Gajdics Ottó portréja

publicisztika

konzervatív

1990

Igazi régi motoros, a ’90-es évek óta a szakmában dolgozik. Számtalan jobboldali sajtóterméket megjárt, nem egyben vezető pozíciót is viselt. Mára a kormánypártinak tartott nyilvánosság egyik legfontosabb szereplőjének tekinthető. Saját elmondása alapján antikommunista családból jött, ami az újságírói gondolkodásmódjára is nagy befolyással van. Ennek ellenére sajtónyilvánosság egy része rendszerint megvádolta őt a kommunista lét különböző formáival. Ezek a vádak sorra igaztalannak bizonyultak, Gajdics pert is nyert ez ügyben. Kritikusai szerint vehemens és megosztó stílusa van, könnyen kikel magából. Politikailag nyíltan támogatja a kormánypártokat, ezért az ellenzékinek tartott sajtóban sokszor támadások érik őt. 

Vasútgépész ennyi médiumnál még nem járt

Gajdics Ottó 1963-ban született, Nyírbátoron. Eredetileg vasútgépésznek és mozdonyszerelőnek tanult, de saját elmondása szerint a gyakorlati feladatoknál kiderült, hogy „nem ő fogja megváltani a Magyar Államvasutakat”, ezért elment a Nyíregyházi Tanárképző Főiskolára, ahol magyar-könyvtár szakon végzett, az egyetem után pedig a Kiskunfélegyházán kapott feleségével tanári állást 1990-ben.

Még a 80-as évek elején ismerkedett képesítés nélküli nevelői munkája során D. Horváth Gáborral, aki később a ’90-es években már a Pesti Hírlapnál dolgozott, így az újságírás iránt érdeklődő Gajdics neki köszönhetően lett a lap dél-alföldi tudósítója. D. Horváth Gábor később a Magyar Nemzet főszerkesztőjeként lett ismert. Gajdicsnak azonban nem csak a D. Horváthhoz fűződő baráti viszonya vezethető vissza ezekre az időkre, a Pesti Hírlap 1992 és 1994 közti főszerkesztőjével Bencsik Andrással is szoros kapcsolatban áll a mai napig. Újságíriói karrierje akkor lobbant be igazán, amikor írt egy protestáló cikket egy helyi középiskola bezárása ellen. Elhagyta a tanári pályát és végleg az újságírói pályát választva leigazolt a Bács-Kiskun megyei napilaphoz, a Petőfi Népéhez, illetve a Kiskun TV-hez. Több vidéki médiumot követően végül 1998 végén került a D. Horváth vezette Napi Magyarországhoz, majd annak beolvadásakor, 2000-ben a Magyar Nemzethez és végül a Szabad Földhöz, ahol szépen lassan bedolgozta magát a hazai sajtó magjába. 2004 és 2010 között a Hír TV műsorokért felelős vezérigazgatója volt, 2010-2015 között a Lánchíd Rádió főszerkesztője, 2016-tól a mai napig pedig a Karc FM főszerkesztője.

A G-napként elhíresült eseményt, pontosabban a Magyar Nemzet ellenzékivé válását követően ő lett előbb a Magyar Idők lapszerkesztője, majd főszerkesztője, egészen 2019 januárjáig, amikor is a lap beolvadt az újra kormánnyal szimpatizáló hangvételűvé váló Magyar Nemzetbe. Szintén ebben az időben lett Gajdics Szabad Föld főszerkesztője, azt követően, hogy a lapot Mediaworks nevű médiaholding megvásárolta. Gajdics Ottó emellett televíziós műsorokban is rendszeres szereplő, például a Hír TV-n futó Csörtében és az elődjében az Echo TV-s Angardban, vagy Lovas István halála óta a Sajtóklubban. Saját bevallása szerint a rádiózást szereti a legjobban, bár hallgatóival néha még ő is nehezen bír, „ha picit is megértőnek mutatkozik egy ellenzékibb véleménnyel akkor azt a betelefonálók szóvá teszik.”

Gajdics és Bayer, a kormánypártinak mondott média két jelentős alakja (Fotó: HVG)

2013-ban Lovagkeresztet kapott, 2019-ben pedig ő kapta meg az első Jótollú magyar újságíró díjat. A díjat a Médianéző Központ alapította, amely a Nézőpont Intézet részeként a kormányközeli elemzőnek tartott Mráz Ágoston vezetésével működik. (A díj elnevezését egyébként sokan odaszólásnak tartják Varga Istvánnak, a kormánypárti médiumok nagy részét tömörítő Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány első kuratóriumi elnökének. Ő ugyanis egy Behir.hu-nak adott interjújában többek között azt mondta, „igényes, jó tollú újságírókat, és nem kell megsértődni, nyugodtan mondhatom, inkább a másik oldalon látok.”  Varga egyébként a kijelentése után pár nappal lemondott a pozíciójáról.)

2021 februárjában látott napvilágot a hír, hogy Gajdics Ottó lesz a HírTV tartalmi igazgatója. A változás miatt Gajdics lemondott a Karc FM-be eddig betöltött főszerkesztői feladatairól, amelyeket ottani helyettese, Pelyach Gergely kapott meg. A rádió ügyvezetői teendőit azonban továbbra is ő látja el. Gajdics Ottó a Pesti Srácoknak adott nyilatkozatban a következőkkel kommentálta a kinevezést:

„Nagy megtiszteltetésnek tartom a felkérést, bízom benne, hogy irányításommal a Karc FM és Hír Televízió tartalmi megújítása sikeres lesz, és méltó módon szolgálja a nemzeti polgári konzervatív közösséget.”

Gajdics a „heves”

Gajdics Ottó újságírói, televíziós és rádiós szereplői stílusát sok kritika éri, melyek szerint Gajdics gyakran túlságosan vehemens, szélsőséges és megosztó. Egyes vélemények szerint a televíziós és rádiós műsorokban képes radikálisan beleélni magát egy-egy témába és az ún. politikai korrektség határait átlépi. Ezt támasztja talán az is alá, hogy kormánypártinak tartott újságíró létére megjegyzései és véleményei gyakran még a vele nem szimpatizáló sajtóba is bekerülnek – természetesen legtöbbször negatív konnotációban.

Ilyen volt például 2017-ben mikor az MSZP-s képviselőnő, Bangóné Borbély Ildikó azt posztolta a kormány népesedéspolitikai intézkedéseiről, hogy elege van abból, hogy „a fideszes politikusok a magyar nők méhében turkálnak.” Erre Gajdics a következő többek által kifogásolt reakciót adta az Angard című vitaműsorban:

„Az a némber, az a nem tudom én micsoda, akinek erről az intézkedésről az jutott eszébe, hogy neki ne turkáljanak a méhében, meg ő nem tenyészállat, az nem normális. Nemcsak, hogy nem nő, az nem ember.

Az egy nem tudom, micsoda, az egy külön entitás. Ilyet épeszű ember nem mond. Különösen nem mond felelős politikusként akkor, amikor vészesen fogy a magyar, amikor mindenki látja, hogy Európa-szerte mekkora problémával küzdünk, akkor kiáll egy banya, szocialista képviselőként, és elkezd ilyen undorító szöveget mondani.” Gajdics egyébként az Angard következő adásában bocsánatot kért az MSZP-s képviselőnőtől.

Hasonlóan többen kritikával illették a HírTv Sajtóklub című műsorának egyik adását, amikor is a vendégek a DK-s polgármester, Niedermüller Péter elhíresült „fehér-heteró-férfi” kijelentéséről és a kormánypártok által ezzel kapcsolatban szervezett gyűlöletellenes tüntetéséről beszéltek. A műsorban szóba került az is, hogy a kormánypárti politikusok által „Soros György szervezetének titulált”, magát civil jogvédő szervezetként meghatározó Magyar Helsinki Bizottság szerint a rendezvényen felszólaló „Bayer Zsolt évek óta rendszeresen gyűlöletet szít kisebbségi csoportokkal szemben.” Gajdics erre reagálva a következőket mondta Bayernak, aki egyébként a műsort vezette: „Ezt egyszer rád fogták, és most legyünk nagyon önkritikusak: mi is hibásak vagyunk, hogy nem akkor vágtuk pofán őket viszontválaszképpen, mert most már teljesen úgy kezelik ezt, mintha te valaha is bárki ellen gyűlöletet keltettél volna. Ez egyszerűen elképesztő!”

Emlékezetes jelenetnek volt a szereplője Gajdics Ottó 2018 márciusában, amikor Jakab Péter, akkor még a Jobbik politikai performanszairól elhíresült szóvivőjeként elment a Magyar Idők szerkesztőségébe, hogy felkeresse a lap főszerkesztőjét, azaz Gajdicsot. Jakab a szerkesztőség épületébe való belépés előtt sajtótájékoztatót tartott, ahol azt mondta, azért jöttek ide, mert a Gajdics vezette lap, több sajtópert is elveszített a Jobbikkal szemben és az ezekért kapott büntetéseket nem hajlandóak kifizetni, ami miatt állítólag az év januárjában már végrehajtás is indult ellenük. Ezt követően a Jobbik szóvivője bement az épület recepciójához és a főszerkesztőt kérte, Gajdics kisvártatva megjelent és egy rövid szóváltást követően távozott is. A Jobbikhoz köthető Alfahír is beszámolt az esetről, de reagált a történtekre a Magyar Idők is. Gajdics a lapban így kommentálta az esetet:

„Én mint főszerkesztő többet tűrök. Azt is jól viseltem, amikor a Jakab Péter nevű, önmagát érthetetlen okból politikusnak képzelő közéleti bandita utamat állta a szerkesztőség ajtajában, és kocsmai stílusban hazugnak nevezett. Nem követtem sem szabolcsi testvéreim, sem kunsági barátaim ilyenkor szokásos eljárásmódját. Még Zagyva György Gyulát sem idéztem, hiszen eleve kinn voltunk. Tűrtem inkább. Veri Jakabot úgyis az Isten, hiszen neki mindenkor együtt kell lennie önmagával.”

Visszarúg a fájós derekú kultúrharcos

2020 év végén Gajdics Ottó is előbb interjút adott az Azonnali nevű ellenzékinek tartott lapnak, majd vitatkozott a megosztó baloldali médiaszemélyiséggel, Gulyás Mártonnal a Partizán című műsorában. Ezekből az interjúkból érdekes információk kerültek elő a „jobboldali sajtó nagy öregjéről” különös tekintettel a kultúrharcra, és arra, hogy ő maga mit gondol az ebben betöltött saját szerepéről.

Mint ahogy sok más jobboldalinak tartott sajtószereplő, ő is osztja, hogy a médiában, a kultúrában és a tudományban nem történt „valódi rendszerváltás”. A Fidesz zsinórban három választáson elért kétharmada ellenére sem érezheti magát győztesnek, amíg ezek a területek az ellenfél, a „balliberális” oldal kezében vannak. A 90-es éveket a média aranykorának élte meg, ahol szintén sok más kormányt támogatóhoz hasonlóan, még ő is hitt a „klasszikus” liberalizmus értékeiben.

Elmondása szerint a vitakultúra és a médiapluralizmus újraindulását az első médiaháború törte ketté, noha több szakaszt nem tart számon, úgy gondolja, hogy ez a folyamat azóta is permanensen zajlik. A törést olyan személyes tapasztalatokkal támasztja alá, mint például amit átélt az ELTE újságíró szakján, és hogy a 2000-es évek MSZP kormány alatt „fidesz seggnyalónak” titulálták a médiában betöltött szerepéért és gondolataiért. Gajdics azt állítja, hogy ennek ellenére a mostani médiában nyújtott teljesítményével nem revansot igyekszik venni. Elmondása szerint csupán szakmai szabályok mentén szeretne a médiában részt venni, egészséges vitákat folytatva arról, hogyan kell élni. Ez a szakmai szabályokhoz való ragaszkodás azonban szerinte a reciprocitás elvén működhet csak, azaz ha ezt tőle megkövetelik, akkor vele szemben ugyanilyen tisztességgel kellene a baloldalnak is eljárnia.

Hangot adott annak a véleményének is, hogy nem tartja újságírásnak azt, amikor például az Index publicistái a saját véleményüket beleszövik a hírekbe, politikusként tekint rájuk, akik pártok helyett az Indexet választják. Érdekes módon ahelyett, hogy ezt elítélné és fellépne ellene, reméli, hogy a kormányt támogató sajtó is használja ezeket az eszközöket, hiszen háború van.

A harc részvevőit mindössze két félre bontja: a kormánypárti médiára, akik beismerik azt, hogy a Fideszt támogatják, és az ellenzékire, akik nem vállalják fel a politika színterén választott oldalt. Szerinte, ha ez megtörténne, nem beszélhetnénk háborúról. Ellenzéki térfélről (kormánypártival ellentétben) nem emel ki tehetséges fiatal újságírót. Amíg háború van, addig harcol, a szakmai központú, és a szekértábor logikát nélkülöző média felépítését viszont a következő generációk fiatal zsurnalisztáira bízza.

Az „ifjú gárdista” vád és KISZ-titkárság

Kering egy hamis kép az interneten, amely állítólag a fiatal Gajdicsot ábrázolja ifjú gárdistaként. Az Ifjú Gárda a szocializmus alatt egy fiatalok számára a honvédelmi nevelést biztosító, egyenruhás szervezet volt, kvázi a Munkásőrség ifjúsági megfelelője. A kacsa hírt elsősorban olyan oldalak hozták le, mint a kétes megítélésű zsurpubi.hu, Pesti Bulvár vagy zoom.hu, de felült rá például az átlátszó.hu is. Ebben az ügyben mi is tájékoztatást kértünk tőle, a válaszában megerősítette korábbi állítását mely szerint nem ő szerepel a képen, sőt azt is elmondta, az érintett sajtóorgánumokkal szemben helyreigazítási pert nyert. Kérésünkre Gajdics elküldte a Fővárosi Törvényszék 2019. október 15-én meghozott ítéletét, melyben a bíróság megállapítja, hogy a Zsúrpubi megsértette személyiségi jogait, amikor hamisan azt állította, hogy Gajdics a kommunista Ifjú Gárda tagja volt. A portál üzemeltetőjét, a Hungária Média Kft.-t pedig pénzbírság megfizetésére kötelezte.

Az ifjú Gajdics és egy ifjú gárdista (Fotó: ECHO TV)

Azt viszont egy korábbi interjúban beismerte, hogy főiskolai évei alatt ő volt az intézményben az utolsó KISZ-titkár. A KISZ, teljes nevén a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség a szocialista állampárt, az MSZMP ifjúsági szervezete volt. Gajdics pont akkor vezette a főiskolai KISZ-t, amikor az országos vezetője Gyurcsány Ferenc volt. Az újságíró szerint találkoztak is, de a volt miniszterelnök valószínűleg nem emlékszik rá. KISZ-tagságáról egyébként azt mondta az akkor még mandineres Stumpf Andrásnak adott interjújában, hogy: „a főiskolán viszont már írtam az iskolai lapba. Iszonyúan érdekelt a filozófia, az irodalom, verseket is írtam, amelyeket szerencsére sikerült időben kidobnom. Közösségi ember voltam. Ezt akkoriban leginkább a KISZ-ben lehetett…” Míg arról, hogy a szervezetben vezető tisztséget is viselt a következőket mondta: „engem demokratikusan választottak. Az elődöm lemenekült a süllyedő hajóról, mi meg arról tanakodtunk, hogyan csináljuk tovább az újságot, hogyan lesznek bulik…

Valakinek el kellett vállalnia a vezetést. Én lettem, engem választottak. Semmilyen titkos információt nekem már nem kellett megosztanom senkivel.”

A közelmúltban újabb meghökkentő állítást tettek az újságíróval kapcsolatban: ezúttal munkásőrnek állították be. Szlazsánszky Ferenc az ATV több műsorának főszerkesztője 2021 februárjában a tévé egyik műsorában azt állította a Szabad Föld és a Karc FM akkori főszerkesztőjéről, hogy munkásőr volt. Erre Gajdics Ottó a HírTv élő adásában úgy reagált, hogy „Szlazsánszky úr nem egyszerűen téved, hanem hazudik.” Majd azt kifogásolta, hogy a főszerkesztő annyira szeretne belerúgni a másik oldalon álló társaiba, hogy még arra sem veszi a fáradtságot, hogy utánanézzen dolgoknak. Gajdics szerint „Szlazsánszky tette semmi másról nem szólt, mint arról, hogy a személyét megalázza, hiteltelenítse és a saját táborán belül bizalmatlanságot keltsen vele szemben.” Majd azt kérte az ATV munkatársától, hogy a következő műsorban kérjen tőle bocsánatot, mondja el, hogy ő nem volt munkásőr, ellenkező esetben megteszi a szükséges jogi lépéseket. Az ATV munkatársa eleget tett Gajdics kérésének és nyilvánosan beismerte a tévedését, így végül nem lett az ügyből per. Gajdics egyébként megkeresésünkre a történethez hozzátette, hogy Szlazsánszky a műsort követően nemsokkal személyesen is bocsánatot kért tőle.

A baloldali hangvételűnek tartott médiumok sokszor előszeretettel felemlegetik Gajdics egykori KISZ-titkárságát és más, igaztalannak bizonyult vádakat is. Az újságíró ugyanakkor számos alkalommal erőteljesen elítéli a kommunizmust és az általa poszt-kommunistának tartott politikai köröket. Gajdics egyébként arról, hogy ki számít kommunistának egy korábbi Magyar Nemzetben közölt írásában ezt mondta: „Maradjunk ezért inkább az általam ismert legpontosabb meghatározásnál, miszerint ma már nem az a kommunista, aki ’89 előtt is élt, tanult, netán dolgozott, próbált boldogulni úgy, ahogy akkor lehetett, hanem az, aki a mai napig úgy maradt.”

Szerk.: Az Ojim.hu nem hírközlő felület, a bemutatott portré nem tekinthető véglegesnek és befejezettnek, azt folyamatosan frissítjük az új és a már rendelkezésre álló információk alapján.

Kiemelt kép: Mandiner