályázatkészítő Iroda (Mapi) Zrt. kormányzati kapcsolati igazgatói pozícióját töltötte be.
Ez a karrierút – a hosszú ideig tartó, magas szintű szolgálat egy külföldi hatalom diplomáciai testületében, majd a közvetlen együttműködés a Fidesz legbefolyásosabb háttérembereivel – gyakorlatilag kizárja annak lehetőségét, hogy Káncz egy következetes, elvi alapon álló kormánykritikus lenne. Ehelyett a tények egy későbbi, éles törésre utalnak. Ennek hátterében állhat üzleti vagy személyes konfliktus, de felveti egy külső erő általi sikeres beszervezés lehetőségét is: kritikáinak hitelességét ez a múlt alapjaiban kérdőjelezi meg, hiszen felmerül a gyanú, hogy megnyilvánulásait nem objektív szakértői elemzések, hanem személyes sérelmek vagy külföldi érdekek motiválják.
Káncz Csaba nemzetbiztonsági érintettsége a legkényesebb területe pályafutásának. 2015 és 2017 között tanácsadóként rendszeresen részt vett az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának zárt ülésein, ami a gyakorlatban hozzáférést biztosított számára szigorúan titkos, érzékeny információkhoz is. Hovatartozása azonban ellentmondásos: míg a Tuzson Bence igazságügyi miniszter által jegyzett jelentés Molnár Zsolt (MSZP) tanácsadójaként azonosítja, a parlamenti jegyzőkönyvek az LMP szakértőjeként tüntetik fel, Hadházy Ákos képviselő pedig Szél Bernadett tanácsadójának nevezte.
Bankszámlájának hatósági vizsgálata során kiderült, hogy 2012 és 2016 között 12 alkalommal kapott pénzügyi utalásokat egy brit székhelyű, üzleti hírszerzéssel foglalkozó cégtől. A Tuzson-jelentés egyértelműen rögzíti, hogy ezt a vállalkozást a brit titkosszolgálat (MI6) volt munkatársai alapították. Amikor a sajtó szembesítette ezzel a ténnyel, Káncz megdöbbenését fejezte ki, és bár a szerződéses viszonyt elismerte, tagadta, hogy tudomása lett volna a cég hírszerzési hátteréről. „Honnan tudhattam volna, hogy az egy fedőcég?” – válaszolt a Telex kérdésére. Ez a védekezés azonban nehezen hihető egy olyan szakembertől, aki 12 évet töltött a Brit Nagykövetség politikai osztályán, és akinek pontosan ismernie kellett volna az üzleti tanácsadás és az állami hírszerzés határmezsgyéjén mozgó cégek természetét. Az ügy komolyságát jelzi, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal is a látókörébe vonta. Lánczi Tamás, a hivatal elnöke egyértelműen fogalmazott: „Káncz Csaba lebukott, és most a hülyét játssza”.
A 2014-es éles váltást követően Káncz a kormánykritikus média aktív szereplőjévé és a kormányellenes narratívák egyik jelentős terjesztőjévé vált. A Privátbankár.hu portálon rendszeresen publikál geopolitikai elemzéseket, de tevékenysége túlmutat a szakmai cikkeken. Egy ismétlődő mintázat rajzolódik ki a működésében: gyakran bizonyítékok nélküli, súlyos állításokat fogalmaz meg, amelyeket az ellenzéki politikai szereplők később átvesznek és felerősítenek. A Szőlő utcai ügyben is ez történt, ahol tanúkihallgatása során elismerte, hogy konkrét bizonyítékokkal nem rendelkezik, és egy meg nem nevezett, „befolyásos politikai család befolyásos tagjára” hivatkozott forrásként, akinek kilétét újságírói forrásvédelemre hivatkozva nem fedte fel. Hasonló módszert alkalmazott májusában, amikor azt a vádat fogalmazta meg, hogy a magyar kormány egy esetlegesen orosz segítséggel előidézett incidensre hivatkozva a parlamenti választások elhalasztását tervezheti.
Retorikája a közösségi médiában gyakran agresszív a politikai ellenfelekkel szemben. Egyik bejegyzésében egy Orbán Viktort ábrázoló csoportképet úgy kommentált, hogy „az ott egy ügyesen kötött csomó OV nyakán”, amit széles körben a miniszterelnök akasztására tett utalásként értelmeztek. Pótápi Árpád János államtitkár halálát követően pedig egy bejegyzésben „revansista Horthy-rajongó tálibnak” nevezte az elhunytat.
Káncz Csaba politikai kapcsolatai szerteágazóak és a kormányellenes oldal szinte teljes spektrumát lefedik. Nem egy magányos elemző, hanem egy olyan figura, aki aktív kapcsolatot ápol a különböző ellenzéki mozgalmakkal és pártokkal: amikor a Szőlő utcai ügyben a hatóságok eljártak vele szemben, Hadházy Ákos független képviselő a védelmére kelt. Parlamenti pártokkal is intézményes kapcsolata volt, hiszen az MSZP vagy az LMP szakértőjeként vett részt a Nemzetbiztonsági Bizottság munkájában. Emellett a rendszeren kívüli, szatirikus pártokkal is együttműködik: 2023 augusztusában a Magyar Kétfarkú Kutya Párt rendezvényén tartott előadást „Külpolitika a NER-en túl” címmel. Ez a széles körű kapcsolati háló – a fősodratú ellenzéktől a radikális független képviselőkön át a parlamenten kívüli pártokig – a kormányellenes oldal egyfajta központi tanácsadójává, összekötő kapocsává teszi őt. Narratíváit és cselekedeteit ebben a kontextusban kell értékelni: nem csupán személyes véleményként, hanem egy szélesebb, többirányú politikai stratégia részeként.
Külföldi finanszírozási kapcsolatai pedig azt a súlyos kérdést vetik fel, hogy rajta keresztül a külföldi befolyás a magyar ellenzék mely szegmenseibe juthat el. Életútja és törekvései épp olyan emberre vallanak, akiket a leginkább meg szoktak találni a külföldi szolgálatok.