Néhány hete új vicclap jelent meg a magyar sajtópiacon, amely a hírek szerint nem hozta azokat az eladási számokat, amelyet az alkotók vártak tőle. Belelapoztunk az első számba, hogy megértsük mi lehet a baj vele. Megtaláltuk: nem vicces.
Májusban röppentek szárnyra az első hírek arról, hogy az egykori Ludas Matyi mintájára új vicclapot hoznak létre. A havilapot, amely végül a Ludas Mátyás nevet kapta, a Kossuth Könyvkiadó egykori vezetője, Kocsis András hívta életre.
Az első lapszám június 21-én jelent meg, amely a korábbi várakozásokhoz képest lényegesen gyengébben teljesített végül a standokon, ezért arról is lehetett olvasni, hogy a második lapszám már meg sem jelenik. A Ludas Mátyás ugyanis jelentős reklámot kapott, ennek ellenére a 28 ezer kinyomtatott példányból mindössze 8 ezer fogyott.
Az első lapszám címlapján egyébként több nagynak számító név (Bodrogi Gyula, Kukorelly Endre, Parti Nagy Lajos, Marabu) és arc (Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc) is megjelent. A címlap 5 fő műfajt ígér: vicc, karikatúra, humoreszk, képregény, szatíra. Ezeket mind meg is valósítja, ám +1-ként azt is ígéri, hogy mindez „nevetés nélkül nem megy”. Jelzem: megy.
A nagyobb írásokat több helyen megszakítják 1-2, de akár 3 oldalas viccgyűjtemények is. Nem érezhető az, hogy ezek a viccek milyen szervezőelv alapján lettek kiválogatva, nem látszik a koncepció, az írásokhoz sem kapcsolódnak érdemben. Valószínűleg az történhetett, hogy a viccekért felelős szerkesztő felcsapta az 1000 vicc a javából című viccválogatást a 60-as és 70-es évek poénjaiból, amiből kiderül, hogy min nevettek, illetve mit tartottak humorosnak akkoriban az emberek. Épp ez a baj a Ludas Mátyással is: az nem derül ki belőle, hogy ma min nevet a 0 és 69 év közötti korosztály. Egy vicckategóriából azonban feltűnően sok van, ami arról szól, hogy ”ilyen a feleség: rósz”. Íme egy példa erre:
„A férj és a feleség egymás mellett fekszik este az ágyban. A feleség mosolyogva néz a férjére, és azt mondja:
-A világ legboldogabb emberévé teszlek.
A férj válasza: – Hiányozni fogsz.”
A karikatúrák minőségiek, szépen vannak rajzolva, és egyedi stílust képviselnek. Legtöbbször illusztrációként vannak jelen egyes viccek, cikkek mellett, de előfordul, hogy mindenféle kommentár nélkül, magában áll 1-1 viccesnek szánt karikatúra. Ezek nem mindig jöttek át viccként, például a 15. oldalon található Mesés gazdagság panoptikuma, amiben Krőzus, Dárius, XIV. Lajos (és még sok más gazdag történelmi szereplő) mellett ábrázolják Lőrincet, a gázszerelőt. Az egész Ludas Mátyásra egyébként is elmondható ez az erőltetett ellenzéki humor, kicsit olyan mintha a Sas kabaré és az AradiVarga Show egyszerre elevenedne meg előttünk, méghozzá írásos formában (Varga Ferenc József egyébként írt is az első lapszámba). A címlapon szereplő öt alak (ebből kettő a már említett Orbán és Gyurcsány) is nagyon hatásosan van ábrázolva, a két politikus közül talán a leghitelesebben Gyurcsányt ábrázolja a címlap. De a beköszöntőnél Bodrogi Gyula arcképe is egy jó karikatúra lett. A legminőségibb talán az összes közül Bódi Kati 22-23. oldalon található rajzai, ahol híres festményeket parafrazálva kommentel.
Képregényből nem nagyon jutott az első lapszámba, talán Halász Géza Csataképek című írása sorolható ebbe a műfajba, amiben a képeket a mesterséges intelligencia készítette. A cikk arról szól, hogy egy mai ember részt vesz egy középkori stílusú csatában. Ez is egyébként jellemző az első lapszámra, hogy egy régi témát mai köntösben tálal (Fecske László, Ókori hírek öt percben), vagy a szerző belehelyezkedik egy számára teljesen ismeretlen környezetbe, vagy egy általa elképzelt világot ír meg. Ezek közül talán a legkínosabb a Varga Ferenc József által írt (be)képzelt interjú a 24. oldalon, ahol elképzelt interjút készít az AradiVarga Show fénylő csillaga Orbán Viktorral, Novák Katalinnal, Kósa Lajossal, Kövér Lászlóval, Gyurcsány Ferenccel, Karácsony Gergellyel.
Vannak egészen jó írások is a Ludas Mátyásban. Egészen szórakoztatónak számít (sőt, talán ez volt az egyetlen cikk, amin mosolyogtam) Kalmár Tibornak a Sztorik a pesti éjszakából című írása, amiben Karinthy Frigyessel, Molnár Ferenccel és Rejtő Jenővel kapcsolatos vicces történetek vannak felelevenítve. De jól érződik, hogy ez sem a Ludas Mátyás miatt, hanem az említett irodalmárok történetei okán szórakoztatóak. Kiemelkedik még a többi közül Majláth Mikes Lászlónak A 2 Mátyás című cikke, ami Hunyadi Mátyás és Rákosi Mátyás közti különbségeket és hasonlóságokat mutatja be egészen elmésen. Bár nem vicces (és nem is ezzel az igénnyel íródott – talán épp ezért lett jó), de mégis érdekes az 52. oldalon található „De hol van a Kohn?!” Amiről a zsidó viccek mesélnek című írás, ami Papp Richárd „Bezzeg a mi rabbink” című könyve alapján készült. A cikk a zsidó viccek hátteréről, és a zsidók történetével kronologikusan kialakult viccekről szól. A legérdekesebb írást Pelle János szerezte Mátyás a ludas? címen, ami a magyarországi vicclapok rövid történetét dolgozza fel, és részben az egykori Ludas Matyi karrierét, kialakulásának történetét mutatja be szórakoztató formában. A cikkek esetében zavaró az, hogy a szerző és a cím nem felül helyezkedik el, hanem középmagasan, ezáltal sokszor a szöveg tördelése megnehezíti a szöveg követését.
Összességében az első lapszám nem vicces. De található benne 2-3 olyan írás, ami érdekesnek számít. Az illusztrációk sajátosak, szépek, szórakoztatóak. A klasszikus viccek teljesen feleslegesen vannak jelen a lapban, mindössze a hely kitöltését szolgálják.
Időközben a második lapszám is megjelent, azonban az első elolvasása után még nincs meg a kellő motiváció annak átlapozására is. Kár érte.