Kulturális háború zajlik, aminek a média az egyik legfontosabb terepe

A Transzparens Újságírásért Alapítvány meghívást kapott az első Európában rendezett CPAC (Conservative Political Action Conference) konferenciára. A CPAC az amerikai konzervatív közösség egyik legnagyobb eseménye, melyen a nemzetközi jobboldal befolyásos véleményformálói osztják meg gondolataikat a világról. Intézetünk portfóliójának megfelelően mi elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy a CPAC előadói hogy látják nemzetközi és hazai médiaviszonyokat.

Általánosságban véve elmondható, hogy a felszólalók a médiára harctérként tekintenek, ahol az egyik oldalon a woke ideológiájában egybeforrt, a problémák megoldását a globalizmusban és a nemzetállami határok elmosásában látó általában baloldalinak vagy liberálisnak nevezett csoport küzd, míg az ellenoldal a nemzeti szuverenitást, a tradicionális értékrendet, és a konzervatív eszméket tűzi zászlajára. George Farmer, a Parler ügyvezető igazgatója szerint a jobboldal későn vette észre a szólásszabadság egén gyülekező sötét fellegeket, és későn szállt csatába. Farmer a 2016-os évre tekint fordulópontként, amikor véleménye szerint megtörtént az áttörés a jobboldalon, mivel „a Brexit és Trump zászlaja alatt konzervatív seregek egyesültek”. Hozzátette, hogy azon multinacionális vállalatok, amelyek a közösségi média területén érdekeltek, korlátozzák a jobboldali közösség szólásszabadsághoz való jogát. Szerinte ez egy szinte visszafordíthatatlan folyamat, és a konzervatív közegnek a már elvesztett csatákról át kell helyezni a fókuszát új frontokra.

Erre erősített rá David Reaboi, a Claremont Institute vezető munkatársa is, aki szerint a közösségi média a baloldal talán legfontosabb eszköze a hangulatkeltésre.  Itt jelentetik meg új radikális ideológiáikat, és ez az elsődleges színtere a szélsőséges genderelméletek terjedésének is. Ezekben a gondolatokban osztozott Böszörményi Nagy Gergely vállalkozó, közösségépítő is, aki szerint a 21. század fiatalságára a legnagyobb veszélyt a valaha látott egyik legagresszívabb szellemi járvány, a woke jelenti. Böszörményi szerint a woke az a fajta szélsőségesen liberális eszmerendszer, mely aláásott három olyan, eddig megkérdőjelezhetetlennek hitt elvet, mint az egymás iránti bizalom, az erős intézményrendszer és a közös történet.

Kovács Zoltán, a nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár két olyan témára fókuszált felszólalásában, ami a médiában zajló kultúrharc szempontjából meghatározó. Az első a „morális imperializmus” fogalma volt, melynek képviselői, a baloldali véleményformálók morális magaslatra helyezik magukat, majd a helyzetből alkotnak véleményt a világról, legyen szó alkotmányozásról, COVID-ról, a globális felmelegedéstől vagy az ukrajnai háborúról.  Hozzátette, hogy ez a nyugat-európai liberális woke kultúra eszköze. A második téma a „fake news” fogalmának értelmezése volt. Kiemelte, hogy az általa „álhírként” definiált „fake news” problémaköre kapcsolódik a „morális imperializmushoz”. Oly módon, hogy a valósághoz semmilyen módon nem kapcsolódó hamis információk (az önmaguk által önmaguknak kreált morális magaslatból) egy teljesen új, hamis valóságot kreálnak, egészen pontosan azt, amit a baloldal magáénak vall.

A Vox európai parlamenti képviselője, Jorge Buxade elmondta, hogy szerinte Magyarországon olyan médiapluralizmus van, amint sehol máshol Európában nem tapasztalt. Az EP-képviselősége révén egész Európát bejárt spanyol politikus gondolata egybevág azzal a narratívával, amivel a magyar baloldalon és érdekszövetségesein kívül mindenki egyetért: Magyarországon sajtószabadság van.

Megosztás itt: email
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin