2023 a pártalapítás éve volt a politikában. A tavalyi évben bontott zászlót a Szocialisták és Demokraták (Mesterházy Attila pártja), A Nép Pártján (Jakab Péter pártja), a Második Reformkor (Vona Gábor pártja), illetve a Mindenki Magyarországa Néppárt (Márki-Zay Péter pártja). Elemzésünkben ezen újonnan alakult pártok médiareprezentációját kívánjuk megvizsgálni, minden párt esetében a zászlóbontást követő 3 hónapos időtartamon belül. Mostani elemzésünkben a Második Reformkor médiareprezentációját mutatjuk be.
A Telex újságírói a vizsgált időszakban összesen 6 alkalommal írtak a Második Reformkorról. Az első gyöngyszem a szeptember 9-én „Vona Gábor új pártja olyan, mint az átmulatott céges buli beszélgetős másnapja” címet viseli, melyben az újságíró Molnár Réka figyelmét jobban lekötötte a pártelnök oldalra nyírt haja, mint az eseményen elhangzott állítások. A beszámolóból olyan fontos dolgokat is megtudhat az olvasó, hogy a teltházas esemény környékén nehéz volt parkolóhelyet találni. A cikk tipikus példája a gonzó stílust imitáló újságírásnak, az újságíró pechjére azonban a párt youtube csatornájára feltöltötte a zászlóbontó alkalmon elhangzott beszédeket, így azok alapján dokumentálhatóak a szerkesztő értelmezési nehézségei. Ezek közül néhány szemléltetve:
„Elénekeljük a Himnuszt, aztán színpadra lép Pekárné Farkas Emese, akit csak úgy konferálnak fel, mint a nőt, akivel egy csapatépítő alatt futottak össze – ha jól értem az anekdotát, ment a buli, aztán meghallották, hogy Pekárné az EU-ról beszél. Be is vették gyorsan a csapatba.” Nehezen lehet értelmezni azt a forgatókönyvet, amit a szerkesztő vázolni szeretett volna, az elhangzott beszéd alapján azonban Pekárné Farkas Emese alelnök már a „csapat részeként” „beszélt az EU-ról”.
„Hogyan tovább?– hangzik el az utolsó kérdés Vonától, majd a kilences számról (kilenc ügyük van, kilenc hónap múlva lesz választás, kilencen ülnek a színpadon) szóló számmisztikai kérdései után elmondja, a jövőben dolgozni fognak azon, hogy »legyen alternatíva«.” A valóságban cikkben látható kép alapján tisztán kivehető, hogy a színpadon 18-en ültek, amiről egyébként a szerző korábban rendkívül szellemesen megjegyezte, hogy „Sorra helyet foglalnak, kicsit azt érzem, kéne a kezükbe egy nagybőgő, pár hegedű és fuvola”. További elfogultságra utal, hogy bár a szerző többször is említi, mennyire unatkozott az eseményen, a zászlóbontón elhangzott kilenc ügy felsorolását csak félig tartotta érdemesnek.
A második cikk a „Vona Gábor szerint ők meg tudják mondani, hogy mire érdemes leváltani a Fideszt” című, szeptember 11-én megjelent beszámoló a pártelnök és az alelnök által 2RK Infónak nevezett sajtótájékoztatóról. Ez a cikk , ha a címében nem is, szövegében már egy letisztultabb, higgadtabb hangvételű beszámoló a párt sajtótájékoztatójáról. A következő cikk is a párt kéthetente tartott sajtótájékoztatójáról szól, itt az EP-lista első két helyét elfoglaló személy bejelentését közölte le a beszámoló. Ezt követően október 13-án a párt országjárásának tatabányai állomásáról készítettek riportot „Vona Gábor: Kossuth és Széchenyi között nagyobb volt a távolság, mint Orbán és Gyurcsány között” címmel, melyből azt lehetett leszűrni, hogy Vona és a párt alelnöke a megyeszékhelyen a párt értékrendjéről, programjáról és Magyarországról beszél, amit kérdés-felelek követ a megjelentekkel. A következő csúcspontot a telexes cikkek közül az „Országjárás, rendezvényhajó, népes elnökség: Vona szerint csak látszatra van sok pénz az új pártja mögött” című írás jelenti. A pártelnökkel készített interjú a címadás ellenére többnyire nem a párt pénzügyeivel foglalkozik, hanem a 2018-ban a közélettől egyszer visszavonult politikus pénztárcájában kutakodott. Érdekes döntés ez annak tükrében, hogy az elmúlt időszakban adott esetben önmagát a sajtószabadság utolsó bástyájaként bemutató, a szuverenitásvédelmi törvény árnyékában pedig önmaga jelentőségét csökkenteni igyekvő médium a saját finanszírozási ügyeire roppant mód érzékeny. A portál végül december 6-n osztotta meg „Van-e létjogosultsága ennyi volt jobbikos által alapított pártnak?” című elemzését. Itt egy mondat tér ki a Második Reformkorra, mely a Jobbik néppártosodó stratégiájával lát hasonló elemeket az újonnan alakult párt működésében.
A Magyar Hang szintén 6 cikkben foglalkozott a Második Reformkorral. Szeptember 9-én Lakner Dávid újságírónak, úgy tűnik sikerült parkolóhelyet találnia, mivel a „Vona Gábor: Sem sorosisták, sem orbánisták nem vagyunk” című beszámolójában sikerült semleges hangvételben írnia a zászlóbontó eseményről. A következő cikk szeptember 11-én, az első „2RK Infóról” történt tudósítás volt, „Minden pártot megkeresnek Vonáék együttműködést remélve” címmel. Szeptember 15-én egy érdekes gondolatmenetekben gazdag elemzést olvashattak a Magyar Hang olvasói, „Kik lesznek az EP-választáson egymás konkurensei?” címmel. A címadás lefedi az elemzés témáját, az LMP központú cikk a megszólítani kívánt szavazóbázisok és az ellenzéki pártok egymáshoz való viszonya alapján próbálta meg felvázolni a várható konkurrenciaharcot a formációk között. Kiemelendő ebből a következő gondolat: „Ungárék számára a kihívást így kevéssé a Párbeszéd fogja jelenteni, mint – ha elindul – a Kutyapárt, illetve Vona Gábor friss pártja. A Második Reformkor (2RK) egészen hasonló módon beszél megosztottságról és ideológiai árkokról, mint mostanában Ungár teszi. Vonáék egyértelművé tették azt is, hogy ügyek mentén együttműködnek, de nem kötnek szövetségeket. Ebből fakadóan tehát, amennyiben hitelesnek bizonyulnak majd ebben a szerepben, úgy az LMP-sek ugyanazokhoz a választókhoz fognak szólni, mint Vonáék.” Szeptember 16-án „Vona Gábor pártütése” címmel próbálta meg Nagy Attila Tibor publicisztikájában irányt adni az ellenzéki formációknak, panaszkodva az ellenzéki táborban jelen lévő pártok sokaságára. Különösen érdekes, amikor a sajtó munkatársai a politikában szereplő aktorok mennyiségét sokallják, fordított esetben a sajtó munkatársai önmagukra nézve mindig fontosnak tartják a sokszínűségét, és megmagyarázzák saját létezésük létjogosultságát. Október 11-én „Vona Gábor vezeti pártja EP-listáját” címmel jelent meg tudósítás arról a sajtótájékoztatóról, amelyen a párt bejelentette az EP listájuk első két jelöltjét. Október 13-án Vona Gábor a Magyar Hang Kompország című műsorában vett részt, ahol másfél órán keresztül Szerető Szabolcs intézett hozzá erős, de korrekt kérdéseket személyével, illetve a párt értékrendjével, céljaival kapcsolatban.
A vizsgált időszakban az Index 8 cikkben foglalkozott a frissen alakult párttal. Az első szeptember 9-én, „Vona Gábor bocsánatot kért, és bejelentette, hogy új politikai alternatíva született” címmel íródott, mely a párt zászlóbontó eseményéről egy tudósítás. A cikk semleges hangvételű, nem elfogult, és olyan örök érvényű elemzők tarkítják gondolataikkal, mint Horn Gábor, és Nagy Attila Tibor. Itt is megtudhattuk, hogy túl sok az ellenzéki párt, és a párt a megalakulásával és a létezésével önmagában véve a Fidesznek kedvez. A második cikk a sajtótájékoztatóról szóló tudósítás szeptember 11-én, melyen az Index munkatársa személyesen részt vett, hiszen a cikk alapján kérdést intézett a pártelnökhöz. A következő cikk szeptember 18-án, Vona Gábor Facebook oldalán történt bejelentésről számol be, „Vona Gábor üzenetet küldött a pártoknak” címmel, melyben a pártelnök a „Felkeressük Magyarországot” kampányát ismerteti. Az EP-listás bejelentésről a portál október 11-én írt. Október 16-án a Második Reformkor említés szintjén szerepel az Index „»Ha Vona nem lép le, akkor ’22-ben Gyurcsány kuncsorgott volna a Jobbik után, és nem fordítva«” című riportjában, de a videóelemzés inkább Vona Gábor személyéről szól. November 8-án az Index „Vona Gáborék kivennék a pártérdekeket az önkormányzatokból” címmel számolt be a párt sajtótájékoztatójáról. November 27-én a budapesti főpolgármesteri választási szappanopera kapcsán küldött kérdéseket a portál, melyről a Vona Gábor válaszait tartalmazó cikk „Vona Gábor pártja se Karácsony Gergelyt, se a jobbikos Brenner Kolomant nem támogatja” címmel jelent meg. A párt utolsó megjelenése Vona Gábor szereplése volt Rónai Egon konkrétan című műsorában , melynek a szerkesztők a „Vona Gábor: Simicska sosem rakott pénzt a Jobbikba, de megnyitotta előttünk a birodalmát” címet választották.
A 444 a vizsgált időszakban mindössze egyetlen cikkben foglalkozik a Második Reformkorral, mely a „20 nappal a megalakulása után 2 százalékra mérték – utánajártunk a 2RK csodájának”. A beszámoló a párt országjárásának első, békéscsabai állomásáról próbál tudósítást adni. A beszámoló nem sikerült túl objektívre, mivel mindenképpen azt a prekoncepciót próbálja sugalmazni, hogy az új pártra csak a volt Jobbikosok kíváncsiak, nem törekedve annak a feloldására, hogy kik ezek az ex-jobbikosok, mivel a cikk állítása szerint a helyi Jobbik már átigazolt Jakab Nép Pártján mozgalmához.
A kormánnyal szimpatizáló médiumok nem tolongtak lelkesen írni a Második Reformkorról, mindössze egy-egy cikk született a Magyar Nemzettől és a Hír TV-től, illetve kettő a Mandinertől.
A Magyar Nemzet szeptember 9-én „Vona Gábor bocsánatot kért a nemzeti radikálisoktól” címmel számolt be a zászlóbontó eseményről. A címadás eleve lehetetlenné teszi, hogy a cikket elfogulatlannak tekintsük, hiszen, ahogy az a cikkből később kiderült, Vona Gábor a következőket mondta: „Vannak, akik a nemzeti radikalizmusomat nem bocsájtották meg, mások pedig azt, hogy azt feladtam egy másik értékrendért. Most mindenkitől, aki úgy érzi, megbántottam, szeretnék bocsánatot kérni.” Erről a kijelentésről elfogulatlanul csak úgy lehet tudósítani, ha mindkét felet megemlíti a szerző, külön-külön az elhangzottaknak más a jelentősége.
A Hír Tv szeptember 11-én a Napi Aktuális műsorába hívta meg Sneider Tamást, a Jobbik egykori elnökét, illetve Nagy Ervint, a XXI. Század Intézet vezető elemzőjét, akikkel a műsorvezető Vona Gábor jobbikos időszakáról, illetve a 2RK várható esélyeiről beszélgettek.
A Mandiner október 11-én foglalkozott először a frissen alakult párttal. Az „Eldőlt – Vona Gábor lesz új pártja listavezetője az EP-választáson” című cikk a párt EP listájáról történő bejelentését tartalmazza. A „Keményen odaszúrt Vona Gábor a dollárbaloldalnak” című cikk pedig a párt országjárásának tatabányai állomását mutatta be, a telexes beszámolóhoz képest kicsit kormánypártibb fűszerezéssel.