Az amerikai média információközvetítő ereje és befolyása, mind a nyomtatott, mind az elektronikus média tekintetében, legyen szó szórakoztatásról vagy a hírek világáról, olyan hatalmas, hogy hatása alól egyik nyugati ország közvéleménye (így a magyar sem) vonhatja ki magát. Olyan sorozatot indítunk, amelyben megpróbáljuk feltérképezni az amerikai sajtó helyzetét, uralkodó trendjeit, beszámolva olyan fontos és érdekes jelenségekről, amelyek nemcsak az Egyesült Államokban, hanem globálisan is befolyásolják a média szerepét és ezen keresztül a közgondolkodást.
A sajtót nem véletlenül nevezik arrafelé sokan a “negyedik hatalmi ágnak”, hagyományosan kulcsfontosságú szerepet játszik az Amerikai Egyesült Államokban, mint az amerikai demokrácia őrzője. Alkotmányos szerepét egy nagyon fontos garancia is védi: az 1789-ban elfogadott első (alkotmány)kiegészítés értelmében a törvényhozó testület, a Kongresszus nem hozhat olyan törvényt, ami korlátozza a sajtószabadságot.
Történeti áttekintés
A gyarmati Amerikában magas volt az írástudók aránya, ami túlnyomórészt a protestáns keresztény kultúrának volt köszönhető. 1690-től beszélhetünk médiáról; ekkor jelent meg az első újság, bostoni Publick Occurrences Both Foreign and Domestick első (és egyben utolsó) száma. Az, hogy az emberek nagy szabadsággal írhattak cikkeket és olvashattak sokszínű véleményeket véleményeket, döntő fontossággal bírt az amerikai forradalom, és az azt követő alkotmányozás (The Federalist Papers) sikerében. Ötven évvel később már magazinok is megjelentek a nagyvárosokban, és a nyomtatott sajtó egészen a 20. század elejéig monopolhelyzetben volt. Az újságalapítások nagy korszakának végén már több újság jutott egy főre, mint 2000-ben.
A 19. század végén, a 20. század elején fontos innovációnak számított a “penny press” megjelenése, ami a “mass media” első megjelenési formájának tekinthető: ezek olcsó, bulvár stílusú lapok voltak, amelyeket óriási példányszámban nyomtattak. Ez a jelenség jelentős technológiai fejlődést tett lehetővé: a kézi nyomdáról a gőzgépes nyomtatásra való áttérést. A penny press újságok híresek voltak arról, hogy csak egy centbe kerültek, (miközben a többi újságok körülbelül hat centbe), így forradalmi jelentőségűek voltak abban a tekintetben, hogy a kevésbé tehetős polgárok számára is elfogadható áron tették elérhetővé a híreket.
Ennek az aranykornak a rádió megjelenése vetett véget, a televízió pedig nem sokkal a második világháború után került fel a médiatérképre, végérvényesen megváltoztatva azt. Noha a nyomtatott sajtó hanyatlása már ezen a ponton látható volt, a hagyományos orgánumok nem adták fel könnyen, “kardot ragadtak” mind a konkurens médiumok, mind később a digitalizáció okozta hatalmas népszerűség csökkenéssel szemben. 1934-ben jött létre a mai napig működő Federal Communications Commission (Szövetségi Hírközlési Bizottság), ami az Egyesült Államok szövetségi kormányának független ügynöksége, amely a rádió-, televízió-, vezetékes, műholdas és kábeles hírközlést szabályozza.
A nyomtatott és az elektronikus média ma is átható eleme az Egyesült Államok társadalmának. A Mediamark Research felmérése szerint az amerikaiak 98 százalékának van televíziója, 79 százalékuk olvas újságot. Fontos kiemelni, hogy jelentős szerepet játszik a gazdaságossági szempont a médiumok működésében. A nyilvánosság elsődleges információforrásainak többsége (szemben az európai országokban tapasztaltakkal) kereskedelmi jellegű, profitszerzés érdekében működik. A média- és a kommunikációs ipar több mint 242 milliárd dolláros bevételével az USA egyik legnagyobb üzleti szegmense, ezzel együtt pedig az egyik legfontosabb katalizátora a polgárok véleményének és így a társadalmi folyamatoknak.
Napilapok
A legtöbb olvasóval rendelkező napilap a 33-szoros Pulitzer-díjas The Wall Street Journal, ami főleg gazdasági és üzleti témájú cikkeket jelentet meg, a politikával is elsősorban a gazdaság fénytörésében foglalkozik. Az 1889 óta működő médium (alapítói Charles Dow, Edward Jones, és Charles Bergstresser újságírók voltak) ideológiailag centristának mondható, jobboldali-liberális színezettel. Ez a legnagyobb példányszámban eladott újság az USA-ban, 2,2 millió olvasóval bír (a cikkben használt “olvasó” fogalmat innentől mindig az egyes sajtótermék online és a nyomtatott formátumának előfizetőire és vevőire összességében értem). Profilja és nemzetközi tekintélye miatt sokak szerint nem is amerikai laptársaival konkurál, legfőbb vetélytársa a brit Financial Times.
A The Wall Street Journalt amerika első országos lapja, az Al Neuharth által alapított USA Today követi, 2,1 millió olvasóval. Az ideológiailag centristának mondható lap leginkább ikonikus dizájnjáról híres, megjelenése világszerte befolyásolja a helyi és országos lapok stílusát tömörsége, színes képesi, grafikái miatt.
A The New York Times-t komoly, higgadt megjelenése és elegáns stílusa miatt “szürke hölgynek” becézik. Hétköznapokon 1,5 millió olvasója van, ezzel harmadik a sorban. Számos rovata meghatározó befolyással bír az adott területen, legyen szó vezércikről, kultúráról vagy életmódról. Az 1851 óta működő orgánum alapítói Henry Jarvis Raymond és George Jones. A politikailag baloldali ideológiát képviselő lapot USA egyik leghitelesebb forrásának tartják.
„Konzervatívoknak kell lennünk minden olyan esetben, amikor a konzervativizmus a közjót szolgálja, és radikálisok leszünk mindenben, ami szerintünk radikális hozzáállást és reformot kíván. Nem hiszünk abban, hogy a társadalomban valami vagy helyes vagy helytelen – arra törekszünk, hogy ami jó azt megtartsuk és fejlesszük, ami gonosz azt kiirtsuk vagy megreformáljuk.” – idézet az első számból.
Az utóbbi időben némiképp megkopott az újság elfogulatlanságának nimbusza, számos bírálója szerint a szektás jellegű liberalizmus irányába ment el. Ennek a kérdésnek a későbbiekben külön cikket szeretnénk szentelni.
A The Los Angeles Times a negyedik legnépszerűbb napilap, 1 millió olvasóval rendelkezik. A legnagyobb napilap, ami nem a keleti parton található. A politikailag baloldali ideológiát valló orgánum a keleti parti társaihoz hasonlóan széles tematikai skálával bír, de nagy tekintélyt szerzett olyan speciális témák kiemelt kezelésével, mint a bevándorlási trendek és környezeti katasztrófák.
A The New York Post 800 ezer olvasóval rendelkezik. Az ideológiailag centralistának mondható napilap a “Page Six” nevű ikonikus pletykarovatról, és arról híres, hogy gyakran tesz közzé olyan híreket, amelyek teljes egészében más forrásokból származó jelentéseken alapulnak, független megerősítés nélkül. A lap 2021 januárjában megtiltotta a CNN, az MSNBC, a The Washington Post és a The New York Times kizárólagos forrásként való használatát az ilyen történetekhez.
A Washington Post a hatodik e sorban, 750 ezer olvasóval. Az ideológiailag bal oldalon elhelyezkedő lap alapítója Stilson Hutchins. A lapot Washingtonban adják ki, hétköznaponként, de jelentős nemzetközi olvasótábora van. Az újság leghíresebb sztorija az volt, amikor oknyomozó riporterei i, Bob Woodward és Carl Bernstein feltárták azokat a visszaéléseket, amelyek a Watergate botrányhoz, majd 1974-ben Richard Nixon elnök lemondásához vezetett. A lap 2013 óta az Amazon-alapító Jeff Bezos tulajdonában lévő Nash Holdings tulajdona.
Hetilapok
A Newsweek hetilapot 1933-ban alapította Thomas J. C. Martin, a Time egykori külföldi hírszerkesztője. A mai formájában 2014 óta működik, amikor is egy pénzügyi nehézségekkel teli időszak után a lap áttért digitális formátumra. Jelmondatuk a “The freedom to disagree”, vagyis “Az egyet nem értés szabadsága”.
A TIME magazin 1923 és 2020 között hetente, 2020-től havonta kétszer jelenik meg New Yorkban. Mutációi közül a “Time Europe” Londonban jelenik meg, ezen kívül közel-keleti, afrikát, ázsiát és latin-amerikai mutációja is van. A ma 1,6 millió olvasóval rendelkező lapot Briton Hadden és Henry Luce alapította.
A The New Yorker-t két New York Times riporter, Harold Ross és Jane Grant alapította 1925-ben. A hagyományos értelembe vett, újságírók által írt cikkeken kívül kommentárokat, kritikákat, esszéket, fikciót, szatírát, karikatúrát és verseket is közöl. Évente 47 alkalommal jelenik meg, ebből öt szám kéthetes időszakot ölel fel. Bár a lap New York város kulturális életére összpontosít, New Yorkon kívül is széles közönséggel bír. Legendás státuszt kulturális tartalmai miatt élvez, de sokszor foglalkozik politikai témákkal, a laptól megszokott magas prózai igényességgel és esszészerű terjedelemben. Egy 2019 decemberi becslés alapján 1,2 millió olvasóval bír.
Láthattuk, hogy az amerikai írott sajtó sokszínűsége és elérései is tiszteletet parancsolóak. Információközvetítő szerepe, ahogyan azt a számokból is kiolvashatjuk, hatalmas. Természetesen nem ez az egyetlen komoly véleményformáló erő. Következő cikkünkben azzal a médiummal fogunk foglalkozni, amely talán a leginkább összekapcsolódott szimbolikusan az Egyesült Államokkal: a televízióval.
Az elemzés szerzője a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, valamint a Mathias Corvinus Collegium hallgatója, a Transzparens Újságírásért Alapítvány gyakornoka.