5+1 magyar újságíró, aki a közelmúltban külföldről szakértette meg a hazai közéletet

Tipikus jelenség a hazai közéleti újságírásban, hogy egy-egy cikk alapját képező szakértői, elemzői és újságírói vélemény hitelességét és komolyanvehetőségét azzal próbálják emelni, hogy a szóban forgó forrást „külföldinek” titulálják, noha valójában ez nem igaz. Ezzel a hazánkon kívülről érkező, nemzetközi minősítéssel az objektivitás, a függetlenség és a kívülállás téves képét társítják a véleményhez. Elemzésünkben 5+1 olyan magyar újságírót mutatunk be, akik külföldről „beszél vissza” a hazai közélet kapcsán.

A régi, de tanulságos történet az újságírás világából az, amikor annak idején Weyer Béla, a HVG újságírója cikket írt a Süddeutsche Zeitungba, hogy ezt követően a hazai sajtóban saját magára hivatkozva elmondhassa: lám, lám a legnevesebb nyugat-európai médiumok is bizony kritizálják Magyarországot. De mégis mi oka lehetett Weyernek erre és miért követik ma is ennyien a példáját a hazai közéleti újságírás berkeiből? A válasz összetett, de egy két folyamat így is világosan látszik: egyrészt Magyarországon már régóta megvan az az újságírói szemléletmód, amelyik egy ez egyben magáévá tette a nyugati szlogeneket, amely ezek alapján kicsit meg is veti az önálló magyar trendeket és ezzel egyidejűleg felértékel mindent, ami nyugati, külföldi. Másrészt az újságírók egy köre ezzel a külföldről érkező, nemzetközi minősítéssel az objektivitás, a függetlenség és a kívülállás téves képét társítják az általuk átvett szakértői vagy elemzői véleményhez. Ebben az elemzésben 5+1 olyan példát kerestünk erre a jelenségre, amely jól bemutatja a hazai közéleti újságírásra jellemző gyakorlatokat.

1. A 444 egykori újságírója rendszeresen kritizálja Magyarországot a New York Times hasábjain, ezekről aztán a 444 is beszámol

Érdekes írás jelent meg nem sokkal a 2022-es év kezdetét követően a 444.hu-n, amelyben egy Orbán Viktor és az Európai Unió viszonyáról szóló, a New York Times-ban közzétett elemzés került szemlézésre. Az írás bemutatja a Fidesz és a Néppárt közti viszony megromlásának legfontosabb állomásait a médiatörvény és az alkotmány kétharmados elfogadásától kezdve a migrációs krízisen át a Néppárton belüli konfliktusokig. Az eset érdekessége azonban az, hogy a 444 által is átvett cikket többek között egy bizonyos Novák Benjamin jegyzi, aki korábban a 444.hu angol nyelvű, Insight Hungary című hírlevelének egyik szerkesztője is volt.

A képen szöveg látható

Automatikusan generált leírás

Mindezzel természetesen semmi gond nem lenne, amennyiben a transzparens médiaműködés alapelvei nem sérültek volna a folyamat során. Csakhogy a 444.hu a New York Times szerzőjeként hivatkozik a Benjamin Novak néven író Novák Benjáminra és a szóban forgó cikkben semmilyen formában nem említik azt meg, hogy nem egy független külföldi hírforrásról van szó, hanem a szerzőnek igencsak komoly kapcsolata van a lappal.

2. Az erdélyi magyar újságíró külföldi lapokban közzétett írásait is előszeretettel idézi független forrásként a hazai kormánykritikus média

A Novák Benjámin kapcsán bemutatott folyamatnak ráadásul komoly gyakorlata van: egy korábbi elemzésünkben a NYT hasábjain Magyarországgal kapcsolatban megjelenő írásokat vizsgáltuk, ahol szintén felmerült Novák neve, aki az elemzést megelőző években számos alkalommal (a kutatási időszak során 20 alkalommal) írt – többnyire elmarasztaló hangnemben – Magyarországról, amelyeket aztán a nem kormánypártinak tartott hazai médiumok nagy része a külföldi független hírforrásokra hivatkozva rendszerint át is vesz. Nem ő volt azonban a legtermékenyebb író, kollégája Kárász Palkó ugyanebben az időszakban 28 cikket írt hazánkkal kapcsolatban, ezek túlnyomó többsége is inkább negatív hangvételű.

A képen szöveg látható

Automatikusan generált leírás

Tanulságos módon számolt be például a HVG Kárász egyik New York Times-ba írt cikkéről, amelyben a magyar szerző a Munka Törvénykönyvének 2019. január 1-től hatályos módosítása kapcsán kibontakozó hazai demonstrációkat mutatta be és értelmezte a lap olvasóinak. A HVG szerint „az amerikai lap részletgazdag beszámolót nyújt olvasóinak”, de azt is hozzáteszi a hetilap, hogy „a NYT minden igényt kielégítően írja le, mi van a törvényben, mi történt a parlamentben és mi történik az utcán”. Hosszas magyarázkodás és a témával kapcsolatos kormányzati kommunikáció kritikája után a HVG a cikk legvégén röviden megemlíti, hogy egyébként „a most szemlézett NYT-cikknek van magyar szerzője.”

3. Hargitai Miklós a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnökeként bírálta a magyar kormányt a francia Libertation című lapban

A volt MÚOSZ-elnök portréjának összeállításakor jutott alapítványunk birtokába a Libertation 2021. március 10-i száma, amelybe külsős szerzőként francia nyelven Hargitai Miklós is publikált. Az írásban azt nehezményezi, hogy a Klubrádió ügyében nem avatkozott be az Európai Unió. “Mint a Színművészeti Egyetemet, az Akadémia és a CEU kapcsán is, az Uniónak joga és lehetősége lenne beavatkozni, hogy betartassa a versenyhez való jogot” – írja, továbbá hozzáteszi: „Nahát, pontosan a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság fosztotta meg a Klubrádiót a frekvenciájától. Az Uniós jogoknak ez a kirívó megsértése vont e maga után Brüsszeltől választ?”

A képen szöveg látható

Automatikusan generált leírás

Szerinte az EU azért nem avatkozik be, mert a német érdekeltségű médiumokkal szemben a magyarok nem képviselnek elég nagy súlyt: „A Klubrádió nem lenne veszélyben, ha német lenne a tulajdonosa és ha bejárása lenne Ursula von der Leyenhez. Csak hát a Klubrádió tulajdonosa és hallgatósága magyar. Tehát, most is az történik, ami eddig mindig, semmi.” Az, hogy mindez milyen összefüggésben áll a MÚOSZ Etikai kódexében lefektetett függetlenség alapelvével persze kérdéses.

4. Nemcsak a külföldi, de valójában magyar újságírók, hanem a hasonló cipőben járó különféle szakértők és elemzők is gyakran hivatkozási alapot jelentenek itthon

Ahogy egy újságcikk szemlézése, úgy egy elemző véleményének idézése esetén is sokat dob a tartalom súlyán, komolyságán az, ha ez a hazai közélet egy részével kapcsolatos vélemény egy külföldi szereplőtől származik. Láthatóan ezt a szerepet tölti be Hegedűs Dániel is, aki dolgozott már a berlini Freedom Housenál, oktatóként a Freie Universität Berlinnél, volt már munkatársa a German Marshall Fundnak is, valamint elemzője a Német Külpolitikai Társaságnak. Hegedűsre annak ellenére hivatkozik független, külföldi szakértőként számos hazai nem kormánypártinak tartott médium, hogy ő maga több cikket is írt például a nem kormánypártinak tartott Magyar Narancsra.

A képen szöveg látható

Automatikusan generált leírás

A legnagyobb csavart azonban kétségkívül a Népszava tette a történetbe, mégpedig a „Szabad szemmel” című nemzetközi sajtószemle rovatukkal. Az itt szemlézett külföldi médiumok némelyike – például a Yahoo News és a Financial Times – ugyanis megszólaltatta Hegedűst, mint a magyar helyzetet ismerő, magyar elemzőt. A Népszava ezt követően a nemzetközi sajtószemléje során Hegedűsnek a fenti, külföldi portálokon megjelent véleményét idézte.

5. A Politico hírportálra író „Berlinben élő politikai aktivista” nem mellesleg itthon a Mérce publicistájaként és a Momentum volt politikusaként lehet ismerős

2021. június 23-án jelent meg egy véleménycikk a „Legyen a magyar LMBTQ-ellenes törvény az EU lakmusz papírja” címmel a Politico hírportálon. Az írás alapvetően megismétli és összefoglalja a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről szóló 2021. évi LXXIX. törvénnyel kapcsolatos kritikákat, valamint arra szólítja fel az Európai Uniót, hogy a lehető legszigorúbb jogi, gazdasági és intézményi szankciókkal éljen Magyarországgal szemben, ez ugyanis mind a 2015-ös migrációs válság, mind a felsőoktatási törvény 2017-es módosítása, azaz az ún. CEU-ügy kapcsán is elmaradt. Az angol nyelvű cikk bevezetéséből megtudhatjuk, hogy a szerző „Berlinben élő politikai aktivista”, amelyről így rögtön egy független, kívülálló szemlélő, a felvilágosult külföldi fiatal képe jelenhet meg előttünk, annak ellenére, hogy a cikket egy bizonyos Németországban élő Szijártó Imre jegyzi, aki itthon mindeközben arra a magát baloldali portálként meghatározó Mércére publikál, amelynek fő kezdeményezője és éveken át főszerkesztője is a jelenleg ellenzéki politikusként tevékenykedő Jámbor András volt.

A képen szöveg látható

Automatikusan generált leírás

Szijártó ráadásul ugyanebben a témában pont egy nappal korábban írt a Mércére is, igaz itt más megoldást javasolt a helyzetre: az EU beavatkozása helyett az állampolgárok ellenállását látja megoldásként a helyzetre. Más tényezők is megkérdőjelezik a szerző magyar közélettel kapcsolatos elfogulatlanságát: nevezetesen azt, hogy Szijártó a 2018-as lemondásáig a szentendrei Momentum Mozgalom alapszervezeti elnöke volt. Az tehát mindenképpen legalább megkérdőjelezhető, hogy mennyire nevezhető Szijártó a magyarországi belpolitikai folyamatokat kívülről szemlélő, objektív elemzőnek.

+1. Vajon hogy megy mindez a kormánypártinak tartott médiában?

Az utolsó bekezdésben kicsit áttekintünk a közéleti újságírás másik táborára és megnézzük, hogy tudják a fent bemutatott gyakorlatot alkalmazni a kormánypártinak tartott médiumok munkatársai. Jó példa erre a közelmúltból az, amikor 2021. december 23-án Veszprémy László Bernát, a Neokohn korábbi főszerkesztő-helyettese cikket jelentetett meg a Times of Israel nevű, angol nyelvű izraeli hírportál blog szekciójában. A „Legyőzze-e egy homofób és antiszemita politikus Orbán Viktor magyar miniszterelnököt?” című írás nagyrészt az ellenzéki összefogás miniszterelnökjelöltjével, Márki-Zay Péterrel szemben megfogalmazott antiszemita és melegellenes vádakat foglalja össze. Ez az eset eddig pont úgy néz ki, mint a számos korábban említett példa: egy magyar újságíró egy neves külföldi lapba publikál a magyar belpolitikai helyzettel kapcsolatban, amit aztán elkezdhettek volna átvenni a hazai kormánypártinak tartott portálok.

A képen szöveg látható

Automatikusan generált leírás

Csakhogy amit szabad Jupiternek, nem szabad a kisökörnek. Legalábbis ez a szemléletmód tükröződik az eset végeredményéből, Veszprémy cikkét ugyanis a Times of Israel szerkesztőségénél, ami után törölték az írást. A szerző elmondása szerint a mai napig nem kapott kielégítő tájékoztatást arról, hogy kinek a panaszára és milyen indokkal szedték le a cikkét. Ami azonban különösen érdekessé teszi a történetet, az a hazai sajtó és főleg a Magyar Újságírók Országos Szövetségének reakciója. A MÚOSZ, mint a legnagyobb magyar újságírói érdekvédelmi szervezet például „A FIDESZ média trójai falova elbukott” címmel tett fel írást honlapjára az üggyel kapcsolatban.

Források:
https://www.nytimes.com/2022/01/03/world/europe/hungary-european-union.html
https://444.hu/2022/01/03/ha-megprobaltok-kirugni-elpusztitalak-titeket-mondta-orban-nepparti-vezetoknek-a-new-york-times-szerint
https://444.hu/2019/10/26/a-new-york-times-szerint-orban-focira-veri-el-a-penzt-mikozben-az-egeszsegugy-omladozik
https://444.hu/2018/11/24/a-new-york-times-hosszu-cikkben-mutatja-meg-hogyan-foglaltak-el-orban-emberei-az-origot

https://ojim.hu/hargitai-miklos-portreja/
https://maszol.ro/belfold/76753-aki-kozelebb-hozta-a-romaniai-esemenyeket-a-new-york-times-olvasoihoz
https://hvg.hu/itthon/20181222_New_York_Times_Orban_szokatlan_jelenseggel_szembesult
https://ojim.hu/kik-irnak-magyarorszagrol-kulfoldon-a-transzparens-ujsagirasert-alapitvany-elemzese/

https://www.nytimes.com/2018/12/22/world/europe/hungary-slave-law.html?smtyp=cur&smid=tw-nytimes
https://www.nytimes.com/2017/04/04/world/europe/hungary-george-soros-university.html
https://www.nytimes.com/2016/02/17/world/europe/hungary-assails-human-rights-advocates-in-the-country-un-expert-says.html

https://nepszava.hu/3075835_szabad-szemmel-europa-sulyos-probatetellel-nez-szembe
https://news.yahoo.com/virus-hit-hungary-care-home-frontline-orban-powerplay-044753969.html?guccounter=1&guce_referrer=aHR0cHM6Ly9uZXBzemF2YS5odS8&guce_referrer_sig=AQAAAKjNZvCWSJiN6okVFjbqJSnwiqMzCXBmMogKoAjXUiFNXDKI6aFUIGML56BxdzLTY7O_rjlDgZ0syP_aKZhiWUoPLf2GDaaM3k7h5-1FN5nN0x1Gmg7mg7dSGltTuEYZoEdfiUv7ba0KP4ddasn1-mLGshh189a0TZWIS6-Nmlh2
https://nepszava.hu/3117931_szabad-szemmel-az-uj-alapitvanyi-rendszer-kovethetetlenne-teszi-mikent-hasznaljak-fel-orbanek-az-unios-penzeket
https://www.ft.com/content/18bad232-860d-4a2a-bd57-b180afcfaa75?desktop=true&segmentId=d8d3e364-5197-20eb-17cf-2437841d178a#myft:notification:instant-email:content
https://twitter.com/danielhegedus82
https://magyarnarancs.hu/szerzo/ujsagiro/hegedusdaniel-8355

https://www.politico.eu/article/hungary-lgbtq-law-viktor-orban-litmus-test-europe/
https://merce.hu/author/szijarto-imre/

https://huilmediacenter.com/2021/12/27/should-a-homophobic-and-antisemitic-politician-defeat-hungarian-pm-viktor-orban/
https://hvg.hu/itthon/20220106_Izraeli_ujsagban_antiszemitaztak_MarkiZay_Petert

Megosztás itt: email
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin