Az erkölcsi-politikai csetepatén túl komoly jogvita kibontakozott ki a Metropolban szerdán közzétett felhívás kapcsán. Miután a lap azt kérte az olvasóktól, készítsenek fotókat rövid nadrágokból és szoknyákból kilátszó női lábakról és küldjék be azokat a lapnak közzétételre, a kiadó székháza előtt demonstrációt tartott félszáz fiatal, akik tiltakoztak a lap a nőket tárgyiasító, megalázó kezdeményezése ellen. Másnap női alsóneműkből húzott kordon várta a lap munkatársait, vélhetően a korábbi tiltakozás folytatásaként. A híradásokból az is kiderül, hogy egy Patent nevű civil szervezet ingyenes jogsegélyt ajánlott a jogsérelmet elszenvedett nőknek, ám az, hogy történt vagy történhet-e a felhívás nyomán jogsértés, nem egyértelmű.
Azt hihetnénk, hogy egy olyan hivatal, mint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) kellő eligazodást ad, ám az ügy kapcsán kiadott közlemény és a törvényi szabályozás nem pontosan fedi egymást. A NAIH a Nemzeti Közleménytáron és saját honlapjukon keresztül is arról tájékoztatta az érdeklődőket, hogy az Európai Unió adatvédelmi rendelete (GDPR) szabályokat nem csak az azonosított, hanem az azonosítható természetes személyre vonatkozó adatok esetében is alkalmazni kell.
A Hatóság közleménye így fogalmaz „Még ha a Metropol nincs is olyan információk birtokában, amellyel képes lenne azonosítani a fényképen szereplő személyeket, azonban figyelembe kell vennie az adatkezelési tevékenységénekazon sajátosságát, hogy a képek nyilvánosságra hozatalából kifolyólag az olvasók között lehetnek olyan személyek, akik képesek lehetnek a képmást nem tartalmazó felvételek alapján is azonosítani a fotón szereplő személyt. Ily módon a fényképek közzététele adatkezelésnek minősülhet a Metropol részéről annak ellenére is, hogy a Metropol a fénykép kivételével az érintettek semmilyen más személyes adatával nem rendelkezik. Figyelemmel arra, hogy a Metropol tevékenysége azonosítható természetes személyekre irányul, ezért be kell tartania a GDPR rendelkezéseit, így mindenekelőtt megfelelő jogalappal kell rendelkeznie az adatkezeléshez és „be kell tartania az alapelvekre vonatkozó követelményeket.”
A Hatóság végezetül kiemeli, hogy „más személyről fénykép készítése a GDPR szerinti adatkezelésnek tekinthető. Ez alól az olyan családi vagy barátokról, ismerősökről készült fényképek lehetnek kivételek, amikor nyilvánvaló, hogy a felvétel készítése magáncélokat vagy személyes célokat szolgál.”
Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a hatóság közleménye kissé aggályos, hiszen az „azonosíthatóság” fogalma elég szélesen értelmezhető. A személyes (emberi) arcfelismeréstől terjedhet mondjuk odáig, hogy egy nyomozás során, a ruhák, kiegészítők, meghatározott tartózkodási helyek alapján azonosítanak valakit. A Hatóságnak az a felvetése, hogy „az olvasók között lehetnek olyan személyek, akik képesek lehetnek a képmást nem tartalmazó felvételek alapján is azonosítani a fotón szereplő személyt”, bár elvileg igaz, jogszerűség szempontjából azonban értelmezhetetlen. Az ilyen jellegű azonosítás ugyanis erősen kérdéses, könnyen lehet, sőt nagy valószínűséggel hamis vagy téves.
A jog szerint, ha a személy nem felismerhető egy fényképen (pl. hátulról, elmosva, maszkban szerepel), akkor nem beszélünk képmásról, így nem sérül a képmáshoz való jog, és nem kell hozzájárulást sem kérni az illetőtől.
Ezt az értelmezést támasztja alá a Ptk. 2:48. § (2), amely kimondja: „A hozzájárulás nem szükséges tömegfelvételhez vagy nyilvános közéleti szereplésről készült felvételhez.” Azaz, ha valaki például demonstráción, sporteseményen, sajtótájékoztatón vesz részt, tömegközlekedési eszközön utazik, róla hozzájárulás nélkül is lehet képet készíteni és azt közzétenni. Az ilyen jellegű tömegfelvétel készítésére vonatkozóan az az általános szabály, hogy ne egy konkrét személy legyen a fotó tárgya, hanem minden ábrázolt személy csak „mellékszereplőként” jelenjen mega a képen. Ilyen esetben sem az írott jog, sem a bírósági gyakorlat szerint nem szükséges egyéni hozzájárulás.
Amennyiben tehát a Metropol tervezett cikkében például a nyári öltözködési divatot akarja bemutatni, s ehhez kér tömegfelvételeket olvasóitól, akár olyan tömegfelvételeket, amelyen a járókelők lábai láthatóak, valószínűleg nem sért szabályt és törvényt. (Bármit is gondoljunk egyébként az efféle kezdeményezésekről.)