A rádió és a televízió megjelenése a 20. században alapvetően alakította át a sajtó működését, szerkezetét és szerepét a társadalomban. Míg a nyomtatott sajtó évszázadokon át egyedüli, meghatározó hírszolgáltató és véleményformáló médium volt, addig a 20. század első felében megjelenő elektronikus médiumok új dinamikát hoztak a hír- és információáramlásba, és ezzel együtt a közvélemény sőt a közgondolkodás alakulásába is.
A rádió megjelenése és hatása a sajtóra
Miután a XIX. század végén több technikai találmány lehetővé tette az emberi hang rögzítését és közvetítését, a XX. század elejére kialakult a rádiózás lehetősége. Az 1901-ben sugárzott első rádióadást egyre több kísérlet, ötlet és kezdeményezés követte, mígnem az 1920-as évektől kezdve a nyilvánosság új eszköze tömegmédiummá vált, és gyökeresen megváltoztatta az információhoz való hozzáférés módját.
A rádió lehetővé tette a valós idejű tájékoztatást. A hírek, amelyek addig csak a másnapi újságban jelenhettek meg, hirtelen azonnal elérhetővé váltak. Ez a gyorsaság forradalmasította a hírterjesztést, ugyanakkor kihívás elé állította a nyomtatott sajtót: az újságoknak új szerepet kellett találniuk.
A lapokban fokozatosan háttérbe szorultak a „tényhírek” és helyüket egyre inkább elfoglalták az elemző, értelmező újságcikkek, egyre inkább a háttérmagyarázatok, a kommentárok, riportok és az oknyomozó cikkek váltak jellemzővé.
A rádió ugyanakkor a közösségi élmény új formáját is megteremtette: a családok és közösségek együtt hallgatták a híreket, sportközvetítéseket, irodalmi műsorokat vagy zenei adásokat.
A televízió megjelenése és a médiapiac átalakulása
A televízió a második világháborút követően, különösen az 1950–60-as években terjedt el és vált meghatározóvá. A kép és hang kombinációja még erőteljesebb hatást gyakorolt a közönségre, mint a rádió. Az új élményvilág megnyitotta a vizualitás új korszakot: a hírek, események nemcsak hallhatóvá, hanem láthatóvá is váltak, ez pedig óriási előnyt adott a televíziónak a nyomtatott sajtóval, illetve a rádióval szemben.
A híradások mellett a televízió a szórakoztatás fő médiumává vált, a háztartásokban napi rutin lett a tévézés: filmek, sorozatok, vetélkedők, sportesemények lettek a szabad esték programjává.
Ezzel párhuzamosan a sajtópiac szerkezete is megváltozott: a reklámbevételek egyre nagyobb része vándorolt át a rádióhoz és a televízióhoz, így a nyomtatott lapok kénytelenek voltak specializálódni, magazinosodni vagy politikai, gazdasági elemző funkciót betölteni.
A médiaszolgáltató vállalatok kialakulása
A 20. század közepére a rádió- és televíziós piacokon kialakultak a nagy médiaszolgáltató vállalkozások. Az Egyesült Államokban a három nagy országos csatorna – az NBC, a CBS és az ABC – évtizedeken keresztül uralta a piacot, míg Európában állami monopóliumok jöttek létre (pl. BBC, ORTF, ARD). Ezek a szervezetek nemcsak hírszolgáltatók, hanem a nemzeti kultúra és identitás hordozói is lettek.
A médiapiaci diverzifikációja
A technikai lehetőségek egyre olcsóbbá válása után az 1980-as évektől kezdve egyre több országban vezettek be új médiaszabályozást, amely lehetővé tette a magántelevíziózás és a kereskedelmi rádiózás elterjedését. A médiavilág ennek köszönhetően fokozatosan átalakult egy többcsatornás, versengő ökoszisztémává, amelyben a közönség figyelméért és a reklámbevételekért vívott küzdelem meghatározó tényezővé vált.
Médiafogyasztási szokások átalakulása
A rádió és televízió megjelenése a médiafogyasztáshoz kapcsolódó szokásokat is átrajzolta. A nyomtatott újság olvasása, amely korábban a városi polgárság napi rituáléja volt, fokozatosan háttérbe szorult. A rádió és televízió a passzív médiafogyasztás korszakát hozta el: a közönség immár nem olvasni, hanem hallgatni és nézni akart. A hírfogyasztás napi ritmusa is átalakult — a reggeli újság helyét átvette az esti híradó, a rádiós reggeli műsor.
Sokszereplős, színes médiatér
Összegzésként elmondható, hogy a rádió és a televízió megjelenése nem csupán új médiumokat hozott létre, hanem teljesen új kommunikációs kultúrát is teremtett. A sajtó elveszítette kizárólagos hírforrás szerepét, de új funkciót nyert mint a közéleti, elemző és véleményformáló média. A 20. század végére a médiavilág már komplex, sokszereplős rendszer lett, amelyben a nyomtatott sajtó, a rádió, a televízió és később az internet egyaránt meghatározó, de egymással versengő szereplőkké váltak.