2022-ben már foglalkoztunk azzal, hogy milyen elméleti, tudományos okai vannak annak, hogy a közvélemény-kutatási eredmények alkalmasak a közvélemény befolyásolására és akár a mozgósításra is. Vannak tételek, amelyek az idő múlásával nem változnak, ez is ilyen. Bár a jelenlegi eredmények és az előzetes közvélemény-kutatások közötti különbség nem olyan lesújtó, mint akkor volt, de mindenképp érdemes feleleveníteni ezen kutatások eredményeit. Mindezért döntöttünk úgy, hogy megvizsgáljuk azt, milyen kutatási eredmények születtek, és ezen eredmények hogyan jelentek meg a sajtóban. A vizsgált kutatásokra tekintve a legszembetűnőbb, hogy a DK-MSZP-P koalíció számainak szórása igen nagy, valamint meghatározó lehet a küszöb környéki pártok eredménye, ugyanis sokaknál az adott párt bejutási esélye jelentős hatással van a végső szavazatra.
Nézőpont Intézet, Századvég, Alapjogokért Központ, Real-PR 93, Magyar Társadalomkutató
A fentebb felsorolt közvélemény-kutatókban az a közös, hogy mindannyian május végén közöltek európai parlamenti választásokkal kapcsolatos pártpreferenciákat, azonban ezek nem kaptak túlzottan nagy figyelmet a médiában. Néhányukat a hirado.hu-n, Mandineren vagy a PestiSrácokon lehetett említésszerűen olvasni, de a média főáramú fókuszába nem tudtak bekerülni.
Kronológiai sorrendben haladva június 4-én, a Závecz Research által közzétett, május 24. és június 2. között rögzített pártpreferencia kutatás az első olyan választáshoz közeli kutatás, amely a sajtóban jelentős hangsúlyt kapott. A 24.hu által közölt kutatást többek között a Telex, Index, HVG, PestiSrácok és a Népszava is átvette, azonban a Mandineren vagy Magyar Nemzeten nem jelent meg. A kutatás néhány százalékban tér el a végső eredményektől, arányaiban vizsgálva a legnagyobb eltérést a DK-MSZP-P koalíció közel 3 %-os felülmérése adja. A küszöb környéki pártok közül egyedül a Mi Hazánkat mérte bejutónak.
Az ezt követő napon, június 5-én jelent meg az IDEA Intézet kutatása, amely hasonlóan a Závecz kutatásához, szintén nagy nyilvánosságot kapott. A 24.hu, Telex vagy az Index hírfolyamában olvasható az elemzés, azonban például a Magyar Nemzet esetén hiába keressük azt. Az eredmények tükrében, arányaiban itt is a DK-MSZP-P koalíció eredménye lett felülmérve közel 4 %-kal. Az Intézet a Mi Hazánk-Momentum-MKKP hármas közül a Mi Hazánk bejutási esélyeit mérte a legvalószínűbbre.
A Publicus kutatását június 7-én hozta nyilvánosságra a Népszava. A közvélemény eléréséhez szükséges küszöböt ez a kutatás is átugrotta, olvasható az Index és a HVG hírfolyamában is, viszont többek között a Magyar Nemzet hírfolyama nem számol be róla. A mérést vizsgálva megállapítható, hogy kiugróan magas eredményre mérte a Publicus a DK-MSZP-P koalációját, 15 %-ra. A többi kutatást vizsgálva ez a mérés indokolatlanul magas, főleg annak tudatában, hogy a választáson a végső eredmény ennek nem sokkal több mint a fele realizálódott a koalíció eredményeiben. A Publicus esetén is a billegő pártok közül a Mi Hazánkat mérte küszöb felé.
Szintén június 7-én jelent meg a Medián kutatása. Talán az egyik legnagyobb elérést ez a kutatás adta. Az alapvetően megbízhatónak tartott Medián a bejutó ellenzéki pártok esetén közel a végeredménnyel azonos számokat jósolt, azonban a Fidesz-KDNP végső arányát nagyon felülmérte, szám szerint 50 % körüli eredményre számított, amely jelentősen magasabb, mint az ebben az időben készült többi kutatás mérése. A Medián a Mi Hazánk-Momentum-MKKP hármas közül a Mi Hazánk bejutási esélyeit mérte a legvalószínűbbre.
Összességében elmondható, hogy a nagyobb nyilvánosságot nyerő kutatások többségében felülmérték a DK-MSZP-P koalícióját, ezek közül is kiemelkedik a 15 %-ot mért Publicus eredménye. Az ilyen és ehhez hasonló mérések nem csak az aktuális pártállást közlik, hanem jelentősen befolyásolhatják a választókat. Egy felülmérés képes arra sarkallni a szavazót, hogy továbbra is támogassa az adott pártot, ugyanis annak létjogosultsága töretlenül jelentős. Régebbi ugyan, de hasonló formáló erővel bír az RTL megbízásából készített Závecz kutatás, amely alapján “A DK-MSZP-Párbeszéd listája mögé a választókorú népesség 12 százaléka, megközelítőleg 1 millió fő sorakozik fel.”. Azonban ez a választáson végül kicsit több mint 366 ezer főben összpontosult. Mindezen típusú visszacsatolások azt üzenik a választónak, hogy pártjuk további jelentős erővel bír, ezért szavazatuk továbbra is az adott félre adják le. A másik jelentős befolyásoló a küszöb környékén lévő pártok esetében mozog, jelen választás előtt is láthattuk, hogy 3 párt esetén is küszöb környéki eredményt mutattak a mérések, a Mi Hazánk esetén szinte mindig bejutási eredményt mértek, amit a párt a kommunikációjában fel is használt. A Momentum Mozgalom és a MKKP esetén más a helyzet, a kutatások nagyrésze lemaradónak titulálta azokat, azonban amikor május végén a Medián 5 %-ra mérte a pártokat, akkor az ő kommunikációjuk is jelentősen épült arra, hogy ezt a kutatást kiemeljék a többi közül. Ezzel megnyugtatva és megtartva szavazóikat.