A Böjte Csaba vezette Dévai Szent Ferenc Alapítvány egyes gyermekotthonaiban történt szexuális és fizikai bántalmazások ügyében idén augusztusban új fejlemények kerültek napvilágra, melyek egyes hazai médiumok álláspontja szerint felvetik annak a lehetőségét, hogy egy előre eltervezett és jól felépített tudatos lejárató kampányról van szó. Elemzésünkben utánajártunk, milyen új információkról cikkeznek a kormányközeli sajtótermékek, majd megvizsgáltuk azon orgánumok álláspontját is, amelyek munkásságának a hitelességét megkérdőjelezték, sőt célkeresztbe vették.
A tusnádfürdői Szent László és a kászonimpéri Szent Katalin gyermekotthon korábbi nevelőjét, Kedves Szabolcsot 2023 májusában huszonnyolc év börtönbüntetésre ítélték a rá bízott gyermekek szexuális bántalmazása miatt, amely értelemszerűen rossz fényt vetett az üzemeltető Dévai Szent Ferenc Alapítványra és az alapító, Böjte Csaba személyére is. A ferences szerzetes olyan vádak kereszttüzében találta magát, miszerint mulasztást követett el, mert bár tudott a történtekről, mégis hallgatásba burkolózott. Ő maga úgy kommentálta az ügyet, hogy éveken keresztül egy magányos bűnelkövető garázdálkodott közöttük. Május 18-án közzétett Facebook-posztjában köszönetet mondott a román ügyészségnek és a bíróságnak, amiért „a beteg részt kivették, mint egy daganatot, de nem roncsolták az egészséges szöveteket, a gyerekeknek otthont adó intézményt”. A Böjte-botrány gyökerei az Átlátszó Erdély Szabó Tünde tollából származó tényfeltáró anyagaira, valamint a Szikra Mozgalomhoz köthető Jámbor András által alapított Mérce nevű baloldali hírportál cikkeire nyúlnak vissza, melyek szerzője Kulcsár Árpád. 2022 augusztusában Szabó Tünde interjút készített az egyik áldozattal, az ügy koronatanújának számító Máthé-Bogár Mónikával, a szovátai Szent József gyermekotthon korábbi lakójával, akit állítása szerint tizenöt évesen szexuálisan zaklatott az egyik nevelője a Böjte Csaba nevével fémjelzett intézményben.
Kulcsár Árpád, a vádakat megfogalmazó cikkek másik kulcsfigurája a Mérce munkatársaként közel egy évig vett részt a történtek felgöngyölítésében. A Magyar Nemzet szerint kifejezetten a „Böjte-projekt” miatt szerződött a portálhoz, amelynek összesen négy cikket írt az ügyről, majd rögtön távozott is onnan, miután a lap megfogalmazását idézve „ráuszították Böjte Csabára a dollármédiánál”. Korábbi újságírói pályafutására visszatekintve kiderül, hogy 2017-ben egy másik szexuális abúzus ügye miatt kellett felállnia a Transindex főszerkesztői székéből, miután hamis vádakkal illette Váta Lóránd kolozsvári színészt, aki rágalmazás és becsületsértés miatt jogerősen pert nyert a zsurnaliszta, sőt a portál ellen is. Az Origo és a Magyar Nemzet azt rótta fel Kulcsárnak, hogy egyedül az állítólagos áldozat kijelentéseire alapozva írta meg lejárató cikkeit, tehát rendkívül egyoldalú információkkal dolgozott, mert a hitelesség érdekében több forrásból is ellenőriznie kellett volna az értesüléseit, illetve bemutatni minden érintett nézőpontját. Ugyanakkor a Böjte Csaba alapítványához tartozó gyermekotthonokban történt bántalmazások esetében Kulcsár Árpád 2022 júliusában exkluzív interjút készített az Azonnali.hu részére az elsőként megvádolt nevelővel és ügyvédjével is. Kedves Szabolcs és a jogi képviselője, Radu Sorin akkor azt nyilatkozták, hogy a férfi ártatlan, az egyik áldozataként azonosított gyermek hozzátartozója pedig azért jelentette fel, mert nem sikerült tőle kizsarolnia a havi rendszerességgel követelt pénzösszeget. Ilyen előzmények után megdőlni látszik az a kritika, miszerint Kulcsár Árpád cikkei kizárólag az áldozat oldaláról mutatják be az eseményeket.
Az Amerikai Népszava május 20-án megjelent cikkében pedig azt állította, hogy egy alkoholista hírében álló másik nevelő is hasonló pedofil bűncselekményeket követett el, de Böjte Csaba nem jelentette fel, inkább eltussolta az újabb bántalmazásokat is. Az illető végül maga távozott, miközben tíz évig zavartalanul folytathatta a gyermekek kárára elkövetett bűntetteit. A tengerentúli lap szerint az otthon egyik dolgozója rögzítette azt a kompromittáló beszélgetést, amelyen az intézmény képviseletében azzal keresték meg az elkövetőt, hogy nem leplezik le az üzelmeit, ha cserébe eltávolítja a Dévai Szent Ferenc Alapítvány általa dokumentált visszaéléseit leleplező videóit. Az Amerikai Népszava leszögezte, hogy az említett hangfelvételek birtokában vannak, és készek azokat a nyomozók vagy a bíróság rendelkezésére bocsátani. Ennek kapcsán megkerestük a főszerkesztőt, Bartus Lászlót, akinek feltettük azt a kérdést, hogy mindezidáig sor került-e a szóban forgó bizonyítékok valamely illetékes szervnek történő átadására, s egyáltalán kaptak-e ezzel kapcsolatos megkeresést cikkük megjelenése után a hatóságoktól. Válaszában azt közölte, hogy nem áll módjában tájékoztatást adni nekünk.
A Böjte Csaba alapítványa által működtetett gyermekotthonban történt pedofil bűncselekmények és egyéb bántalmazások állítólagos elhallgatására alapozott botrányt a legújabb fejlemények tükrében egyes médiumok összehangolt baloldali lejárató kampánynak minősítették, miután Máthé-Bogár Mónika nyílt levélnek szánt Facebook-posztjában bocsánatot kért Böjte Csabától: „Bánt a gondolat, hogy miattam magát is bántják, kövezik. Hibáztam. Beismerem, hogy nem kellett volna engedjem, hogy a harag eluralkodjon rajtam. Sajnos illetlen dolgokat írtam, sokan visszaéltek vele, mint ahogyan írtam is önnek, hogy végre sikerült eltávolítani a mérgező embereket, akik a maga fejét akarták általam. Én nem értek a politikához, sem az újságírói fortélyokhoz. (…) Mindketten tanultunk belőle, mert ön is, ahogy én is, vakon megbízik minden munkatársában, politikusban és újságíróban”. Máthé-Bogár Mónika tehát a zsurnaliszták szerepét is pedzegeti a posztjában, mintha arra célozna, hogy csőbe húzták vagy a saját céljaikra használták volna fel, ugyanakkor leszögezi, hogy a Szabó Tündének adott interjút önként vállalta és vállalja mind a mai napig, hogy mással ne fordulhasson elő mindaz, ami vele megtörtént. A Pesti Srácok júniusi cikke viszont arról számol be, hogy Szabó Tündéék hónapokat töltöttek azzal, hogy „felkészítsék” a lányt az interjúra, mert kezdetben alig tudta szavakba önteni a mondanivalóját. Az anyag leforgatása még így is egy teljes napot igényelt, majd alapos vágási munkálatok előzték meg a közzétételét. A Pesti Srácok írásában is szóba kerülnek bizonyító erejű hangfelvételek, amelyek a hírportál birtokában vannak és minden kétséget kizáróan alátámasztják, hogy a fiatal nő nem mondott igazat, illetve hogy sem erőszak, sem kényszerítés nem történt egykori nevelője részéről. Az állítólagos hanganyagból is idéztek a cikkben, kiemelve, hogy Mónika bosszúból vádolta meg a férfit: „S én azt akarom, hogy elítéljék. Oda menjen a börtönbe, a k…anyjába… oda ni, Böjtike mellé és Szabolcska mellé. (…) Azt vágta valaki egyszer a fejemhez, hogy olyan vagyok, mint egy bosszúéhes szerető, egy elhanyagolt szerető. Hát jól beletrafált.” Füssy Angéla cikke újságírói szakmai etikátlanságot kiált és azt a konklúziót vonja le, hogy a balliberális médiumok traumák sorozatát elszenvedett, figyelemre szomjazó fiatalokat használtak fel a karrierjük építését szolgáló vádak megalapozására, így hát maga Mónika is csak áldozat, „egy láncszem és egy kihasznált személy egy felülről vezérelt lejárató-műveletben.”
A szándékos lejárató kampány verzióját alátámasztó érvek közé sorolják a „Böjte Csaba dosszié” nevezetű nyílt Facebook-csoportban posztoló Bernadett hirtelen pálfordulását is, aki egy ideig a dévai otthon nevelőjeként dolgozott. A közösségi oldalon olvasható naplószerű bejegyzéseiben arról írt, hogy a Charles Dickens regényeit idéző körülmények között élnek az ottani árva gyermekek, akiket rendszeresen bántalmaznak is. Augusztus 5-i Facebook-posztjában következett be a váltás, amikor már úgy fogalmazott, hogy megbánta mindazt, amit a csoportban megosztott, mert csak a meggondolatlanság és a harag hangja szólt belőle. Bocsánatot kért mindenkitől, de Böjte Csabát név szerint meg sem említette, miközben a Pesti Srácok, az Origo, a Mandiner és a Magyar Nemzet vonatkozó cikkei úgy interpretálták, hogy az üzenet személy szerint neki szólt.
Az Origo saját oknyomozásba kezdett a Böjte-botrány apropóján, amely első hallásra többet ígér, mint amit valójában nyújt, ugyanis a témához kapcsolódó első cikkeikben sokkal kevesebb az érdemi új információ, mint azt a nagy szenzációval kecsegtető „oknyomozás” szó sugallja. Állításuk szerint megkeresték az ügy több érintettjét, sőt bizonyító erejű hangfelvételeket és írásbeli bizonyítékokat is találtak, amelyek lerántják a leplet a Böjte Csaba elleni „karaktergyilkossági kísérletről”. Beszámolnak arról, hogy „szembesítették” Szabó Tündét az ügy legfrissebb fordulataival, de az Átlátszó.hu erdélyi kiadásának kollégája szűkszavúan csak annyit felelt a megkeresésükre, hogy „sehol sem állítottam, hogy cikkeink a teljes igazságot tartalmazzák”, illetve hogy igyekeztek ellenőrizni a Máthé-Bogár Mónikával készült interjúban elhangzott kijelentéseket, azonban nem tudták minden kétséget kizáróan bizonyítani a cikkeikben gyakorlatilag tényként kezelt állításokat. Az Origo szerint az újságíró azt is hozzátette, hogy „bizonyos szempontból nem deríthető ki a teljes igazság”, majd elismerte, hogy az ügy egyes szereplői eltérő módon számoltak be a szovátai gyermekotthonban történtekről, ennek ellenére mégis közzétették az ellentmondásoktól és homályos részletektől hemzsegő cikkeket. A hírportál úgy fogalmazott, hogy Kulcsár Árpád személyében a dollármédia egy rágalmazásért elítélt újságírót bízott meg Böjte Csaba befeketítésével. Ismét elővették Váta Lóránd kolozsvári színész ügyét is, ahhoz hasonlítva Böjte Csaba esetét, amellyel kapcsolatban úgy vélik, hogy a kormánykritikus zsurnaliszták ezúttal is egyoldalúan dolgozták fel a témát, hiszen kizárólag az áldozatnak vélelmezett személyek elmondására támaszkodtak, a vádlottakat nem sikerült megkérdezniük, a cáfolatokat pedig figyelmen kívül hagyták. Az Origo azt a következtetést vonta le, hogy „a dollármédiában kifejezetten tematizálni akarhatták az állítólagos visszaéléseket”. Mindezt megfejelve a Pesti Srácok augusztus 29-én megjelent cikkének címében már egyenesen úgy fogalmaznak, miszerint „elismerte a baloldali újságíró, hogy lejárató cikkeikben nem az igazat írták Böjte Csabáról”, pedig Szabó Tünde valójában nem tett ilyen kijelentést.
Az Átlátszó Erdély szóban forgó munkatársa, Szabó Tünde az Akkora hazugsággal mosdatja Böjte Csabát az Origo, hogy a csöcskontent is belepirult mellette címen augusztus 29-én publikált cikkében reagált az Origo oknyomozására, melyben kifejtette, hogy ő sem tudhat mindent, azonban a hírportál „össze-vissza csúsztat”, kiforgatja a szavait, kiragadja azokat a kontextusukból, bár alapvetően így sem jutott érdemi eredményre. Az Átlátszó Erdély munkamódszerérőlúgy nyilatkozott, hogy az anyaggyűjtés és a dokumentálás során megszerzett információknak csak az ötöde vagy a tizede kerül bele a cikkeikbe. Minél összetettebb és bonyolultabb egy történet, annál nagyobb hangsúlyt fektetnek a tények kiszűrésére, míg a szereplők szubjektív értékítéleteit és véleményét inkább kihagyják írásaikból. Ha a terjedelem mégis lehetővé teszi, hogy ezek közül is bemutassanak néhányat, abban az esetben is inkább azokra az információkra koncentrálnak, amelyeket személyesen közöltek velük, nem pedig azokra, melyek pletykaként keringenek, esetleg az érintettek más fórumokon elhangzott vagy leírt állításai.
Szabó Tünde rámutatott, hogy az Origo „oknyomozása” kimerült abban, hogy legalább egy hete olyan kérdésekkel bombázzák, amelyek magánüzenetekből származó valótlan értesülésekre épülnek. A Böjte Csaba elleni lejárató kampány vádját megfogalmazó hírportál képviseletében Bácskai Balázs folytatott levelezést az Átlátszó Erdély újságírójával. Bácskai korábban a 888.hu, majd a Magyar Nemzet zsurnalisztájaként tevékenykedett, jelenleg pedig a Mediaworks Hírcentrumnak dolgozik. Szabó Tünde kijelentette, hogy az Origo következtetéseivel ellentétben úgy jelentették meg a Böjte-botrányról szóló cikkeiket, hogy előzőleg meggyőződtek a bennük szereplő állításaik megalapozottságáról, amelyet mind a mai napig fenntartanak. Az újságírónő végül visszadobta a rágalmazás jelképes labdáját az Origónak és a Magyar Nemzetnek, felszólítva őket, hogy bizonyítsák be, hogy a témához kapcsolódó írásaiban hol állított szándékosan valótlanságot. Szabó tagadta, hogy jogi következményekkel fenyegette volna a hírportált, csupán felhívta a figyelmüket arra, hogy mire számíthatnak a törvények értelmében azzal a sajtóetikai szempontból megkérdőjelezhető eljárással kapcsolatban, hogy „összevágott magánüzenetekkel házalnak” azok küldőjének és címzettjének tudtán kívül. A Magyar Nemzet korábbi kérdésfelvetésére válaszolva elmondta, hogy azért foglalkoztak a Böjte Csabához köthető erdélyi gyermekotthonokban történt abúzusokkal, mert az ott nevelkedett, immár felnőtt fiatalok keresték meg őket a történeteikkel. Szabó Tünde nyilvánosságra is hozta a Bácskai Balázzsal folytatott levelezést, amelyet hasznos alapanyagnak nevezett „a propaganda működésének tanulmányozásához”. Felhívta Bácskai figyelmét arra, hogy Máthé-Bogár Mónika a nyílt levelében nem vonta vissza az interjúban elhangzott állításait, hanem továbbra is fenntartja azokat. Elemzésünkben mi is jeleztük, hogy az ügy koronatanújának tekintett fiatal nő ezzel egybecsengően nyilatkozott a Böjte Csabához intézett nyílt levelében. Szabó Tünde arra biztatta a Mediaworks munkatársát, hogy újságíróhoz méltó módon kérdezze meg az ügyről az elsődleges forrásnak számító Mónikát és a feltételezett elkövetőt is, akit az Átlátszó Erdély többször is megkeresett, de nem volt hajlandó megosztani velük a saját verzióját. Bácskai azon kérdésére pedig, hogy nem érzik-e úgy, hogy meg kellene követniük Böjte Csabát, Szabó Tünde határozott nemmel felelt.
Augusztus 31-én az Origo újabb cikket közölt oknyomozása eredményeiről, ahol már rögtön a címben azzal indítottak, hogy „Soros György hálózata finanszírozta Böjte Csaba lejáratását is”. Ezt követően kifejtették, hogy akár több tízmillió forintot is kaphattak a szerzetes meghurcolásában részt vevő újságírók, név szerint Szabó Tünde és Kulcsár Árpád, majd hozzátették, hogy „a baloldali média pedig guruló dollárokért cserébe el is végezte a feladatát”. Következtetésüket arra alapozták, hogy értesüléseik szerint a Böjte Csaba ellen indított szándékos lejárató kampányt megelőzően a 2021-es évben 100 ezer dolláros összeget utalt a Nyílt Társadalom Alapítványok hálózata az Átlátszó Erdély hírportált fenntartó alapítványnak, amely ezzel fennállása rekordbevételét könyvelhette el. A Journalismfound.eu honlapjának adataira hivatkozva további több ezer eurós támogatást emlegetnek, amely kifejezetten a „Böjte-projektre” érkezett a Soros Györgyhöz köthető szervezettől. Az Origo arra is felhívja a figyelmet, hogy 2023-ban Szabó Tünde eddig mindössze öt cikket írt a négy főállású újságíróval működő Átlátszó Erdély számára, ezek közül három pedig kifejezetten a Böjte-botrányhoz kapcsolódik. Ennek alapján arra a konklúzióra jutottak, miszerint a zsurnaliszta elsősorban a Dévai Szent Ferenc Alapítvány ellehetetlenítését szolgáló tartalmak előállításával foglalkozott. Az Origo logikai vezérfonalát követve, Kulcsár Árpád oknyomozó tevékenységét is „sorosista” forrásokból finanszírozhatták, mert a munkájához szükséges anyagi fedezetért az Európai Uniónak mondott köszönetet. Egészen konkrétan az Európai Bizottság által is támogatott Oknyomozó Újságírás Európáért (Investigative Journalism for Europe, IJ4EU) nevezetű szervezet pályázatára céloztak, kiemelve, hogy 2022-ben már az Átlátszó Erdély támogatói között szerepelt, de még az IJ4EU működésének pénzügyi hátterében is felsejlik az Európai Unió és a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok árnyéka, munkáját ugyanis a bécsi székhelyű Nemzetközi Sajtó Intézet koordinálja, amelynek anyagi forrásait szintén a magyar származású amerikai üzletember biztosítja. Ráadásul kiderült, hogy maga az Európai Bizottság is hozzájárul az erdélyi portál további munkásságának finanszírozásához.
Ami az ügyben újonnan felmerült fordulatok további sajtóreprezentációját illeti, az Index Böjte Csabával kapcsolatos legfrissebb cikke augusztus 26-án látott napvilágot, ahol úgy tálalják a helyzetet, hogy a ferences szerzetes és alapítványa ellen komoly lejárató kampány zajlott az elmúlt hónapokban, amely „mára teljesen elhalt”. Ezt követően a Mandiner cikkeinek vezérfonala mentén haladva arról számolnak be, hogy az egykori rágalmazók sorra kérnek bocsánatot Böjte Csabától, majd kitérnek Kulcsár Árpád múltjára is, aki néhány korábbi cikkében teret engedett a Váta Lóránd színész elleni hamis vádaknak. A Telex augusztus 31-én reflektált az új fejleményekre, úgy interpretálva az Origo, a Magyar Nemzet, a Mandiner és a Pesti Srácok által emlegetett lejárató kampány narratíváját, hogy „rászállt a kormánymédia a Böjte Csaba gyermekotthonában zajló abúzust bemutató újságíróra”. A hírportál azt hangoztatja, hogy a kormánypárti médiumok Máthé-Bogár Mónika levelére hivatkozva kezdték el hazugsággal vádolni az Átlátszó Erdély munkatársát, majd beszámolnak a Bácskai Balázzsal folytatott levelezéséről is, amelyet Szabó Tünde közzétett. A Telex arra is felhívja a figyelmet, hogy az Origo oknyomozós cikkeit név nélkül jelentették meg, mivel egyetlen szerző sem adta hozzájuk a nevét, majd rámutatnak arra is, hogy kedvükre szemezgettek Szabó válaszaiból és olyan részeket ragadtak ki az eredeti szövegből, amelyek alátámasztják az általuk felvetett lejárató kampány elméletét. Végül kiemelik Szabó Tünde azon nyilatkozatát, miszerint esze ágában sem volt személy szerint Böjte Csabát befeketíteni, a cikkei pedig csupán az ügyhöz kapcsolódó tetteit, mulasztásait és reakcióit gyűjtötték egy csokorba.
A 24.hu legfrissebb cikke, ahol Böjte Csaba neve is szerepel, augusztus 20-án íródott, amikor Karikó Katalin, illetve Szilágyi Áron társaságában az erdélyi szerzetes is állami kitüntetésben részesült és átvehette a Magyar Becsület Rendet Novák Katalin államfőtől. Itt teljesen semlegesen, sőt tárgyilagosan fogalmaznak vele kapcsolatban. Magával a botránnyal két hónappal korábban, június 21-én foglalkoztak utoljára Balavány György véleménycikkében, ahol a történteket politikai ügynek minősítik. A szerző „papcelebnek”, sőt „a NER kabalamacijának” nevezi Böjte Csabát, aki szerinte „pártpolitikai értelemben rég nem szűz”, mert Orbán Viktor hatalomra kerülése óta egyfajta „biodíszletként” szerepel a fideszes rendezvényeken, mindez pedig szükségszerűen azzal jár, hogy mélyen megvetetté válik az ellenzéki érzelműek szemében. A cikk írója hangsúlyozza, hogy ismeri Böjte Csabát, aki nem akar rosszat senkinek, „de ez jottányit sem változtat a tényen, hogy aktuálisan borzalmas károkat okoz”.
A HVG legutóbbi, Böjte Csabát említő cikke szintén augusztus 20-ra datálódik és a kitüntetése átvételéről szól. Korábbi írásaikat tekintve, utoljára július elején cikkeztek konkrétan a botrányról, ahol azt domborították ki, hogy az erdélyi szerzetes az olvasottság növelésére törekvő becsvágyó újságírókat hibáztatja azért, mert a gyermekotthonokban történt bántalmazásokat az ő nevéhez kapcsolták a köztudatban. Böjte Csaba úgy kommentálta a helyzetet, hogy „végtelenül szomorú, hogy vannak olyan emberek, akik nem az igazságot keresik, hanem valami botrányt”. A szerzetes szerint a médiában eluralkodott kattintásvadászat áldozatául esett, a nevét pedig arra használták fel, hogy az egyébként alig olvasott orgánumok is javítsák a statisztikáikat. A 444.hu az augusztus 20-án átadott állami kitüntetések kapcsán írt utoljára Böjte Csabáról, azonban az Origo, a Magyar Nemzet, a Mandiner és a Pesti Srácok cikkeiben szereplő cáfolatokra, valamint az általuk felvetett lejárató kampány narratívájára egyelőre nem reagált.
A médiatudatosság szempontjából is számos tanulsággal szolgál a Böjte Csaba nevéhez fűződő gyermekotthonokat övező botrány, amelyet egyes médiumok szerint a ferences rendi szerzetes elleni előre eltervezett lejárató kampánynak, sőt egyenesen karaktergyilkosságnak szántak. A hírek médiatudatos megközelítése érdekében érdemes politikai nézettől és pártpreferenciától függetlenül, a véleménybuborékból kilépve minél több forrásból tájékozódni, majd ellenőrizni a cikkekben szereplő, sokszor konkrét tényekként elkönyvelt állításokat. A különböző olvasatok összevetésekor a közös pontok végül kirajzolják az adott hírhez kapcsolódó csupasz tényeket. Fontos megkérdőjelezni és mindaddig fenntartással kezelni a médiatartalmakat, amíg nemcsak szóban vagy írásban meglobogtatott, hanem valóban egybehangzó bizonyítékokra hivatkoznak az adott témakörben. A cikkek szerzőinek korábbi munkásságát is célszerű lehet nyomon követni, mivel az újságírók szakmai előélete egyúttal a hitelességük mércéje is, amely sokat elárul írásaik tényszerűségéről és szavahihetőségéről. Nyilvánvalóan nem minden esetben állnak rendelkezésre megkérdőjelezhetetlen tények, de a sajtó képviselőinek ilyenkor az lenne a feladatuk, hogy bemutassák minden érintett álláspontját és narratíváját, hogy teljes képet nyújtsanak olvasóiknak az eseményekről. A kritikai szemlélet tehát nagymértékben hozzájárulhat a tudatosabb hírfogyasztáshoz és a sokszor egymásnak is ellentmondó médiatartalmak labirintusában való eligazodáshoz.
Felhasznált internetes források, hivatkozások