Tudd meg a legfontosabb trendeket a tévénézés és a híradók világáról!

A Nielsen frissen publikált televíziós közösségméréséből számos érdekesség kiderül a magyar lakosság tévénézési szokásairól. A 2020-as körképből megtudhatjuk, hogy az alapvető TV-piaci trendek tovább folytatódtak, még a koronavírus járvány hatásai sem változtattak ezeken:

  • Egyre több tévét nézünk átlagosan! A teljes népesség körében a napi tévénézési idő 22 perccel haladta meg a 2019 hasonló időszakában mért értéket.
  • Nagy a generációs különbség! Az 50 év felettiek átlagosan naponta 7 óra 16 percet töltöttek a képernyők előtt, míg ugyanez az adat a 15-29 éves korosztály esetében csupán napi 2 óra 48 perc.
  • Tovább hódít a streaming! Egyre inkább előtérbe kerül a tévénézési szokások körében az időeltolásos tévénézés vagyis az ún. Time-shifted Viewing (TSV). Ez a forma főleg a fiatalabb generációkra jellemző.

Azonban mint mindig, minket most is elsősorban a közéleti hírek fogyasztására vonatkozó szokások érdekelnek a legjobban. A hírcsatornák (ATV, HírTv) tekintetében sok elemző növekvő nézettségi trendeket predesztinált, hiszen 2020 finoman szólva sem szűkölködött a nagy horderejű közéleti-politikai eseményekben. Elég csak a koronavírus járványra, vagy az amerikai elnökválasztásra gondolni. A számok azonban végül megcáfolták ezt a várakozást, úgy tűnik, ezek az események nem tudták megfelelő mértékben növelni a nézők érdeklődését. Csökkent ugyanis a hírcsatornák nézettsége a tavalyi időszakhoz képest: együttesen 7,4%-os közönségarányt mondhattak magukénak, ami 0,3 százalékponttal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ezzel a hírcsatornák továbbra is jelentős mértékű lemaradásban vannak például a szórakoztató (41,3%-os közönségarány) és a filmcsatornák ((10,7%-os közönségarány) között. A napi átlagos elérésük közel 2,4 millió fő volt, nézett idejük pedig 1 óra 23 perc, ami 90 ezerrel több elért nézőt és nézőnként 1-1 perc csökkenést jelentett 2019-hez képest.

A Nielsen a magyarok 2020 negyedik negyedéves tévénézési szokásairól készített felmérést

A tematikus csatornák közönségszámainak alakulásán kívül a különböző műsortípusok elemzésekor is hasonló adatokra bukkanhatunk a híradókkal kapcsolatban. A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematika 3,8%-ot tett ki a műsoridőből, míg de a tévénézési időnkből jóval többet – 10,6%-ot – szántunk a hírműsorokra. Ez csupán 0,5%-kal magasabb az előző negyedévhez illetve az egy évvel korábban mért értékhez képest. A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések alapján is tehát azt a következtetést vonhatjuk le, hogy

míg a magyar emberek átlagosan továbbra is egyre több tévét néznek, az egyes műsortípusok között a híradók egyre kisebb népszerűséggel bírnak.

Azt nem tudhatjuk, hogy ez a trend tovább folytatódik-e a jövőben, de az biztos, hogy számos olyan fogyasztói szokás figyelhető meg, amely a híradókból való tájékozódás mértékét csökkenti. Például az online hírfogyasztás tartalmai közt egyre népszerűbbek a különböző videós anyagok, amelyek minden bizonnyal a mindekori híradók bizonyos szintű helyettesítő termékei lehetnek.

Megosztás itt: email
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin