November 5-én kerül sor az amerikai elnökválasztásra, a kampánygépezet pedig már javában dübörög az Egyesült Államokban. Mindenki azt találgatja, hogy Joe Biden marad-e az elnöki székben, vagy ismét Donald Trump költözhet be a Fehér Házba. A tét több szempontból is hatalmas, hiszen olyan témák sorsa dőlhet el, mint az abortusszal kapcsolatos jogok, a bevándorlás és az oktatás jövője, valamint a demokrácia és a gazdaság helyzete. Ebben a folyamatban kiemelkedő szerep jut a médiának is, azonban vannak olyan jelenségek az amerikai hírfogyasztók körében, amelyek nem kedveznek annak, hogy a jelöltek programjai és a legfrissebb fejlemények minden állampolgárhoz egyformán eljussanak. Elemzésünk első részében bemutatjuk, miért került mélypontra a médiába vetett bizalom az Egyesült Államokban, majd azt is kifejtjük, hogy milyen okokból látnak súlyos fenyegetést az amerikaiak a dezinformációban.
Az Egyesült Államokban évtizedek óta folyamatosan csökken a média iránti bizalom
Tavaly decemberben a neves brit hetilap, a The Economist egyik cikke azt vizsgálta, hogy az amerikai újságírás hangvétele az Egyesült Államok két pártja közül melyiknek a narratíváját és a szóhasználatát tükrözi inkább. A témát rögtön azzal a megállapítással vezették fel, hogy „Amerikában a médiába vetett bizalom az 1990-es évek óta zuhanórepülésben van”, a bizalmi válság pedig elsősorban a konzervatív néző- és olvasóközönség körében tapasztalható, amit csak tovább fokoztak az önmagukat nyíltan pártatlannak valló médiumok liberális elfogultságával kapcsolatos republikánus vádak. A The Economist stábja ezért arra vállalkozott, hogy egy minden részletre kiterjedő, naprakész felmérést végezzen, hogy kiderítsék, melyik politikai párt irányába mutatnak elfogultságot az egyes amerikai orgánumok. Az Egyesült Államokban elérhető hírforrások széles körét elemezve arra a következtetésre jutottak, hogy az újságírás terén tényleg tetten érhető egyfajta szimpátia a baloldal iránt, amit abból vezettek le, hogy az eredmények alapján az amerikai sajtó képviselői hajlamosabbnak bizonyultak a demokrata politikusok által alkalmazott kifejezések, nyelvezet és retorika preferálására.
Ráadásul az egyenlőtlenség szakadéka Donald Trump elnökké választása óta csak tovább nőtt. Mindez odáig vezetett, hogy Amerikában a politikai kérdésekről kiegyensúlyozottan tájékoztató médiumok száma jelentősen csökkent, ami értelemszerűen tovább táplálta a média iránti bizalmatlanságot is. Mint azt a témáról szóló cikkünkben megállapítottuk, a 20 legnagyobb olvasottságú amerikai híroldal közül 17 inkább a demokratákhoz köthető kifejezéseket használt, de a konzervatív nyelvezetű Fox News kivételével ugyanez a tendencia körvonalazódott az Egyesült Államok 6 vezető hírcsatornájának kategóriájában is. Az írott sajtó tekintetében a változás ugyan csekélyebb méreteket öltött, azonban ugyanabba az irányba hatott. 2017-ben a New York Times, a Washington Post és a CNN internetes híroldala még csak enyhe demokrata irányultságot mutatott, ami inkább a konzervatív hírforrásokhoz közelítette őket, mint amilyen a Fox News. 2022-re, vagyis öt év alatt a helyzet megváltozott, ugyanis ezeknek az orgánumoknak a hangvétele közelebb került a baloldali tendenciák képviseletéhez. Az adatok alapján a változások nem is annyira a témák terén történtek, hanem sokkal inkább az interpretáció módjában, tehát a szóhasználatban jelentkeztek. A három „mainstream” híroldal, azaz a New York Times, a Washington Post és a CNN cikkeinek hangvétele 2017-től 2022-ig bezárólag 29-ből 25 belpolitikai téma tekintetében baloldali irányt vett. Ez a fordulat elsősorban a faji kérdések, az iskolai lövöldözések, Donald Trump megítélése, valamint a szexuális és egyéb bűncselekmények esetében érzékelhető, ugyanakkor a bevándorlás, az egészségügy és az abortusz témakörében viszont lassú jobboldali elmozdulás tapasztalható náluk.
Forrás: The Economist
Mindezek fényében cseppet sem meglepő, hogy 2022-re odáig fajult a helyzet, hogy az Oxfordi Egyetemen belül az újságírás és trendjeinek tanulmányozására létesült kutatóközpont, a Reuters Intézet digitális hírekkel kapcsolatos jelentésében, amelyet 46 ország 93 ezer hírfogyasztójának véleménye alapján állítottak össze, már az szerepel, hogy a médiába vetett bizalmi ráta az Egyesült Államokban a legalacsonyabb, mert csak fele annyira bíznak benne, mint a világ többi országában. A médiával kapcsolatban továbbra is a finnek bizonyultak a leginkább bizakodónak (69 százalék), az amerikaiak esetében viszont csak a megkérdezettek 26 százaléka szavazott bizalmat a hírszolgáltatóknak. Nem véletlen, hogy a Reuters Intézet 2023-as évre vonatkozó összefoglalója a közösségi média platformok, azon belül is elsősorban a TikTok előretörésére fókuszált, ugyanis az újságírók helyett egyre több hírfogyasztó, különösen a 18-24 év közötti korosztály tagjai inkább az ott olvasható híreket, vagy a celebritásoktól és influenszerektől származó információkat részesítik előnyben. A tavalyi jelentésből ráadásul az is kirajzolódott, hogy 2023-ban globális szinten átlagosan további 2 százalékot zuhant a médiába vetett bizalom mértéke, a megkérdezettek 56 százaléka pedig aggodalmát fejezte ki az interneten hozzáférhető hiteles tartalmak és az álhírek megkülönböztetésének nehézségei miatt.
Mint arról a cseh konzervatív lap, a Konzervativní Noviny tavaly nyári cikke is beszámolt, a médiába vetett bizalmon kívül a vezető amerikai piac- és közvélemény-kutató intézet, a Gallup 2023-as felmérése szerint az Egyesült Államokban a korábbi domináns identitástudat is válságba került, hiszen egyre kevesebben vallják magukat büszke amerikainak. 2013-ban még a 18-29 év közötti korosztály mintegy 85 százaléka úgy nyilatkozott, hogy „rendkívül büszke” az amerikai mivoltára, tíz évvel később ez az arány gyakorlatilag megfeleződött. A 2023-as adatok értelmében már csak 42 százalékuk sorolta magát ebbe a kategóriába.
Az amerikaiak még a terrorizmusnál is jobban rettegnek a dezinformáció veszélyeitől
Az Egyesült Államokban azonban a dezinformáció miatti aggodalmak sem segítik elő a médiával kapcsolatos bizalom helyreállítását. Az utóbbi években szinte közmondásos gyakorisággal használt fogalom alapvetően tudatos félretájékoztatást, álhírek és egyéb hamis információk ártó vagy lejárató szándékkal való terjesztését jelenti, célja pedig a tömegek viselkedésének és attitűdjének befolyásolása, valamint az olyan narratívák propagálása, amelyek meghatározott érdekeket szolgálnak. Ezen kívül legitimációs funkciója is lehet, például jogi és erkölcsi indoklásként szolgálhat egy háború elindítása esetén. A dezinformáció módszere majdhogynem egyidős az emberiséggel, elegendő az ókori trójai faló történetére vagy a hidegháború alatti kémjátszmákra gondolni. A technológia robbanásszerű fejlődése, a televízió, az internet, majd a közösségi média megjelenése természetesen további lökést adott a félretájékoztatás futótűzszerű terjedésének, de a dezinformáció mindig is a politikai, a katonai és a diplomáciai eszköztár szerves részét képezte. Szerepe a 2022-ben kirobbant orosz-ukrán háború óta csak még inkább felértékelődött. Azonban érdemes megjegyezni, hogy a félreinformálás (misinformation) abban különbözik a dezinformációtól, hogy ebben az esetben a részben vagy teljes egészében hamis hírek, tartalmak és információk terjesztése nem szándékosan történik.
Az 1956-ban alapított független nonprofit kutatóintézet, az Institute for Public Relations 2023-as közvélemény-kutatásából az derült ki, hogy az amerikaiak az utóbbi néhány év tendenciáinak megfelelően az infláción, az egészségügyi ellátás költségein és a bűnözésen kívül továbbra is a félreinformálást és a dezinformációt tartják a legsúlyosabb problémáknak, megelőzve az olyan kérdéseket, mint a határvédelem, a klímaváltozás, a terrorizmus vagy a költségvetési deficit. Ezek a trendek értelemszerűen hátrányosan érintik a választásokba vetett bizalmat is. Az Egyesült Államok lakosságának mintegy 75 százaléka úgy véli, hogy a dezinformáció aláássa a voksolás folyamatát, 74 százalék szerint fenyegetést jelent az amerikai demokráciára nézve, 73 százalék pedig úgy gondolja, hogy fokozza a politikai pártok mentén történő polarizációt. A felmérésbe bevont 2000 amerikai 61 százaléka fejezte ki az azzal kapcsolatos aggodalmát, hogy az álhírek áradata az alapvető emberi jogokat is veszélyezteti, a megkérdezettek több mint fele (55 százalék) pedig azt is kifejtette, hogy véleményük szerint a mesterséges intelligencia szoftverek és az ezeket használó platformok csak még több dezinformációt zúdítanak majd a társadalomra.
Az Institute for Public Relations, illetve a Leger nevű kanadai piackutató és elemző vállalat közös felméréséből az is kirajzolódott, hogy összességében a demokraták szavazói és szimpatizánsai nagyobb bizalommal vannak az újságírók iránt, azonban a republikánusokkal egyetemben egyetértettek abban, hogy a leginkább hiteles tájékoztatást a helyi médiumok nyújtják, amelyek egyfajta összekötő hidat képeznek a két politikai tábor eltérő hírforrásai között tátongó bizalmi szakadék felett. A közvélemény-kutatásban részt vevő amerikaiak azt az álláspontot képviselték, hogy a dezinformáció terjesztéséért elsősorban a közösségi média platformok, valamint a másik párt politikusai és politikai aktivistái a felelősek, de kiemelték az orosz és a kínai kormány szerepét is, amelyek szintén az álhírek elhintésének élvonalában végeztek. A három dobogós közösségi média felület, amelyeknek a legnagyobb felelősséget tulajdonították a dezinformáció terjesztésében, a Facebook (73 százalék), a Tik Tok (65 százalék) és az X (62 százalék) volt.
A demokraták szavazóbázisához tartozók mintegy 43 százaléka úgy foglalt állást, hogy a pártjához köthető politikusok is hozzájárulnak ehhez a káros jelenséghez, míg a republikánusok esetében ez az arány 45 százalékot mutatott. A megkérdezettek 60 százaléka úgy vélte, hogy az elnöki székben ülő Joe Biden feladata lenne a dezinformáció elleni küzdelem, ugyanakkor csak 15 százalék nyilatkozta azt, hogy eredményes volt ebben a tekintetben. Azt is feltárták, hogy az amerikai állampolgárok szerint a jelenség elleni harcban a kormánynak, a Kongresszusnak és az újságíróknak van a legnagyobb felelősségük.
További fontos tanulsága volt még a kutatásnak, hogy a megbízható hírforrások között szilárdan tartja magát a családi és a baráti kör, ideértve a hasonló gondolkodásmóddal rendelkező személyeket és csoportokat is, mialatt a közösségi média platformokba vetett bizalom a hanyatlás jeleit mutatja. Végül azt is érdemes kiemelni, hogy a demokraták a liberális hírforrásokból tájékozódnak, míg a republikánusok a konzervatív orgánumokat preferálják és tekintik szavahihetőnek. Az előbbiek viszont nagyobb bizalmat szavaznak a zsurnalisztáknak és a mainstream amerikai médiumoknak, kivéve a republikánusok 60 százaléka által hitelesnek tartott Fox News-t. Az alábbi diagramon jól látszik, hogy átlagosan kétszer annyi demokrata bízik például az NBC News, a CNN, a Wall Street Journal, a New York Times vagy a Washington Post hitelességében, mint ahány republikánus.
Forrás: Institute for Public Relations
Hitelesség szempontjából a megkérdezettek kiemelték a helyi hírforrásokat, mert meglátásuk szerint azok a politikai megosztottságtól függetlenül képesek megbízható információt szolgáltatni. A félrevezető vagy egészen konkrétan hamis hírek propagálása pedig azt eredményezte, hogy az amerikaiak egy jelentős része hírkerülővé vált, vagy külföldi forrásokból kezdett tájékozódni, ami értelemszerűen a hazai híriparba vetett bizalmi válságot tükrözi. Elemzésünk folytatásában a hírsivatagok mellett alaposan górcső alá vesszük a hírkerülés imént említett jelenségét is, amit az Egyesült Államokban a dezinformációtól való félelem is tovább táplál.