A korábban e téren zsinórmértéknek számító brit közszolgálati médium újabb hitelességi válságba került. A Telegraph egy belső jegyzőkönyvre hivatkozva azt állítja, hogy az amerikai elnökválasztást megelőző héten a BBC Panorama című műsorában tudatosan manipulálta Donald Trump 2021. január 6-i beszédét, annak érdekében, hogy alátámassza: az elnök a Capitolium ostroma idején erőszakra buzdította híveit. A vezetőség által ignorált belső jelentés csak egy újabb fejezet a botrányok sorozatában, amelyek az elmúlt években megtépázták a patinás műsorszolgáltató hírnevét.
A vád szerint a a szerkesztők úgy vágták össze, hogy a videó a volt elnököt erőszakra buzdítóként tüntesse fel. Bár a BBC hivatalosan nem ismerte el a manipulációt, a részletes időpontok és a vágások sorrendje alapján a kiszivárgott jelentés állításai nehezen söpörhetők félre. A vita tehát túlmutat egy műsor hibáján: a valóság és a szerkesztett narratíva közti határvonalról szól. A Panorama vágószobájában Donald Trump mondatait két, majdnem egy órányi különbséggel elhangzott részből rakták össze, mintha egyetlen mondat lenne. Így jött létre a híressé vá(do)lt sor: “We’re gonna walk down to the Capitol and I’ll be with you and we fight. We fight like hell…”, (magyarul: „Le fogunk vonulni a Capitoliumhoz, én is veletek leszek, és harcolunk. Kőkeményen fogunk harcolni…”) amely a valóságban soha nem hangzott el ebben a formában. Az első részben Trump békés felvonulást hirdetett – “peacefully and patriotically make your voices heard” (magyarul: „Hallassátok a hangotokat békésen, a hazaszeretet jegyében.”) –, míg a második, „fight like hell” rész 54 perccel később hangzott el, teljesen más kontextusban. A BBC ezt egyetlen gondolati ívbe szerkesztette, ami nemcsak félrevezető, de alapjaiban változtatja meg egy történelmi esemény értelmezését is.
A Telegraph által idézett jelentés szerint a BBC még a képsorokat is manipulálta: a Capitolium felé masírozó tömeget mutatta Trump beszéde után, holott a felvételek a beszéd előtt készültek. Ez aligha tekinthető pusztán szerkesztési hibának, erős a gyanú, hogy a készítők tudatosan próbálták manipulálni a közvéleményt.
A Telegraph által megszerzett dokumentumokból az is kiderül, hogya BBC belső szerkesztőségi bizottsága, az EGSC – amelynek tagjai között ott van Tim Davie főigazgató, Deborah Turness hírigazgató és Samir Shah elnök is – nem volt hajlandó érdemben foglalkozni a jelzéssel hogy a Panorama a beszéd összevágásával megsértette volna a cég etikai kódexét. Turness neve korábban is felmerült már hasonló botrányban: ő engedte adásba a Gaza: How to Survive a War Zone (Gáza: hogyan éld túl a háborús övezetet) című dokumentumfilmet is, amelyet később visszavontak, miután kiderült, hogy az elbeszélő fiú egy magas rangú Hamasz-tag fia volt. Különösen irónikus, hogy Turness a BBC Verify nevű fact-check részlegnek az alapítója – a sorozatos botrányok csak azt a feltevést erősítik, hogy a BBC a Verifyt csak szerecsenmosdatás céljából hozta össze.
A Trump-beszéd és a Gázával kapcsolatos torzítások mellett a Telegraph által megszerzett dosszié említést tesz a transzneműséggel kapcsolatos tudósításai miatt. A kritikusok szerint a brit közszolgálati média a „kedvesség” és az „érzékenység” jelszava alatt kezdett cenzúrát gyakorolni, ami már nem az empátiát, hanem a tények elhallgatását szolgálta. Egy belső vita például egy olyan riport körül robbant ki, ahol a műsorvezető egy transznemű nőt „más szóval férfiként” („in other words, male”) jellemzett — ezért a BBC fegyelmit indított ellene, noha a kifejezés biológiai értelemben pontos volt. A döntés lavinát indított el a szerkesztőségen belül, és sok újságíró szerint ez a hozzáállás súlyosan sérti a BBC saját sajtóetikai elvét, miszerint a pontosság elsőbbséget élvez az udvariassággal szemben. A vitát a The Times is részletesen ismertette. Az ügy azt is megmutatta, hogy a szólásszabadság határai ma már nem csak a politikában, de a nyelvhasználatban is újraíródnak, ahol a valóság kimondása könnyen válhat „elfogadhatatlan narratívává.”