Vastag Tamás, mint a média nagykövete, Fiala Jánossal beszélgetett múlt pénteken a KeLjfeLJancsi című műsorban. A beszélgetés témája a média coviddal kapcsolatos kommunikációja.
Fiala a műsor elején felolvasta Tamás a magyar médiumokhoz írt nyílt levelét, amiben felszólította őket, hogy ne használjanak hatásvadász címeket, és eltúlzott, felnagyított történeteket a cikkeikben, továbbá ne csináljanak politikai kérdést a témából. Ehelyett legyen az összefogáson és a tényeken hangsúly.
Tamás a levél megírását egy friss példával indokolta. A minap az egyik méltán híres napilap azzal a címmel hozott le egy cikket, hogy “Koronavírus Magyarországon: Több mint 5 millió ember halt bele a betegségbe”. Itt nyilvánvalóan az egész világra érthető ez az adat, mégis szenzációhajhász módon fogalmazták meg, ami az emberben félelmet tud generálni.
“Azt láttam az elmúlt másfél év médiafolyamatain keresztül, hogy ha a nem kormányhoz köthető média tartalmait néztük, akkor egyértelműen azt olvashattuk, hogy a kormány rosszul csinálta a védekezést, ha pedig a kormányhoz köthető médiát olvastuk, akkor pedig azt láthattuk, hogy mindent jól csináltak. Pedig nyilván egyik sem igaz, valahol a kettő között van az igazság.”
Mikor a vírushelyzet elkezdődött az volt az elképzelése, hogy lesz egy közös ügy, miszerint nagyon mértékletesen, kizárólag a tényekre alapozva közöljenek tartalmakat, és hívják fel az emberek figyelmét a megfelelő védekezésre. “Ehelyett egy politikai tartalmat látok az egészben, ami nagyon szomorú érzésekkel tölt el.”
Mivel a levél nem csak a címekről szól, hanem a tartalmakról is, Tamás kitért arra is, hogy a média jól használva hatékony eszköz lenne a védekezésre. Ehhez kerülni kellene azokat a híreszteléseket, hogy a vírus nem létezik, vagy, hogy chippekkel oltják az embereket. Az ehhez hasonló fake news ellen küzdeni kell.
Fiala elmesélte, hogy szerinte akkor lehetett a választópont, hogy a kormány már nem nyíltan kommunikált a vírushelyzetről, mikor az operatív törzs tagjait nem engedték bárkinek nyilatkozni, és mikor megtették, akkor is próbálták a nyugalmat közvetíteni. Ennek ellenére voltak olyan tagok, aki jelezték, hogy ez a rendszer kijátszható, ám Fiala nem szeretett volna élni a lehetőséggel. Ekkor szólaltak meg akadémikusok és nyugállományban lévő professzorok, akiknek nem kellett ilyen kockázatot vállalniuk. Ez nem használt a dolognak.
Tamás szerint a politikusok dolga, hogy megnyugtassák az embereket. “A káosz és félelem nem segít semmilyen helyzeten.”
Tamás mesélt az első hullámban való önkénteskedéséről is, és hogy hogyan ment át a családján a rettegett vírus. Akkoriban 2 hónapon keresztül kórházaknak szállított különböző felszereléseket. Ez alatt az idő alatt pont a média okozta félelmet látta az embereken – “hogy még senki sem tudja, hogy mi a következménye annak, hogy ők ott vannak az intenzív osztályon.” Előfordult, hogy nem mehetett haza a családjához, ha találkozott fertőzöttel. Az elővigyázatosság ellenére azonban mégis elkapta a koronát, de nemcsak ő, hanem családtagjai is. “Mindannyian átmentünk rajta, a gyerekeim is. Karácsonykor, Szenteste, gyönyörű volt. Nekem egyáltalán nem volt súlyos, csak a szaglásom ment el. Hála istennek nem volt senki annyira rosszul, hogy kórházba kellett volna menni.”
Tamás szerint a vírussal való megküzdés folyamataiban is látszik, mennyire polarizált a társadalom. Fiala azon kérdésére, hogy – mennyivel rosszabb a polarizált társadalom hatása a covid-járvány leírásában, mint ezenkívül, vagy ugyanolyan rossz? – azt válaszolta, hogy “úgy gondolom, ugyanolyan rossz. Az objektivitás már nem létezik, nem mintha valaha létezett volna. Mivel nem gépek vagyunk, hanem emberek, ezért van saját gondolatunk, érzésünk egy adott témához.”
Számára a legfájdalmasabb a víruskezelésben, hogy az ENSZ WHO-ja pont a hasonló esetek kezelésére jött létre, és mégsem sikerült megbirkózni a jelenlegi helyzettel. Az emberiség, mint egész, megbukott, helyette individumokként külön megyünk, nem tudtunk egységesen fellépni a járvánnyal szemben. Míg ha mindenki bezárkózott volna 14 napra, és nem hagyta volna el a lakhelyét, akkor ez a vírus eltűnt volna a világról.
“Szóval az emberiség ebből a szempontból elbukott, mint egységes szerveződés. Nekem ez sokkal szomorúbb dolog, mint, hogy egy kormány nem tudott megbirkózni egy vírushelyzettel. Nagyon nehéz lehet, de ezt inkább el tudom képzelni, mint azt, hogy egy szervezet, ami konkrétan erre jött létre, az sem tudott megbirkózni vele.”
Fiala bírálta a Magyar Tudományos Akadémia és az Orvosi Kamara állásfoglalásait, amiknek szerinte nincsen semmi foganatja. Ezeket veszik át az újságírók, ahelyett, hogy tisztáznák, hogy “ők ezt mondják, a szakma ezt teszi”. Tamás szerint a MTA nyilatkozatai erősebbek, mint az Orvosi Kamarának, ráadásul náluk látott olyat, amiben érzett politikai irányultságot, leginkább a bértáblákkal kapcsolatos kormányzati átalakításokkor.
A sajtó nagyon utálja, mint a gyerek is, hogyha nevelik. – mondta Fiala. Szerinte vigyázni kell, mikor egy tartalmat bírálunk, mert az lehet reakció valami olyanra, amivel a bal- és jobboldal egyaránt elégedetlen, csak különbözőképpen reagálnak rá.
Tamás ezzel egyet is ért. Szerinte a koronavírussal kapcsolatos helyzet azért is nagyon nehéz, mert nem lehet jól csinálni. Az oltást nem lehet egyszerűen kötelezővé tenni, mert akkor az oltásszkeptikusok biztosan nem szavaznának a jelenlegi kormányra. Ennek ellenére úgy gondolja, elhibázott kommunikációs döntés egy ilyen feszült helyzetben, ha kapkodunk. “Magyarország viszont ebből (az oltásokból) is versenyhelyzetet generált: nekünk mindenkit le kell győznünk az egész világon, és nekünk elsőként kell beoltanunk a népesség nagyobb részét. Inkább azt láttam, hogy ez valamiféle teljesítménykényszer, ami ezt okozta.”
Fiala véleménye, hogy a médiatudatosság nem kellene, hogy megkülönböztessen különböző orgánumokat, viszont nemesnek tartja a célt, amiért Tamás dolgozik. Az ügy fontossága sokkal nagyobb jelentőségű, mint amit ez politikai megosztottságban okozott.
A teljes beszélgetés az alábbi linken megtekinthető:
KeLjfeLJancsi 2021.11.05 | Vastag Tamás A médiatudatosság nagykövete
