A Böjte Csaba vezette Dévai Szent Ferenc Alapítvány egyes gyermekotthonaiban történt szexuális és fizikai bántalmazások ügyében idén augusztusban új fejlemények kerültek napvilágra, melyek egyes hazai médiumok álláspontja szerint felvetik annak a lehetőségét, hogy egy előre eltervezett és jól felépített tudatos lejárató kampányról van szó. Cikkünkben összegyűjtöttük a témával kapcsolatos legfrissebb történéseket.
A tusnádfürdői Szent László és a kászonimpéri Szent Katalin gyermekotthon korábbi nevelőjét, Kedves Szabolcsot 2023 májusában huszonnyolc év börtönbüntetésre ítélték a rá bízott gyermekek szexuális bántalmazása miatt, amely értelemszerűen rossz fényt vetett az üzemeltető Dévai Szent Ferenc Alapítványra és az alapító, Böjte Csaba személyére is. A ferences szerzetes olyan vádak kereszttüzében találta magát, miszerint mulasztást követett el, mert bár tudott a történtekről, mégis hallgatásba burkolózott. A Böjte-botrány gyökerei az Átlátszó Erdély Szabó Tünde tollából származó tényfeltáró anyagaira, valamint a Szikra Mozgalomhoz köthető Jámbor András által alapított Mérce nevű baloldali hírportál cikkeire nyúlnak vissza, melyek szerzője Kulcsár Árpád. 2022 augusztusában Szabó Tünde interjút készített az egyik áldozattal, az ügy koronatanújának számító Máthé-Bogár Mónikával, a szovátai Szent József gyermekotthon korábbi lakójával, akit állítása szerint tizenöt évesen szexuálisan zaklatott az egyik nevelője a Böjte Csaba nevével fémjelzett intézményben.
Kulcsár Árpád, a vádakat megfogalmazó cikkek másik kulcsfigurája a Mérce munkatársaként közel egy évig vett részt a történtek felgöngyölítésében. A Magyar Nemzet szerint kifejezetten a „Böjte-projekt” miatt szerződött a portálhoz, amelynek összesen négy cikket írt az ügyről, majd rögtön távozott is onnan, miután a lap megfogalmazását idézve „ráuszították Böjte Csabára a dollármédiánál”. Korábbi újságírói pályafutására visszatekintve kiderül, hogy 2017-ben egy másik szexuális abúzus ügye miatt kellett felállnia a Transindex főszerkesztői székéből, miután hamis vádakkal illette Váta Lóránd kolozsvári színészt, aki rágalmazás és becsületsértés miatt jogerősen pert nyert a zsurnaliszta, sőt a portál ellen is. Az Origo és a Magyar Nemzet azt rótta fel Kulcsárnak, hogy egyedül az állítólagos áldozat kijelentéseire alapozva írta meg lejárató cikkeit.
A Böjte Csaba alapítványa által működtetett gyermekotthonban történt pedofil bűncselekmények és egyéb bántalmazások állítólagos elhallgatására alapozott botrányt a legújabb fejlemények tükrében egyes médiumok összehangolt baloldali lejárató kampánynak minősítették, miután Máthé-Bogár Mónika nyílt levélnek szánt Facebook-posztjában bocsánatot kért Böjte Csabától: „Bánt a gondolat, hogy miattam magát is bántják, kövezik. Hibáztam. Beismerem, hogy nem kellett volna engedjem, hogy a harag eluralkodjon rajtam. Sajnos illetlen dolgokat írtam, sokan visszaéltek vele, mint ahogyan írtam is önnek, hogy végre sikerült eltávolítani a mérgező embereket, akik a maga fejét akarták általam. Ugyanakkor leszögezi, hogy a Szabó Tündének adott interjút önként vállalta és vállalja mind a mai napig, hogy mással ne fordulhasson elő mindaz, ami vele megtörtént. A Pesti Srácok júniusi cikke viszont arról számol be, hogy Szabó Tündéék hónapokat töltöttek azzal, hogy „felkészítsék” a lányt az interjúra, mert kezdetben alig tudta szavakba önteni a mondanivalóját. Az anyag leforgatása még így is egy teljes napot igényelt, majd alapos vágási munkálatok előzték meg a közzétételét. A Pesti Srácok írásában is szóba kerülnek bizonyító erejű hangfelvételek, amelyek a hírportál birtokában vannak és minden kétséget kizáróan alátámasztják, hogy a fiatal nő nem mondott igazat, csak a bosszúvágy hajtotta, tehát sem erőszak, sem kényszerítés nem történt egykori nevelője részéről.
A szándékos lejárató kampány verzióját alátámasztó érvek közé sorolják a „Böjte Csaba dosszié” nevezetű nyílt Facebook-csoportban posztoló Bernadett hirtelen pálfordulását is, aki egy ideig a dévai otthon nevelőjeként dolgozott. A közösségi oldalon olvasható naplószerű bejegyzéseiben arról írt, hogy a Charles Dickens regényeit idéző körülmények között élnek az ottani árva gyermekek, akiket rendszeresen bántalmaznak is. Augusztus 5-i Facebook-posztjában következett be a váltás, amikor már úgy fogalmazott, hogy megbánta mindazt, amit a csoportban megosztott, mert csak a meggondolatlanság és a harag hangja szólt belőle. Bár valóban bocsánatot kért mindenkitől, Böjte Csabát név szerint meg sem említette.
Az Origo saját oknyomozásba kezdett a Böjte-botrány apropóján. Megkeresték az ügy több érintettjét, sőt állításuk szerint bizonyító erejű hangfelvételeket és írásbeli bizonyítékokat is találtak, amelyek lerántják a leplet a Böjte Csaba elleni „karaktergyilkossági kísérletről”. Beszámolnak arról, hogy „szembesítették” Szabó Tündét az ügy legfrissebb fordulataival, de az Átlátszó.hu erdélyi kiadásának kollégája szűkszavúan csak annyit felelt a megkeresésükre, hogy „sehol sem állítottam, hogy cikkeink a teljes igazságot tartalmazzák”, illetve hogy igyekeztek ellenőrizni a Máthé-Bogár Mónikával készült interjúban elhangzott kijelentéseket, azonban nem tudták minden kétséget kizáróan bizonyítani a cikkeikben gyakorlatilag tényként kezelt állításokat. Az Origo szerint az újságíró azt is hozzátette, hogy „bizonyos szempontból nem deríthető ki a teljes igazság”, majd elismerte, hogy az ügy egyes szereplői eltérő módon számoltak be a szovátai gyermekotthonban történtekről, ennek ellenére mégis közzétették az ellentmondásoktól és homályos részletektől hemzsegő cikkeket. Az Origo azt a következtetést vonta le, hogy „a dollármédiában kifejezetten tematizálni akarhatták az állítólagos visszaéléseket”.
Az Átlátszó Erdély szóban forgó munkatársa, Szabó Tünde az Akkora hazugsággal mosdatja Böjte Csabát az Origo, hogy a csöcskontent is belepirult mellette címen augusztus 29-én publikált cikkében reagált az Origo oknyomozására, melyben kifejtette, hogy ő sem tudhat mindent, azonban a hírportál „össze-vissza csúsztat”, kiforgatja a szavait, kiragadja azokat a kontextusukból, bár alapvetően így sem jutott érdemi eredményre. A Böjte Csaba elleni lejárató kampány vádját megfogalmazó hírportál képviseletében Bácskai Balázs folytatott levelezést az Átlátszó Erdély újságírójával. Bácskai korábban a 888.hu, majd a Magyar Nemzet zsurnalisztájaként tevékenykedett, jelenleg pedig a Mediaworks Hírcentrumnak dolgozik. Szabó Tünde kijelentette, hogy az Origo következtetéseivel ellentétben úgy jelentették meg a Böjte-botrányról szóló cikkeiket, hogy előzőleg meggyőződtek a bennük szereplő állításaik megalapozottságáról, amelyet mind a mai napig fenntartanak. Bácskai azon kérdésére pedig, hogy nem érzik-e úgy, hogy meg kellene követniük Böjte Csabát, Szabó Tünde határozott nemmel felelt.
Augusztus 31-én az Origo újabb cikket közölt oknyomozása eredményeiről, ahol már rögtön a címben azzal indítottak, hogy „Soros György hálózata finanszírozta Böjte Csaba lejáratását is”. Ezt követően kifejtették, hogy akár több tízmillió forintot is kaphattak a szerzetes meghurcolásában részt vevő újságírók, név szerint Szabó Tünde és Kulcsár Árpád, majd hozzátették, hogy „a baloldali média pedig guruló dollárokért cserébe el is végezte a feladatát”. Következtetésüket arra alapozták, hogy értesüléseik szerint a Böjte Csaba ellen indított szándékos lejárató kampányt megelőzően a 2021-es évben 100 ezer dolláros összeget utalt a Nyílt Társadalom Alapítványok hálózata az Átlátszó Erdély hírportált fenntartó alapítványnak, amely ezzel fennállása rekordbevételét könyvelhette el. A Journalismfound.eu honlapjának adataira hivatkozva további több ezer eurós támogatást emlegetnek, amely kifejezetten a „Böjte-projektre” érkezett a Soros Györgyhöz köthető szervezettől.
A Böjte-botránnyal kapcsolatos, erősen ellentmondásos sajtóreprezentációk rávilágítanak a tudatos hírfogyasztás kiemelt jelentőségére. A témáról készült, hamarosan megjelenő részletes elemzésünkben a médiatudatosság tükrében is megvizsgáljuk és ütköztetjük az egyes hazai médiumok sokszor homlokegyenest ellentétes narratíváit.
Felhasznált internetes források, hivatkozások: