A Transzparens Újságírásért Alapítvány feladatának érzi, hogy az aktuális politikai ügyek kapcsán a hazai közéleti sajtóban jelentkező folyamatokat vizsgálja és bemutassa a médiatudatosságra fogékony olvasók számára. A hétvége egyértelműen legmeghatározóbb eseménye pedig nem más volt, mint a Békemenet és az ellenzéki gyűlés.
Az október 23-i ünnep ugyanis lehetőséget nyújtott a két nagy politikai tábornak a hívek mozgósítására. Egyik oldalról a „jobboldali” tábor, azaz a kormányzó Fidesz-KDNP pártszövetség az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékezetét a 2006-os rendőri túlkapásokra való megemlékezéssel egybekötve tette a fő témává. Másik oldalról a „baloldali” ellenzék az közelmúltban lezajlott és mozgósítási szempontból sikeresnek mondható ellenzéki előválasztás lendületét kívánták tovább vinni. A két fő felszólaló Orbán Viktor miniszterelnök és a közös ellenzéki jelölt, Márki-Zay Péter voltak. Nyilván a két rendezvényt és ezzel kapcsolatban a két esemény egészét számos médium megvizsgálta és véleményt is sokan mondtak ezzel kapcsolatban. Számunkra azonban fontosabb, hogy az ezzel kapcsolatos médiabeszámolók, tudósítások médiatudatos elemzését végezzük el.
A két esemény megjelenését a közmédiában szerencsére nem kell összehasonlítanunk. Ezt ugyanis megtette a Telex, nekik – versenyezve a 444-el – ugyanis a bármelyikük portáljánál sokkal kisebb elérésű közmédia az egyik kedvenc témájuk. A Hirado.hu portálra mind a két eseményről felkerült egy-egy videó. Az kétségkívül megállapítható, hogy a két videó nagyon más szerkesztési elv alapján készült és nagyon más hangulatot is adnak át. Tipikus szerkesztési kérdés például, hogy mennyi fiatalt mutat egy ilyen videós beszámoló. Az „Ilyen volt a hangulat a Békemeneten” című videóban valóban több fiatal szerepel, mint az ellenzéki gyűlésről szólóban. A filter és a vágások is jobb hangulatot keltenek ebben, mint az Ilyen volt a baloldali gyűlés című videóban. Összességében a kormánypártok gyűlését láthatóan jobb színben tünteti fel a Hirado.hu, mint az ellenzékit. De lássuk, hogy a mindezt szemfülesen kiszúró Telex mennyire objektíven számolt be a két eseményről?
A Telex is forgatott ugyanis videót mindkét eseményen. Kezdjük a címek összehasonlításával, mert az az első, amit az olvasók meglátnak. Bár elsőre úgy tűnik, hogy mindkét esetben egy-egy reprezentatív interjúalany találó megmondását emelték ki a címbe, az ellenzéki videó esetében ez fura módon pont az ellenzéki egység egyik legfontosabb politikai üzenetéről és talán sikerének kulcsáról, az összefogás „gyurcsánytalanításáról” szól. Ezzel szemben a békemenetelőktől pont Márki-Zayt támadó szélsőséges idézetek kerültek kiemelésre. A két megszólaltatás egész más képet sugall az átlagos ellenzéki és kormánypárti tüntetőkről. Az egyik egy előremutató, szimpatikus és értelmes kritikát fogalmaz meg az ellenzék stratégiájával kapcsolatban, az utóbbi unintelligensen sértegeti az ellenzék jelöltjét. Vajon mennyire hisszük el a Telexnek, hogy ezek mögött nincs szándékosság?
A második leglátványosabb különbség a videók első schnittjében található. Bevett szokás, hogy az ilyen tudósítások elején található egy rövid cold openhez hasonló, egyfajta “in medias res” kezdésnek ható bevágás a videó lényegi tartalmából még azt megelőzően, hogy a szereplő narrátor bemutatkozna és felvezetné, hogy miről fog szólni az adott videó. Ez az elem talán a legfontosabb része a tartalomnak, hiszen tulajdonképpen ún. teaserként, azaz kedvcsináló felvezetőként funkcionál, rendszerint a „legütősebb”, leginkább figyelemfelkeltő részeket szokták ide vágni, megadva ezzel a teljes videó alaphangulatát és fő üzenetét. Mondhatni, hogy itt is elég eltérő képet sugall a videó szerkesztője. Az ellenzéki gyűlésről szóló videó kiemelt helyére Márki-Zay kampánybeszédének csúcspontját vágták be, míg a Békemenet legfontosabb mozzanatának egy idős hölgy nem éppen megnyerő és igen szélsőséges véleménynyilvánítását találták, amely során szó szerint ezt mondja Márki-Zayról: „Aztat ki tudnám nyírni.”
Ezen kívül persze nagy különbség volt a megszólalóknak feltett kérdésekben is. A Békemeneten Fábián Tamás azt kérdezte az emberektől, hogy mit szólnak az emberek ahhoz, hogy egy magát jobboldalinak tartó jelölt, Márki-Zay Péter lesz Orbán Viktor kihívója 2022-ben? Ezzel okosan arra utal, hogy a Fidesz-KDNP önmagát a jobboldallal, míg az ellenzéket a baloldallal azonosítja. Ez egy jó, kritikus újságírói kérdés. Ezzel szemben az ellenzéki gyűlésen Simor Dániel szó szerint ezzel a kérdéssel rukkolt elő: „Komoly konfliktusok is voltak az előválasztás alatt és még csak egy hét telt el, amióta ez lezárult. Szerinted ezeket az árkokat sikerül ennyi idő alatt betemetni? Most itt az látszik, hogy itt minden párttól vannak…” Ez az előzővel szemben az irányított felkérdezés iskolapéldája, amire csak pozitív és előremutató választ lehet adni. Egészen más a két videó szerkesztési elve is, a Békemenetről tudósító anyagban a felszólalók válaszai úgy vannak megvágva, hogy azok tökéletesen egybecsengjenek Orbán Viktor beszédének egy-egy részletével. Mindezzel azt sugallva, hogy ezeknek az embereknek nincs önálló gondolatuk, csak a kormányfői szavait mondják vissza. Ezzel szemben az ellenzéki gyűlés videója azt sugallja, itt csupa kritikusan gondolkodó egyén van. Még a videó leadje is erre mutat rá: „…a közönségnek azért voltak kételyei még arról, hogy mennyire működik majd jól ez az összefogás.” Egyértelmű tehát, hogy valami olyasmi történt itt is, ami miatt a hirado.hu-t gúnyolták: a két videó elkészítésekor más-más eszközökhöz nyúltak…
A Telex beszámolója nem is igazán önmagában, hanem más nem kormánypártinak tartott médiumokkal összehasonlítva érdekes. Az ilyen tömegrendezvényekkel kapcsolatban mindig meg szokták nézni és említeni, hogy hol mennyien voltak, hol voltak többen. A kormánypártisággal biztosan nem vádolható HVG már a címben is rámutatott arra a tényre, hogy a Békemeneten nagyságrendekkel többen voltak az ellenzéki gyűléshez képest. Ez egy objektív tudósítási elem, amivel együtt a HVG persze a leadben azt azért hozzátette, hogy a megjelentek nagy számbeli különbsége ellenére a két szavazótábor egyébként közel hasonló méretű. Az Index videóriportja is meglehetősen kiegyensúlyozott hangulatú, amit már az is megalapozott, hogy a két rendezvényről egy közös videót készítettek. A leadben is tárgyilagos leírást adnak a videó tartalmáról, és nem igazán a két megemlékezés közti különbségről, hanem inkább a megosztottságról magáról írnak: „Videóriportunkban megmutatjuk, hogyan emlékezett meg a nemzeti ünnepről az ország két fele.”
Ez az elfogultság és szubjektivitás egyébként nem újkeletű dolog, hanem egy most már hosszú távú trend. Az igazán látványos hangvételbeli különbség persze továbbra is a kormánypárti-nem kormánypárti törésvonal mentén jelentkezik, de ezen túllépve megfigyelhető az is, hogy egy-egy nem kormánypárti médium objektivitásra való törekvése közt is nagy eltérések vannak. Ennek a kérdésnek a számszerűsíthető elemzésére a Neticle intelligens médiafigyelő és szövegelemző szoftvert hívtuk segítségül. A Big Data alapú, és szövegközpontú tartalomelemző szoftverrel az Index, a Népszava, a HVG, a 444 és a Telex cikkeit elemeztük a 2021.07.25-től 09.29-ig terjedő időszakban. Az elemző-szoftver egyes kulcsszavak kapcsán vizsgálja az említések szövegkörnyezetét, azaz pontosabban, hogy mennyire negatív vagy pozitív az adott kulcsszó megítélése az adott médiumhoz tartozó cikkekben. Mivel mi arra a kérdésre keressük a választ, hogy mennyire kormánykritikus az Index, a „Fidesz”, a „kormány” és az „Orbán Viktor” kulcsszavak kerültek a modellbe betáplálásra. Ezt követően az algoritmus azt vizsgálja, hogy a fenti médiumok átlagosan mennyire negatív szövegkörnyezetben említik meg ezeket a kiválasztott reprezentatív kifejezéseket. Mindezt egy +20-től -20-ig terjedő skálán értékelik az alapján tehát, hogy átlagosan milyen megítélést társítanak ezek a médiumok a fenti kulcsszavakhoz.
A fenti ábrán az látható, hogy a Népszava egyértelműen a legnegatívabban (kb. -13-as átlaggal) ír a kormányról, a Telex és a 444 nagyjából egyformán negatívan (kb. -9-es átlaggal) írnak, míg az egyik legenyhébben kritikus médium a HVG (kb. -7-es átlaggal). Ami szintén jól látszik, hogy az Index a szoftver értékelései alapján nem szignifikánsan kevésbé kritikus a kormánnyal szemben a vizsgált időszakban, még akkor is, ha valamivel enyhébb a HVG-nél és ezzel a vizsgált médiumok közül a legkevésbé kritikusnak számít. Az Index értéke még így is -4, azaz átlagosan negatív szövegkörnyezetben említik a kormányt, a Fideszt és Orbán Viktort. A konszenzuálisan is kormánykritikusnak tartott HVG-nél annyival enyhébb az Index, mint amennyivel a HVG kevésbé kormánykritikus a 444-nél. (Az ábra másik tengelyén az látható, hogy a fenti kulcsszavak hányszor szerepeltek a vizsgált portálok cikkeiben.)
Érdekes, hogy milyen jól illeszkednek a trendbe az október 23-i megemlékezésekről szóló riportok, tudósítások, beszámolók. A Telexhez képest az Index, de még a HVG is objektívnek tűnő beszámolót tett közzé. Egyedül a 444 posztja hasonlítható össze valamennyire a Dull és Munk által főszerkesztett portáléval: „Orbán Viktor hívei megkapták régen várt tömegmámor-adagjukat, közben Márki-Zay Péter jóval kisebb közönség előtt fogalmazott meg kemény ígéreteket.”
Hogy milyen megfontolás áll a Telex újságírói és szerkesztői gyakorlata mögött, nem tudjuk. Az alapítványunk credója szerint objektív újságírás nem létezik, így természetes, hogy minden a fent bemutatotthoz hasonló videós riport, tudósítás bizonyos mértékben elfogult lesz. A gond igazából ott kezdődik, amikor egy médium ennek az ellenkezőjét állítja magáról, félrevezetve ezzel az olvasóit.