A következő napokban portrécikk sorozatunkban olyan magyar újságírókat mutatunk be, akik kiterjedt külföldi kapcsolati hálójukat felhasználva befolyásolhatják a magyar közéletet, valamint a Magyarországról alkotott nemzetközi képet a választási kampányhajrában. Sárosi Péter a Kendermag Egyesület kötelékében politikai aktivistaként kezdte droglegalizációs karrierjét. Drogriporter nevű blogját a TASZ támogatásával hozta létre, az oldal elérésének felturbózásába ma már a 444.hu is besegít, Sárosi droglobbija ugyanis azóta a népszerű közéleti portál felületére költözött. Az oldal háttérszervezetét, a Jogriporter nevű alapítványt, a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítvány és az Európai Bizottság is finanszírozza. A nemzetközi beágyazottság máshol is feltűnik az újságíró karrierjében: történész végzettsége ellenére megtették az Európai Bizottság drogügyi tanácsadó testületének tagjává is. Cikkeiben rendszerint igyekszik bizonyos illegális drogokat pozitív színben feltüntetni, még marihuánasodró-versenyt is rendezett egyszer. Kollégái „hivatásos drogszakértőként” hivatkozzák, drogpropagandáját egy egész hálózat támogatja. Az újságíró, aki képes lejáratni, majd plagizálni egyazon kutatóintézetet: Sárosi Péter portréja következik. 

A kecskeméti születésű Sárosi 1996-ban érettségizett a Katona József Gimnázium és Számítástechnikai Szakközépiskola diákjaként. A történész végzettségű újságíró Facebook profilja szerint később a CEU-n végzett. Az első közéleti relevanciájú történés, amiben Sárosi is részt vett, a Kendermag Egyesület 2002-es megalapítása volt. A 2011-ig működő civil szervezet célja a droghasználat teljes körű dekriminalizálása és egyes drogok legalizálása volt. Ennek kapcsán különböző akciókkal és felvonulásokkal próbáltak politikai nyomást helyezni a droghasználattal kapcsolatos jogalkotásra. A Kendermag Egyesületet elsősorban Juhász Péterrel, a korábbi ismert baloldali politikussal, az Együtt – a Korszakváltók Pártjának korábbi elnökével szokták összekötni. Juhász volt az, aki 2006-ban egy méteres kendernövénnyel vett részt a saját bírósági tárgyalásán. Voltak azonban más emlékezetes és ellentmondásos megmozdulások is, Sárosi és aktivista társai rendeztek például marihuánasodró-versenyt, majd megpróbálták eljuttatni vizeletüket Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek.

A magát jogvédőként és történészként is meghatározó Sárosi 2004-ben kezdett el a Társaság a Szabadságjogokért szervezetnél dolgozni, mint a TASZ drogpolitikai programjának vezetője. Ekkor hozta létre a TASZ a Drogriporter oldalt, amely felület azóta is az újságíró elsődleges platformja és közismert zászlóshajó-projektje. A TASZ meghatározása szerint a projekt célja „a társadalom, a szakemberek és a politikai döntéshozók hozzáállásának formálása, főleg a drogpolitika terén.” Ugyanitt került össze Sárosi Takács István Gáborral, akivel később, 2014-ben létrehozták a TASZ-os munka önállósult folytatásaként a Jogriporter Alapítványt. Ez az alapítvány vette át a Drogriporter működtetését, a blog egyébként 2020. szeptember 1-étől átköltözött a 444.hu közéleti portálra. Szerkesztője az Autocracy Analyst nevű oldalnak, ami a honlap szerint angol nyelven hírekkel, cikkekkel és videókkal szolgál a magyarországi önkényuralom erősödéséről, ugyanis “Orbán Viktor kormányának 2010-es hatalomra kerülése óta fokozatosan aláássa a jogállamiságot a demokratikus intézmények, a független sajtó és a civil társadalom elleni folyamatos támadásaival.” 2013-tól ír cikkeket szintén angol nyelven az International Drug Policy Consortium honlapjára. A Wikipédia oldaluk szerint egy “192 nem kormányzati szervezetből álló globális hálózat, amely nemzeti, regionális és nemzetközi szinten elősegíti a drogpolitika tárgyilagos és nyílt vitáját.”

A Jogriporter Alapítvány bevételeinek fő forrásai a Soros György alapította Nyílt Társadalom Alapítvány és az Európai Bizottság nyújtotta támogatások. 

Az Európai Bizottság által nyújtott anyagi támogatás annyiban nem meglepő, hogy Sárosit a drogszakmában való laikussága ellenére az EB drogügyi tanácsadó testületének tagjává is megtették.  Ezekkel együtt a pénzügyi beszámolóik alapján évente körülbelül 50 millió forintból gazdálkodhat a szervezet. Mindössze hárman dolgoznak az alapítványnál (két önkéntessel kiegészülve), Sárosi jelenleg az alapítvány igazgatója és kurátora. A kuratórium többi tagjai közt találjuk a korábban megemlített, szintén TASZ-os Takács István Gábort, valamint azt a Dr. Demetrovics Zsoltot, aki az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának dékánja és Budapesti Nyílt Társadalom Intézet, Alkotmány és Jogpolitikai Intézetének volt kutatója. A kuratórium tagja továbbá Dr. Felvinczi Katalin, Demetrovics dékánhelyettese és a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelő Központja igazgatóságának tagja, valamint Paksi Borbála Márta, az ELTE PPK tudományos munkatársa és a Viselkedéskutató Kft. alapító-ügyvezetője. 

Az ombudsman jelentése és a józsefvárosi drogügyek  

Sárosi nem csak a Drogriporter blogon publikál, többször szerepelt a Népszabadságban és írt a Magyar Narancsba is, ezen kívül szerzője az Új Egyenlőség politizáló társadalomelméleti magazinnak, valamint a Mérce nevű portálnak. 2020 szeptembere óta folyamatosan jelennek meg publikációi a 444.hu felületén, de rendszeresen olvashatjuk különböző aktuális közéleti és kulturális témájú eseményekkel kapcsolatos írásait a Pendulum nevű blogon is. Sárosi rendszeres meghívottja az ATV-nek, 2019. július 3. óta pedig a korábbi „kendermagos” csapat két tagjával, Juhász Péterrel és Dj Dervissel rádióműsort készít a Tilos Rádióban. A közéleti portálokon való publikáción kívül Sárosi az aktív politikai szerepvállalástól sem riad vissza. Már 2008 szeptemberében az SZDSZ szakértőjeként részt vett az Országgyűlés kábítószerügyi eseti bizottságának ülésén. Ezen kívül több politikai akciót is az ő nevéhez kötnek, például amikor 2014-ben a TASZ Sárosi vezetésével azért panaszolta be a józsefvárosi önkormányzatot Székely László ombudsmannál, mert az önkormányzat felbontotta az együttműködési megállapodást a kerületben a tűcsereprogramot működtető Kék Pont Alapítvánnyal. Az önkormányzat azzal indokolta a döntést, hogy a drogszemetet megfelelően begyűjtik a kerületi utcákról, játszóterekről, a tűcsereprogram fenntartására pedig nincsen törvényi kötelezettségük. Ennek ellenére az ügyben elmarasztaló ombudsmani jelentés született, ami végül az Országgyűlés elé is eljutott. A jelentés alapját képező alapjogi panaszt a TASZ programvezetőjeként Sárosi Péter nyújtotta be. A történetből akkor lett igazán nagy botrány, amikor a Magyar Nemzet birtokába jutott elektronikus levelezésből az tűnt ki, hogy Sárosi előre egyeztethetett Borza Beátával, az ombudsmani hivatal egyik főosztályvezetőjével az önkormányzatot elmarasztaló ombudsmani jelentés nyilvánosságra kerülésének időpontjáról. Székely László ombudsman szerint a lap hamis látszatot keltett, a Magyar Nemzet azonban ragaszkodott az állításaihoz. A hivatal munkatársainak egymás közötti levelezése szerint ugyanis a jelentés már május 28-án készen volt, ennek ellenére azt végül csak később, az önkormányzati választási kampány idején hozta nyilvánosságra az ombudsman. Mindezt a lap szerint ráadásul Sárosi kérésére! 

További érdekes körülményként számoltak be arról is, hogy az ombudsmani jelentés megjelenése után feltűnően rövid időn belül, csupán pár perccel a TASZ már közleményben reagált annak tartalmára. A cikkből az derült ki továbbá, hogy az alapvető jogok felett őrködő ombudsman hivatalának jelentése igen nagy mértékben egyezett meg a TASZ által benyújtott panasz tartalmával, valamint, hogy a hivatal az önkormányzatnak csupán a jelentés elkészítése után, vélhetően formalitásból adta meg a válaszadás lehetőségét. Az ügy kapcsán Kocsis Máté, Józsefváros akkori polgármestere is megszólalt, az ombudsmani jelentést „koncepciózus, politikailag rendelt, a TASZ által megírt lejárató dokumentumnak” nevezte. Megjegyezzük, hogy a Magyar Nemzet honlapjának archív linkjei már nem működnek, de az újság digitális archívumában megtaláltuk az üggyel kapcsolatos lapszámokat.

A TASZ aztán később, 2015-ben újra nekiment a Józsefvárosi Önkormányzatnak, amikor Sárosi bejelentette, hogy a szervezet bepereli a kerületet, mert az szerinte titkolja, hogy mit tesz a droghelyzet kezelése érdekében. Az önkormányzat reakciójában tagadta a vádakat és kifejtette, hogy a Józsefvárosi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum abban az évben már négy alkalommal ülésezett, a kerület drogellenes stratégiája pedig – közel egy tucat civil szervezet és számos egészségügyi és szociális intézmény bevonásával – elkészült, és nyilvánosan hozzáférhető.

Már 17 éve foglalkozott drogtémákkal a hazai közéletben, amikor beiratkozott az ELTE Addiktológia Tanszékére

Annak ellenére, hogy Sárosi a drogtémában végzettségét tekintve laikusnak számított, sok helyen szakértőként hivatkoznak rá. A 444.hu még azt megelőzően, hogy a saját oldalukra fogadták volna a blogját, egyenesen „hivatásos drogszakértőként” hivatkoztak Sárosira. Az ő akadémiai publikációi egyébként elsősorban történészi nézőpontból értelmezhetőek, leginkább a droghasználat történelmi vonatkozásairól és érdekességeiről szólnak. Ez a 2017-es Társadalomtudományi Szemlében megjelent publikációja például az 1920-as évek Budapestjén történő kokainfogyasztással kapcsolatos morális pánikjelenséget és ennek a médiafogadtatását elemzi. Sárosi ennek ellenére olyan droghasználattal kapcsolatos rendészeti, kriminológiai, jogi, klinikai és szociálpszichológiai, valamint pedagógiai szakmai kérdésekben is állást foglal, amelyek bőven túlmutatnak a közéleti újságírás és a politikai aktivizmus értelmezési keretein. Sárosi egyébként már 17 éve foglalkozott valamilyen formában a drogtémával a hazai közéletben, amikor 2019-ben beiratkozott doktorandusznak az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékére.

Saját bemutatkozásában egyébként azt írja: „Az Európai Unió Kábítószerekkel foglalkozó civil társadalom fórumának core group-jába választották két alkalommal. Az Eurázsiai Ártalomcsökkentő Hálózat (EHRA) tanácsadó testületének tagja, valamint a Correlation Európai Ártalomcsökkentő Hálózat kuratóriumi tagja. 2007 és 2015 között az Ártalomcsökkentők Közhasznú Egyesületét képviselte a magyar állam Kábítószerügyi Koordinációs Testületében.” Az ilyen szervezetek tevékenységében azonban sokszor keverednek a szakmai szempontok a politikai célokkal és érdekekkel, így az ezekben való különböző tagságok önmagukban nem tekinthetők  megkérdőjelezhetetlen szakmai referenciának. 

Sárosi a Drogriporteren rendszerint igyekszik pozitív színben feltüntetni olyan illegális drogokat is, mint például az ecstasy. 

Az egyébként jól megfigyelhető, hogy Sárosi, közéleti újságíróként a droghasználat kérdése mellett más politikai témákról is szívesen ír.  2020 novemberében  a pendulum blogjára írt egy  cikket, amelyben a hagyományos család ideálját kritizálta. Szerinte a Fidesz-kormány által „hirdetett” családkép egyedülállósága és univerzalitása egy olyan mesterségesen teremtett mítosz, amivel ideje leszámolni. Ezt az írást egyébként több kritika is érte elsősorban az indulatos hangvétel, a politikai motiváltság, a tudományos megalapozatlanság valamint a csapongó gondolatmenet miatt. (Egy ponton például Sárosi a Fidesz-kormányzatot a házasság előtti szex elítélésével vádolja.) Szilvay Gergely a Mandiner újságírója, több a témát kulturális szempontból elemző könyv szerzője például ezt írja a 444.hu-n megjelent cikkről: „Mindezt úgy csinálja Sárosi, mint amikor az elsőéves egyetemista két nap alatt kénytelen szemináriumi dolgozatot írni: gyorsan átfut két kezébe nyomott könyvet, majd azt hiszi, ő most már fel van világosulva, és hevesen magyaráz szüleinek az asztalnál, hogy semmi se úgy volt, ahogy addig tanították.” 

De nyilvánított már véleményt az elvileg drogkérdésekkel foglalkozó Drogriporter portál más, a szerhasználathoz semmilyen módon nem kapcsolódó aktuálpolitikai témákban is, mint például a közpénzek felhasználása, az SZFE-ügy, a lengyel abortusz-törvény vagy akár a Karácsony Gergely féle biciklisávok elhelyezésének kérdése. A legújabb hasonló eset a 2022-es országgyűlési választásokat megelőző héten történt, amikor Gáspár Győző (Győzike) televíziós személyiség Fideszbe való belépését egy “bad trip”-hez, azaz valamilyen hallucinogén drog használata alatt átélt rossz pszichedelikus élményhez hasonlította. A Drogriporter tehát a legaktívabb kampányidőszakban kezdett bele a napi politizálásba, ráadásul mindezt  hatásvadász drogfogyasztással kapcsolatos áthallásokkal tette.

Helyreigazítás és plágium ugyanazzal a kutatóintézettel szemben

Egy 2020. december 31-én közzétett írásában a 444.hu publicistája a kormány drogstratégiáját elemezte kritikus hangnemben. Ebben a cikkben egyebek mellett egy nemrég megalakuló kutatóintézet ellen is erős kirohanást intézett. A történész-publicista a Drogkutató Intézet munkatársait azzal támadta, hogy róluk „korábban szinte senki sem hallott a szakmában” és hogy még nem tettek le semmit az asztalra. Annak ellenére tette ezt, hogy az intézet munkatársai között találunk olyan szaktekintélyeket, mint például prof. dr. Haller József neurobiológus, az MTA doktora, dr. Németh Zsolt kriminológus és dr. habil. Christián László tanszékvezető egyetemi docens. Sárosi ráadásul kénytelen volt a cikkel kapcsolatban utólag helyreigazítást közzétenni, a Drogriporter újságírója ugyanis az intézet személyi hátteréről vélhetően hamis látszatkeltés céljából számos valótlanságot állított. Ezt követően ráadásul a 444-es Drogriporter egy későbbi  cikkében a vádak szerint a Drogkutató Intézet igazgatójának, prof. dr. Haller József neurobiológusnak gondolatait plagizálta. Az intézet közleményben reagált az esetre, amelyben nehezményezték, hogy a Drogriporter blog plagizálta munkatársuk írását, ráadásul azt kiforgatva, politizálásra használta fel: “A különböző tudatmódosító szerek hatása alatt elkövetett erőszakos bűncselekmények sokszor emberi életekbe kerülnek. A téma felelősségteljes megközelítést kíván.” A drogtémában magát szakértőnek nevező, történész végzettségű Sárosi blogja tehát a fentiek alapján annak a kutatóintézetnek a tudományos publikációját plagizálta, amit előtte még valótlan állításokkal próbált negatív színben feltűntetni. Az intézmény felszólítását követően Sárosi a plágium tényét de facto beismerve pótolta a hivatkozást.

ELTE Bölcsész Napok (2019. május 8.)

Sárosi tevékenységét áttekintve  elmondhatjuk, hogy hatékony eszközökkel igyekszik terjeszteni az illegális pszichoaktív szerekről alkotott, liberálisnak mondható ideológiáját és képes tematizálni a magyar közélet szerhasználattal foglalkozó diskurzusát. Ezen törekvésében pedig úgy látszik, komoly hátteret tudhat maga mögött, amelyben különféle jellegű és indíttatású közéleti entitások támogatják  pénzzel, nyilvánossággal és kapcsolatokkal . 

Nem világos például, hogy milyen hátszélnek köszönhette Sárosi azt, hogy lényegében laikusként megtették előbb a magyar parlament, majd az Európai Bizottság drogügyi tanácsadójának? Valóban képes volt még egy ombudsmant is befolyásolni saját szempontjainak érvényesítése érdekében? Miért finanszírozza a mai napig a Soros György alapította Nyílt Társadalom Alapítvány Sárosi projektjét? KÉRDÉSEINKKEL MEGKERESTÜK SÁROSI PÉTERT IS, AZONBAN NEM KAPTUNK VÁLASZT. 

Megosztás itt: email
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin