A kormány eltörli a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara számára kötelezően fizetendő évi 5000 forintos kamarai hozzájárulást. Magyar Péter szerint a döntés csaknem 900 ezer vállalkozásnak jelent segítséget.
Első ránézésre ez az a hír, amelyet különösebb magyarázat nélkül is lehet érteni. Eddig fizetni kellett, ezután nem kell. Egyéni vállalkozónak, mikrocégnek, nagyvállalatnak ugyanúgy évi ötezer forint volt a kötelező befizetés, most pedig ezt megszüntetik.
A Portfolio gyors számítása szerint ez nagyjából 4,5 milliárd forintot hagyhat évente a vállalkozásoknál, és körülbelül ugyanekkora bevételt vehet ki a kamarai rendszerből, ha azt az állam nem pótolja más forrásból.
A befizetés attól függetlenül kötelező volt, hogy egy vállalkozás önkéntes kamarai tagként valóban belépett-e a szervezetbe. A HVG külön ki is emeli ezt. Minden nem agrár főtevékenységű egyéni és társas vállalkozásnak fizetnie kellett, miközben sok kis- és kényszervállalkozás évek óta azt mondta, hogy semmi kézzelfogható haszna nincs abból, amit ezért cserébe kap.
A Portfolio címe egyszerűen Magyar Péter bejelentését viszi. Eltörlik az 5000 forintos kamarai tagdíjat. A cikk az érintett vállalkozások számát, a befizetés történetét és a nagyjából 4,5 milliárdos éves összeget emeli ki.
A Magyar Nemzet szintén meglehetősen száraz címet választott: „Eltörli a kötelező kamarai hozzájárulást a kormány.” Az alcímben már csak annyi áll, hogy évente ötezer forintról van szó vállalkozásonként.
Az Origo hasonlóan írta. Döntött a kormány, megszűnik az 5000 forintos hozzájárulás, és a döntés mintegy 900 ezer vállalkozást érint.
A Telex frissített cikke viszont már egy jóval nagyobb történetet mutat. A lap eredetileg szintén az 5000 forintos hozzájárulás eltörléséről számolt be, később azonban kiegészítette a hírt azzal, hogy Kapitány Istvánék biztost jelölnek ki az MKIK-hoz, felülvizsgálják a kamara működését, és a kormány közel 3 milliárd forintot vissza akar venni. A cím emiatt meg is változott. Innen nézve már nem egyszerűen arról van szó, hogy a vállalkozó jövőre megspórol egy kisebb összeget, hanem arról, hogy a kormány hozzányúl a teljes kamarai rendszer működéséhez és finanszírozásához.
Ez fontos különbség, mert az 5000 forint könnyen elviszi a figyelmet a valódi intézményi kérdésről. Miből fog működni ezután az MKIK, milyen feladatokat kap, mennyi állami pénzt kap, milyen feltételekkel, és meddig marad ugyanaz a rendszer, amely eddig közel egymillió vállalkozást tartott nyilván?
A kamara saját reakciója is mutatja, hogy ők sem pusztán egy bevételi sor eltűnését látják. Az MKIK közleményében azt írta, tudomásul veszi a döntést, nyitott egy új feladat- és finanszírozási modellre, és a mikrovállalkozások terheinek mérséklését maga is támogatja. A szervezet szerint korábban is többször felvetették, hogy az 5000 forintos hozzájárulásnál hatékonyabb, arányosabb finanszírozásra lenne szükség. Külön hangsúlyozták azt is, hogy eddig minden támogatási forrásukat szabályosan használták fel és elszámoltak vele.
A Media1 teljesen más irányból fogta meg az ügyet. Már a címben azt írta: „A Media1 kérdése után öt nappal eltörli a kormány az 5000 forintos kamarai hozzájárulást.” A cikk emlékeztetett arra, hogy öt nappal korábban ők kérdeztek rá a minisztériumnál a hozzájárulás jövőjére, és akkor még csak azt a választ kapták, hogy folyik az együttműködés felülvizsgálata. A Media1 azt is felidézte, hogy Magyar Péter 2024-ben már aláírta a STOP 5000 kezdeményezést, vagyis a mostani döntés politikailag nem teljesen új gondolat.
A HVG pedig megint máshová helyezi a hangsúlyt. A hírében felidézi, hogy sok kisvállalkozó korábban is fölösleges teherként élte meg a befizetést, mert nem használta azokat a szolgáltatásokat, amelyeket a kamarai regisztrációért cserébe kínáltak. A lap azt is hozzáteszi, hogy a kamarai rendszer finanszírozása már korábban is átalakulóban volt. A szervezet 2025-től egyre erősebb állami-hatósági szerepet kapott, és költségvetési finanszírozás is megjelent.
Ötezer forint egy évben nem sok egy működő vállalkozás számára. Ezt korábban Parragh László is meglehetősen nyersen megfogalmazta, amikor azt mondta, hogy aki ennyit nem tud kifizetni, „ne menjen el vállalkozni”. A mondat annak idején komoly felháborodást okozott, mert sok mikrovállalkozó számára nem feltétlenül az összeg volt a fő probléma, hanem az, hogy kötelezően kellett fizetni egy olyan rendszernek, amelyből saját bevallásuk szerint keveset éreztek. Vagyis az 5000 forint részben mindig is szimbolikus pénz volt. Nem azért bosszantott sokakat, mert önmagában tönkretett egy vállalkozást, hanem mert kötelező volt.
A Portfolio ezt vállalkozói segítségként mutatja. A HVG inkább egy régóta kritizált kötelezettség megszüntetéseként. A Telex frissített változatában már kamarai rendszerváltás körvonalazódik. Az Index főleg az MKIK reakciójára és arra fókuszál, hogy a kamarának újra kell gondolnia teljes működését. A Magyar Nemzet és az Origo egyelőre lényegében magát a döntést közli, különösebb kritikai vagy politikai értelmezés nélkül.
A legtöbb médium alapvetően pozitív vagy semleges vállalkozói könnyítésként kezdte megírni a hírt.