Kovács Áron portréja

A politikai performanszokról elhíresült ellenzéki képviselőnek 2013-ban még Kovács Áron írásai hoztak országos ismertséget, aki azóta is szoros kapcsolatban maradt a politikussal. Kovács miután szinte az összes létező nem kormánypártinak tartott médiumot megjárta, 2018 év végén felhagyott az újságírói hivatással és Hadházy Ákos alapítványának kurátora lett. Azt is kiderítettük, hogy az egykori újságíró jelenleg az Országgyűlésben is tanácsot ad egy titokzatos valakinek. Ez ügyben alapítványunk jogi úton próbál további információt szerezni. Portrénkban egy olyan ex-újságíró munkásságát elemezzük, akinek a pályafutása során a nyilvánosság előtt a független-objektív újságírás narratívája igen meghatározó szerepet kapott, a háttérben ezalatt mégis egyre inkább egy ellenzéki politikus befolyása alá került. Hadházy bemutatkozó cikkeit már megírta, amikor vs.hu-tól az újságírói függetlenségre hivatkozva mondott fel. Kovács Áron portréja következik.

Kovács Áron 1993 és 1997 között a Debreceni Református Kollégium tanulója, majd 1999 és 2005 között a Debreceni Egyetem hallgatója volt. Első közéleti írásait a 2005-2006-os években a Magyar Narancs belpolitikai rovatának online archívumában találjuk. Közéleti újságírói pályafutását 2006 szeptemberétől az Origo munkatársaként folytatta, egy 2009-es írása még viszonylag tárgyilagos módon tájékoztat arról, hogy a Fidesz három képviselője gyorsított honosítással, magyarországi lakóhely nélkül is magyar állampolgárságot adna a határon túli magyaroknak. 2012 júliusától a HVG-nél dolgozott, az újság munkatársaként 2013. január 14-én fordult közérdekű adatkéréssel a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz (KIM), hogy megtudja, a kedvezményes honosítás lehetőségének bevezetése óta pontosan mely országokból hányan kérték és kapták meg a magyar állampolgárságot. A minisztérium elutasította a kérést, Potápi Árpád fideszes képviselő egy későbbi parlamenti vitában azzal indokolta az adatok titkosságát, hogy ahol a kérelmezők lakóhelye szerinti állam nem ismeri el a kettős állampolgárság intézményét – például Szlovákiában és Ukrajnában – ez veszélyt jelenthet a magyarság számára. Kovács Áront és a HVG-t ez nem érdekelte,

a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet segítségével pert indítottak az adatok kiadásáért.

Potápi Árpád ezt követően törvényjavaslatot nyújtott be, melyben nemzetbiztonsági és diplomáciai érdekekre hivatkozva kívánta eltitkolhatóvá tenni a kedvezményesen honosított magyar állampolgárokra vonatkozó adatokat. Kovács erről a hvg.hu-n megjelent cikkében értekezik. Alapot szolgált a TASZ segítségével indított per a DK, az MSZP és a Bajnai Gordonhoz köthető Milla csoport tüntetésén fellépő Tamás Gáspár Miklós számára is, aki beszédében Kovácsék adatvédelmi kérelmére hivatkozva azt mondta, a határontúliakra csak azért van szüksége a kormánynak, hogy előállítsák a kékcédulák tízezreit. Utalva ezzel a kommunisták által elkövetett 1947-es választási csalásra. „Kisebbségi magyarok, ne szavazzatok!” – idézi a felszólaló szavait a HVG tudósítása. Kovács Áron az esettel kapcsolatban az ATV műsorában is felszólalt, ahol a műsorvezető azt kérdezte a HVG-s újságírótól, összeesküvés elméletnek gondolja-e TGM tüntetésen elmondott nyilatkozatát. Kovács erre azt felelte: „nem mondhatom ki, hogy bármelyiknek igaza van.” Hidvégi Fanny a Kovács Áront segítő TASZ-os munkatárs ugyanezzel kapcsolatban azt mondta, a TGM által felvetett kérdés valóban „rejt magában kockázatokat” és ezzel kapcsolatban erősnek érzi az összeesküvés-elmélet fogalmát.

Taggelemzés Kovács Áron cikkeiről 

A „tag”, azaz címke, olyan szó vagy kifejezés, amelyet a weboldalak tartalmaihoz, például cikkekhez szokás hozzárendelni, hogy azokat kategóriákba lehessen sorolni, ezzel segítve a cikk megtalálását a Google-on és a közösségi médián.

Webanalitikai módszertan segítségével elkészített elemzésünk a tag-ek alapján jól bemutatja azt, hogy egy adott szerző milyen témában ír a legszívesebben. Kovács Áron az adott időszakban elsősorban a legélesebb közéleti témákra fókuszált. A migráció kérdésé például meglepően felülreprezentált.

További taggelemzésekért kövessétek a Facebook-oldalunkat!

2014-ben a megváltozott médiafogyasztási szokások miatt, egyes vélemények szerint az Origo-t ért kormánypárti nyomásgyakorlás hatására elbocsátották Sáling Gergőt, melynek következtében, a szolidaritás jeleként Kovács Áron több korábbi munkatársa – például az oldalunkon már bemutatott Rovó Attila – távozott az Origo-tól és az újonnan megalapúló vs.hu-nál helyezkedtek el. Hozzájuk csatlakozott 2014 júliusában Kovács is.

Hadházy bemutatkozó cikkeit már megírta, amikor vs.hu-tól az újságírói függetlenségre hivatkozva mondott fel

2016 áprilisában a Magyar Nemzeti Bank alapítványai nyilvánosságra hozták a költéseiket, melyből az is kiderült, hogy a Vs.hu kiadója, a New Wave Production Kft. is kapott pályázati pénzeket a Pallas Athéné alapítványoktól, mintegy félmilliárd forint értékben. Ezt követően, májusban a szerkesztőség függetlenségének kérdésessé válására hivatkozva távozott a főszerkesztő és több újságírós is a vs.hu-tól. A korábbi főszerkesztő, Lebhardt Olivér például így jelentette be távozását: “A mai napon lemondok a főszerkesztői pozícióról és távozom a VS.hu-tól. Hibáztam, amikor hagytam, hogy a támogatott tartalmak a támogató feltüntetése nélkül jelenjenek meg, noha ebbe beleszólásom nem volt, de az is igaz, ez elegendő ok lehetett volna akkori felmondásomra. Ezért vállalom a felelősséget, és távozom a VS szerkesztőségének éléről. Ugyanakkor kijelentem, hogy a vezetésemmel a szerkesztőségben szabad, autonóm, független újságírói munka folyt, amire büszke vagyok. A folytatáshoz a maradó kollégáknak minden segítséget megadok.”

A távozó Joób Sándor újságíró is a függetlenség kérdését érintette egy, az üggyel kapcsolatos Facebook-bejegyzésében, amelyben egy havi fizetését felajánlotta egy olyan alapítványnak, ami átlátható módon költi el és ezzel visszaállítja annak közpénz jellegét. De Joó Hajnalka is a szerkesztőség függetlenségéről beszélt abban a Facebook-bejegyzésben, amelyben a felmondását jelentette be a nyilvánosság előtt: “A szerkesztőség független (aki mást mond, hazudik), de az MNB lopott (pardon, elkülönített) pénze – amiről amúgy fogalmam nem volt – se az ízlésemmel, se a szakmai elveimmel nem fér össze.” Az esetről a Magyar Újságírók Országos Szövetsége is azt írja: “Morális okokból távoznak a vs.hu munkatársai.” Velük együtt mondott fel portrénk alanya, Kovács Áron is, akivel kapcsolatban azonban így felmerül a kérdés:

Miközben a vs.hu szerkesztősége újságírói függetlenségre hivatkozva mondott fel, vajon mennyire volt ő maga független Hadházytól és milyen fényt vet minderre az a tény, hogy az újságírói pályát követően a politikus alapítványánál került bizalmi pozícióba?

Még 2013-ból származik Kovács Áron első nyilvánosan megfigyelhető kapcsolata Hadházy Ákossal, az ő cikke szerzett ugyanis többek között országos ismertséget a Fideszből kilépő önkormányzati képviselő számára. A politikus és az újságíró egyébként személyes közösségi profiljaikon is ismerősök.

Kovács írt a 24.hu-nak is, 2016-ban készült több írása megtalálható a portál archívumában. Ezt követően a G-nap óta ellenzékiként számontartott Magyar Nemzetnél helyezkedett el.

Gyakorlatilag minden nem kormánypárti portálnál járt már

A 2018-as választást megelőző hónapokban Hadházyt, az LMP akkor már vezető politikusát a Ripost leplezte le, amint egy étteremhajón találkozott a Jobbik elnökével, Vona Gáborral és a Magyar Nemzetet is magába foglaló médiabirodalom vezetőjének, Simicska Lajosnak az embereivel. Több kormánypártinak tartott médium ezt a választás előtti Jobbik-LMP paktum kezdetének tartotta, de érdekes az is, hogy a Magyar Nemzeten ebben az időben a Jobbikkal egyre inkább szimpatizáló írások jelentek meg. A 888.hu 2018 február 1-én arról írt, hogy a Magyar Nemzet név nélküli cikkeiben rendszerint jobbikos pártközlemények jelennek meg, ráadásul a Jobbik lapjaként számontartott Alfahírrel szinte teljes egészében megegyező szövegezéssel. Szerintük „a Magyar Nemzetben megjelenő álneves vagy MN-nel jelölt cikkek nagy részét a volt népszabadságos, 24.hu-s, hávégés, véeses, propelleres Kovács Áron írja”.

Miután a 2018-as országgyűlési választást követően Simicska eladta a Magyar Nemzetet, Kovács Áronnak még ebben az évben jelent meg írása a Magyar Hangon, majd állást kapott a Népszava Online felelős szerkesztőjeként. A Magyar Hang Flaszter című műsorában 2018 szeptemberében a Fidesz szegényebb régiókban elért sikeres választási eredményeit a Lungo Drom cigány érdekvédelmi egyesület szavazatvásárlásával magyarázta: „A Lungo Drom nem azért van, hogy egy vagy két cigány képviselőt fel tudjon mutatni a Fidesz, hanem ez a terepmunkára van, a Lungo Drom. Arra, hogy megszervezze a szavaztatást.” Kovács Áron, a Népszava tájékoztatása alapján, 2018 december 2-án otthagyta az újságot. Kovács-Angel Marianna 24.hu-s közéleti újságíróval házastársak.

Újságíróból Hadházy kurátorává avanzsált 

Kovács Áron kapcsolata Hadházy Ákossal több ponton felmerül, birtokunkba került például a politikus Tisztességes és Igazságos Társadalomért Alapítványának kivonata. Ebből kiderül, hogy a korrupció és a propaganda elleni küzdelem nevében létrehozott szervezet kurátora nem más, mint a Hadházy korábbi médiaszerepléseiért jelentős mértékben felelős Kovács Áron. Az ellenzéki képviselő legutóbb az országgyűlési házszabály megszegéséért kapott kétmillió forintos büntetésére gyűjtött pénzt, az ebből maradt fölösleget például ennek az alapítványnak a számlájára utalta. Értesüléseink szerint az alapítvány közreműködik több olyan ellenzékinek tartott médium és szervezet finanszírozásában, mint például a Magyar Narancs, a Magyar Hang, a Corruption Research Center Budapest és a Szabad Pécs.

Kovács Áron, aki korábban szinte az összes létező, magát függetlennek tartó médiumot újságíróként megjárta, 2018 novembere óta az Országgyűlési Hivatalnál dolgozik politikai tanácsadóként.

Ezt a LinkedIn profiljából tudtuk meg. Azzal kapcsolatban, hogy ennek a szerződésnek a megrendelője melyik frakció vagy képviselő, esetleg Hadházy Ákos volt-e, Kovács Áron kérdésünkre a portré megjelenéséig nem adott választ. Mivel tőle nem kaptunk választ, annak kiderítése érdekében, hogy Kovács Áron kinek ad tanácsot az Országgyűlésben, közérdekű adatigénylést adtunk le. Kérésünkre az Országgyűlés Sajtóirodája a következő közleményt küldte: „Az adatkérésben említett magánszemélyre vonatkozó konkrét információt nem tudunk kiadni.” Ezzel együtt megküldtek részünkre egy Hadházy Ákos által az elmúlt időszakban kötött megbízási szerződést, a személyes adatok törlését követően. A személyes adatokat tartalmazó, teljes szerződés megszerzését az OGYH Sajtóirodájától jogi úton kíséreljük meg, melynek fejleményeit portrénkban folyamatosan frissítjük.

Forrás: LinkedIn

Megkérdeztük Kovács Áront, nem érez-e összeférhetetlenséget 

Az tanácsadói szerződésen túl megkérdeztük Kovács Áront arról is, hogy amikor Hadházy Ákossal készített interjút vagy róla közölt írást, az újságírói szakmai alapelveket tiszteletben tartotta-e? A Hadházy Ákossal való kapcsolatát nem tartotta-e összeférhetetlennek a független-objektív újságírói hivatásával? Nem befolyásolta-e őt Hadházy Ákos anyagi vagy bármilyen más értelemben? Ezt a választ kaptuk: „Ami a korábbi interjúkat illeti: azokról kérdezze meg akkori szerkesztőimet! Mivel úgy engedték megjelenni azokat, ahogy megírtam, feltételezem, hogy nem merült fel szakmai jellegű kifogás. Amikor ezek az interjúk készültek, akkor még újságíró voltam, az volt a dolgom, hogy ilyen anyagokat készítsek, ezért a lapoktól kaptam fizetést, mástól nem.”

Végül megkérdeztük azt is, nem vet-e fel kérdéseket a korábbi közéleti újságírói munkásságával kapcsolatban az a tény, hogy amint ezzel a tevékenységgel felhagyott, egy meghatározó ellenzéki politikus, Hadházy Ákos alapítványában került bizalmi pozícióba? Erre a kérdésünkre nem kaptunk választ.

Mindazonáltal Kovács Áron újságírói függetlensége és elfogulatlansága a fentiek alapján legalábbis megkérdőjelezhető Hadházy Ákossal kapcsolatban. Mint ahogy az is igen érdekesnek tűnik, hogy korábbi újságírói karrierje során több esetben a független újságírói hivatástudattal magyarázta lépéseit, ő maga azonban láthatóan számos tekintetben egy meghatározó ellenzéki politikai aktorral kooperál. A vs.hu-tól kollégáival együtt az újságírói függetlenség nevében mondott fel, ma viszont már egy titokzatos országgyűlési képviselőnek vagy frakciónak ad tanácsot. Ennek fényében érdemes újra elolvasni Kovács Áronnak pár, Hadházyt valamilyen formában érintő írását, nyilatkozatát:

• Még 2013-ban Kovács Áron mutatta be Hadházy Ákost elsőként a hvg.hu-n megjelent írásaiban (itt és itt), mint a Fideszből kilépő önkormányzati képviselőt, a „korrupció” nagy leleplezőjét: „Miért érezte úgy, hogy pont önnek kellett felemelni a szavát ebben az ügyben?” – tette fel a „fogós” kérdést Kovács Hadházyval készített interjújában.
• Kovács a mno.hu-n megjelent cikkében olyan szófordulatokkal és körülírásokkal mutatja be Hadházy Ákos szerepét a vélt korrupciós ügy leleplezési történetében, ami újságírói szemmel szokatlan, önéletrajzi regény olvasása közben sokkal ismerősebb lehet: „Ennél aljasabb csalást még Hadházy Ákos sem látott”; „Az LMP társelnökének eleve ismerős volt az egyik cég neve korábbról”; „Az utcán lépett oda hozzá a Halker-csoport egyik dolgozója”; „Hadházy Ákos informátorai szerint a cégeknek az útját Kósa Lajos tárca nélküli miniszter egyengeti”
• De volt már, hogy a HírTv Peron című műsorában nem más tett fel „izzasztó” kérdéseket az LMP társelnökének, mint Kovács Áron, aki többek között arról is kifaggatta Hadházyt, hogy pártjával „a 4-5%-os szintről, hogyan akarnak elindulni és mi a kitűzött cél?”

Szerk.: Az Ojim.hu nem hírközlő felület, a bemutatott portré nem tekinthető véglegesnek és befejezettnek, azt folyamatosan frissítjük az új és a már rendelkezésre álló információk alapján.

Kiemelt kép: Magyar Hang – A Túlélő Magazin Youtube csatornája