Hogyan építsünk fel egy botrányt? – a Pegasus-ügy médiafolyamatainak elemzése

A nem kormánypártinak tartott médiával kapcsolatban sokszor hallhatjuk azt az elméletet, mely szerint a nagy politikai súlyú ügyekről összehangoltan, előre megtervezett módon és tudatosan felépítve számolnak be. Hasonló folyamatot véltek többen felfedezni a Pegasus-ügy néven elkeresztelt hírcunami esetén is. Elemzésünkben annak jártunk utána, hogy mennyi alapja van ezeknek az elméleteknek, illetve milyen jelek utalhatnak arra, hogy valóban egy mesterségesen felépített kampányról van szó.

Július 16-án jelentette be a Direkt36 és a Telex, hogy a jövőben a 444.hu helyett a Direkt36 szerkesztősége a Telex felületén fogja publikálni írásait, oknyomozó cikkeit. Alig pár nappal később látszólag rögtön egy “atombombával” indították a közös munkájukat. A nem kormánypártinak tartott sajtóval kapcsolatban régóta fennáll az a feltételezés, hogy a politikailag fontosnak tartott ügyekkel kapcsolatban – mint például a Borkai-üggyel kapcsolatban az önkormányzati választási kampány során – összehangoltan és megszervezetten reagálnak a különböző sajtótermékek.

Gyorsreagálású hadtest vagy előre betárazott cikkek?

Elsőként azt vizsgáltuk meg, hogy a hír milyen folyamatot járt be, melyik sajtótermék mikor számolt be róla. Azt tudjuk, hogy a hír alapját képező adatbázis megszerzése egy olyan nemzetközi nyomozás eredménye, amelyben összesen 17 szerkesztőség – köztük a Washington Post, a Guardian, a Süddeutsche Zeitung, a Die Zeit és a Le Monde – vett részt. Magyarországról a Direkt36 dolgozott a projektben, így az alapvetően nem meglepetés, hogy a Direkt36-al együttműködő Telex a hír külföldi sajtóban történő megjelenését követően nem sokkal (perceken belül) már publikálta is a rendkívül hosszúnak számító, 42 ezer karakteres, jól megszerkesztett, alaposan megdesignolt grafikákkal tarkított elemzését a témában. (A The Guardian például 2021.07.18-án, vasárnap, 17:00-kor, magyar idő szerint 18:00-kor írt először az ügyről, míg a Telex ugyanaznap 18:01-kor, tehát egy perccel később.) Ezzel szemben érdekes jelenség az, ahogy a különböző nem kormánypártinak tartott médiumok egy az egyben, menetrendszerűen ugyanazokat az altémákat járták körül az üggyel kapcsolatban ráadásul rendkívül rövid időn belül. A lenti táblázatban megnéztük, hogy négy népszerű, tipikusan nem kormánypártinak tartott hírportál milyen ütemben számolt be a kezdetben tipikusnak számító négy részhírről.

 

Telex44424.hu

HVG

Alaphír

2021. 07. 18. vasárnap, 18:012021. 07. 18. vasárnap, 18:482021. 07. 18. vasárnap, 19:15

2021. 07. 18. vasárnap, 22:16

Varga Judit korábbi interjúja

2021. 07. 19. 

 

hétfő, 09:19

2021. 07. 19.

 

hétfő, 07:24

2021. 07. 19.

 

hétfő, 07:36

2021. 07. 19.

hétfő, 09:04

Nemzetbiztonsági bizottság összehívása

2021.07.19.

 

hétfő, 14:19

2021. 07. 18. vasárnap, 21:592021. 07. 18. vasárnap, 20:52

2021. 07. 18. vasárnap, 21:44

Edward Snowden vélemény

2021. 07. 19. 

 

hétfő, 08:38

2021. 07. 19.

 

hétfő, 06:53

2021. 07. 19.

 

hétfő, 07:20

2021. 07.19.

hétfő, 09:19

Ebből a táblázatból jól látszik például az, hogy a Telex, a 444, a 24.hu és a HVG is még vasárnap este, pár órán belül reagált az alaphír megosztásával. De az is érdekes, hogy ezen kívül a Varga Judit korábbi interjújáról, a nemzetbiztonsági bizottság összehívásáról és Edward Snowden az üggyel kapcsolatos nyilatkozatáról, tehát a hírrel kapcsolatos további három kreatív tartalomról még aznap este vagy legkésőbb másnap délelőtt írt a négy hírportál. A kormánypártinak tartott hírportálok közül elsőként a Mandiner reagált az ügyre, a portál még vasárnap este 23:00-kor, tehát kevesebb mint öt órával az első magyarországi hír megjelenését követően írt az izraeli kémszoftverrel kapcsolatban. Nyilván ezen a ponton el lehet gondolkozni az ügy időzítésén is, a hétfő reggel az újságírói szakmában tipikusan az egyik legnagyobb olvasottságot jelentő hírsávnak számít.

Névadási verseny

A közélet tematizálásának központi kérdése, hogy egy komplex ügyet hogy tud a média egy-egy tábora minél egyszerűbben elmagyarázni az olvasóknak. Nyilván az egyszerűsítés  (és ily módon a sújkolás) kulcsa mindenek előtt a címkézés, azaz hogy milyen nevet kap az adott ügy. Ez sokszor a vártnál sokkal nagyobb mértékben befolyásolja a közgondolkodás üggyel kapcsolatos alakulását, mint vélnénk. Amikor például a nem kormánypártinak tartott sajtó (és az ellenzéki politikusok) a 2018. évi CXVI. törvény, a Munka Törvénykönyvének 2019. január 1-től hatályos módosítását rabszolgatörvénynek nevezték el jelentős mértékben megkönnyítették a saját dolgukat: egy találó elnevezés gyorsan elterjed, az emberek is így fognak emlékezni rá, és ugyanígy erre hivatkozni is könnyebb és praktikusabb.

“Az állam a megfigyelés mögött?” – szól a Pesti Hírlap hétfői száma. Vajon mikor van lapzártájuk?

Ezzel szemben például az 1997. évi XXXI. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvénynek a módosítását gyermekvédelmi törvényként, esetleg pedofiltörvényként ismerjük, ami a kormánypárti politikusoknak és a kormánypártinak tartott sajtónak mindenképpen kedvezőbb elnevezés, mint a meleg-ellenes törvény vagy a homofób törvény. Ugyanilyen névadási versenyfutás indult meg vasárnap este is! A 444.hu például az üggyel kapcsolatban írt második cikkében, már vasárnap este megfigyelési botrányként hivatkozott az eseménysorozatra. Jó kérdés, hogy kevesebb mint négy órával egy igencsak bizonytalan megítélésű és értelmezésű történés első magyarországi híradását követően beszélhetünk-e már “botrányról”. A 444 szerint igen, a Pegasus-ügy, megfigyelési botrány címek elég hamar a legnépszerűbbek közé kerültek a nem kormánypártinak tartott portálokon.

Az újságírás művészete

Megfigyelhetőek olyan érdekes részletek is az ügy tálalásával kapcsolatban, amelyeken első pillantásra könnyen felülemelkedhetünk. Ilyen például az, hogy a kezdeti hír címe miként alakult át egy-egy hivatkozás, átvétel során. A kirobbantó Telex még így fogalmazott: “Lelepleződött egy durva izraeli kémfegyver, az Orbán-kormány kritikusait és magyar újságírókat is célba vettek vele”. Láthatjuk tehát, hogy az eredeti, hivatkozott hír címének megfogalmazása még igen óvatos. Ezzel szemben a 444.hu már így veszi át a hírt: “Újságírókat, ellenzékinek gondolt közéleti szereplőket hallgat le a kormány”. Ők tehát már biztosra vették a címben, hogy a magyar kormány áll az állítólagos lehallgatás mögött. Érdekesség, hogy később ezt meg is változtatták egy sokkal óvatosabb címre:

Nem lankadhat az érdeklődés

Az ilyen médiaszenzációk egyik kulcsa, hogy a sztorit végig a felszínen kell tartani. Ezt segíti az, hogy ha időnként újabb és újabb oldalait, mellékszálait lehet elővenni a történetnek. Ezek az ún. szekunder tartalmak az emberek érdeklődését tartják szinten, elnyújtva az időben a téma hatását. Ilyen szekunder tartalom volt pl. a 444.hu által berobbantott, majd a széleskörben átvett Varga Judit interjú: “Varga Judit először teátrálisan felháborodott, majd a kérdés és a válasz törlését kérte egy interjúban, amiben azt firtatták, hogy adna-e engedélyt újságírók és ellenzékiek megfigyelésére”. Az okosan megfogalmazott és jól időzített publikációról csak sokadik olvasás után értjük meg, hogy valójában egyáltalán nem biztos, hogy van bármi köze a Pegasus-ügyhöz. Annyi történt, hogy a Le Monde francia lap egyik újságírója valamikor a múltban a Pegasus-ügytől függetlenül interjút készített a magyar igazságügyi miniszterrel, ahol többek között arról is kérdezte, hogy ha valaki azt kérné tőle, hogy hallgassanak le egy újságírót vagy egy politikai ellenfelet, elfogadná-e ezt a kérést. Varga az interjúban visszautasította a kérést, majd a Washington Post beszámolója szerint másnap kérés érkezett a szerkesztőséghez a miniszter irodájától, hogy töröljék a kérdést és Varga Judit válaszát az interjúból. Alapítványunk megkereste a 444.hu szerkesztőségét a következő kérdésekkel:

  1. Mennyi időnek kell eltelnie, illetve milyen objektív mércének kell megfelelnie egy hírnek, hogy arra botrányként lehessen hivatkozni? Milyen megfontolások alapján döntött úgy a szerkesztőség, hogy pár órával a hír magyarországi megjelenése után már botrányként hivatkozik rá?
  2. Milyen közvetlen bizonyítékok alapján állította a 444.hu, hogy a Pegasus-ügy mögött a magyar kormány áll? Milyen okból változtatták meg később ezt a címben közölt állítást?
  3. Van tudomásuk arról, hogy a Le Monde francia lap mikor készítette Varga Judittal a 444 által is hivatkozott interjút és hogy ennek volt-e bármi köze a Pegasus-ügyhöz?
  4. Számos nem kormánypártinak tartott médium meglepően rövid idő alatt kezdett el egyhangúan botrányként hivatkozni a Pegasus-ügyre. Történt bármilyen egyeztetés a szerkesztőségek között a hír kommunikálásának módjával kapcsolatban?

A fenti kérdésekre eddig nem kaptunk választ.

A Telex címlapján hétfő reggel 5 top anyag is a Pegasus-üggyel kapcsolatos

Szintén érdekes és példaértékű jelenség az is, hogy a Telexen a Pegasus-ügy kirobbanásának reggelén, 8:00-kor, vélhetően időzítve megjelent egy “Hogyan tudják feltörni a telefonomat és mit tehetek ellene?” című, szintén elég hosszú, tech-életmód jellegű, jó tanácsok anyagírás. Írtunk a Telex szerkesztőségének is:

  1. Mennyi időnek kell eltelnie, illetve milyen objektív mércének kell megfelelnie egy hírnek, hogy arra botrányként lehessen hivatkozni? Milyen megfontolások alapján döntött úgy a szerkesztőség, hogy pár órával a hír magyarországi megjelenése után már botrányként hivatkozik rá?
  2. Milyen megfontolásból időzítették az emberek megfigyeléstől való félelmére építő cikket a Pegasus-ügy reggelére? Korábban legyártott, ekkorra betervezett cikkről van szó vagy az éjszaka folyamán írták meg?
  3. Miért döntöttek úgy, hogy Orbán Viktort rakják a kiemelt képre a Pegasus-ügyet kirobbantó cikkükben, amikor nincs bizonyított köze az ügyhöz?
  4. Számos nem kormánypártinak tartott médium meglepően rövid idő alatt kezdett el egyhangúan botrányként hivatkozni a Pegasus-ügyre. Történt bármilyen egyeztetés a szerkesztőségek között a hír kommunikálásának módjával kapcsolatban?

megkérdeztük, hogy milyen megfontolásból időzítették az emberek megfigyeléstől való félelmére építő cikket a Pegasus-ügy reggelére? A fenti kérdésekre eddig nem kaptunk választ.

A közösségi média hátszele

A közösségi média trendjeit ismerők nyilván azt is jól látják, hogy a Pegasus-üggyel kapcsolatos anyagok igen jól  mennek ezeken a felületeken. Érdekes, hogy az ún. fact-checkerek egyes sztorikkal kapcsolatban kínosan ügyelnek az állítások bizonyítottságára, a megfigyelési üggyel kapcsolatban azonban teljesen ignorálják azt a tényt, hogy minden állítás és feltételezés egy a köz számára eddig teljesen ismeretlen és hozzáférhetetlen adatbázison alapul. Míg a Hunter Biden üggyel kapcsolatos híreket az orosz titkosszolgálat dezinformációs kampányaként hivatkozva törölték a felületekről, most egy nem publikus adatbázison alapuló bizonyítatlan értesüléseket engednek terjedni. Mindezt ráadásul annak ellenére hogy mind az NSO, mint érintett cég, mind az összes érintett kormány, köztük a magyar kormány is kategórikusan tagadja a történteket. Vajon a Facebook és a Twitter miért nem cimkézi megerősítetlen információként a fenti cikkeket?

Kampányüzemmódra kapcsolva

Az kormánykritikus ezalenyeg.hu internetes portál teljes kampányüzemmódra kapcsolt: gyakorlatilag országos egyéni választókerületi szinten más-más címmel közlik ugyanazt a hírt. Habár nem nyert bizonyítást az az állítás, hogy a kormánynak valóban köze lenne a lehallgatáshoz az ellenzéki portál már a potenciális helyi kormánypárti politikusokat is bevonja az ügybe. Nem beszélve arról, hogy ezek a cikkek azt sugallják, hogy a kormánypárti politikusok bármelyik polgárt lehallgathatják.

Frissítés:

Dull Szabolcs, a Telex főszerkesztője reagált a megkeresésünkre. A kérdéseinkre adott válaszait változtatás nélkül közöljük:

1. Mennyi időnek kell eltelnie, illetve milyen objektív mércének kell megfelelnie egy hírnek, hogy arra botrányként lehessen hivatkozni? Milyen megfontolások alapján döntött úgy a szerkesztőség, hogy pár órával a hír magyarországi megjelenése után már botrányként hivatkozik rá?

Nincs objektív mérce arra, mennyi idő után nevezhető valami botránynak. Jelen esetben arról van szó, hogy szerte a világban újságírókat, közéleti embereket figyeltek meg titkos módon, kémprogramokkal – máig nem tudni, kicsodák és miért. Ha ezt újságírók botrányként definiálják, nem látok ebben kivetnivalót.

2. Milyen megfontolásból időzítették az emberek megfigyeléstől való félelmére építő cikket a Pegasus-ügy reggelére? Korábban legyártott, ekkorra betervezett cikkről van szó vagy az éjszaka folyamán írták meg? (Forrás: https://telex.hu/direkt36/2021/07/19/hogyan-tudjak-feltorni-a-telefonomat-es-mit-tehetek-ellene)

Miután tisztában voltunk a vasárnap esti cikk által felvetett kérdésekkel, írtunk egy olvasóinkat minél jobban képbe helyező cikket, amelyet hétfő reggel publikáltunk. A normális szerkesztőségi munka része, hogy előre készülünk egyes témákat több szempontból körüljáró cikkekkel. Minden más esetben is így járunk el, és korábban megtervezzük a vezető anyagaink publikálását.

3. Miért döntöttek úgy, hogy Orbán Viktort rakják a kiemelt képre a Pegasus-ügyet kirobbantó cikkükben, amikor nincs bizonyított köze az ügyhöz?

Több közvetett bizonyíték van arra, hogy a magyar állam, illetve egy szerve is megvásárolta ezt a kémprogramot – ezt nem is cáfolta eddig egyetlen magyar állami döntéshozó sem. Mivel a végrehajtó hatalom feje a miniszterelnök, ezért a címlapon így jeleztük, hogy állami ügyről van szó.

4. Számos nem kormánypártinak tartott médium meglepően rövid idő alatt kezdett el egyhangúan botrányként hivatkozni a Pegasus-ügyre. Történt bármilyen egyeztetés a szerkesztőségek között a hír kommunikálásának módjával kapcsolatban?

Minden normálisan működő újságnál a szerkesztőségi autonómia része, mivel, hogyan, milyen gyorsan foglalkoznak az újságírók. Ez a Telexnél is így történt, és minden bizonnyal más, ön által említett médiumnál is. Szerkesztőségek közötti egyeztetés nem történt.