Míg a magyar ellenzéki sajtó a DK-s aktivista akcióját emelte ki, addig a sajtótájékoztatón résztvevő nemzetközi lapok többsége meg sem említette azt a miniszterelnök keddi sajtótájékoztatójáról készült tudósításaikban. A kormányt rendszerint kritizáló nemzetközi lapok és a magyar ellenzéki médiumok tudósítási technikájában hasonló mintázat figyelhető meg.
A magyar miniszterelnök október 8-án Strasbourgban tartott sajtótájékoztatót, melyen 130 újságíró vett részt. Az esemény során a miniszterelnök kiemelte Magyarország uniós elnökségének prioritásait, kifejtette álláspontját az ukrajnai háborús helyzetről és a migráció kérdéséről. A nyugati médiában vegyes visszhangot váltott ki a miniszterelnök üzenete, különösen az Ukrajnával és az EU jövőjével kapcsolatos kijelentései. Voltak olyan médiumok, amelyek a magyar kormánykritikus médiumokhoz hasonlóan kiemelték a demokratikus koalíció aktivistájának sajtótájékoztatót megzavaró akcióját, de a sajtótájékoztatón résztvevő többség nem számolt be arról. Orbán Viktor sajtótájékoztatóján világossá tette, hogy Magyarország szkeptikus a jelenlegi uniós stratégiákkal szemben, különösen az Ukrajnát érintő politikával kapcsolatban. Emellett hangsúlyozta a migráció kezelésével kapcsolatos álláspontját, amely szerint „mindenki egyetért majd velem a migráció ügyében”. Ez egyértelműen a szigorú bevándorlási politika folytatását vetíti előre, amelyet sokszor bírál az Európai Unió többi tagállama. Ezzel szemben az esemény egy szokatlan fordulatot is tartogatott: egy DK-s aktivista félbeszakította Orbán beszédét. Habár mindez növelte a sajtótájékoztató drámaiságát, sokat elvett a miniszterelnök mondandójának tartalmából.

Az Euronews, az AGI – Italy, a ZDF, az AFP, a Reuters, a Corriere de Sera, az ANSA Italia, Le Figaro, De Telegraaf, a Radio Liberty Romania + Moldova, az El Pais, a La Repubblica, az Europa Today és az EuNews cikkei mind a sajtótájékoztatót megzavaró képviselő akciójáról számoltak be az esemény kapcsán, és csak mellékesen említették a miniszterelnök mondandóját. Leggyakrabban Donald Trump, Ukrajna helyzete és a migráció vetődtek fel az Orbán Viktor által elmondottak kapcsán, azonban ezeken az oldalakon hangsúlyosabban jelent meg a DK-s képviselő akciója.
Nem beszélve a magyar Telex, a 444.hu és a HVG portálokról, amelyek több cikket is szenteltek a zavargásnak. A Telex 3, a 444.hu 4, a HVG szintén 3 cikket publikált a sajtótájékoztatóról. A Telex mindhárom cikkében említi az aktivistát, a 444.hu négyből három cikkben, míg a HVG háromból egy cikkben ír a rendzavarásról. Ezek mellett a sajtótájékoztatón elhangzott schengeni csúcstalálkozó javaslatáról, az ukrajnai helyzetről, a Vox támogatásáról, a Budapest-Belgrád vasútvonalról, valamint a migrációs politikáról tájékoztatták az olvasókat.

Azok a nemzetközi portálok, amelyek jelen voltak a sajtótájékoztatón, de nem számoltak be a rendzavarásról inkább miniszterelnök Európai Unió helyzetéről megfogalmazott kijelentéseit helyezték előtérbe. Orbán Viktor az európai versenyképesség hanyatlását nevezte az egyik legsúlyosabb kihívásnak, majd jelezte azt is, hogy a magyar elnökség öt évre szóló, új európai versenyképességi paktum elfogadására tesz javaslatot. Ennek kapcsán több portál, mint a Brussels Signal vagy a Politico arról a kijelentéséről számolt be, hogy a Brexit megváltoztatta az Európai Unió egyensúlyát.
Több portálnál a migráció kérdése merült fel. A la libre Belgique is a miniszterelnök migrációval kapcsolatos kijelentését tárgyalta cikkében, mely szerint Magyarország segítséget nyújt a menedékjogot kapott személyeknek abban, hogy Brüsszelbe jussanak, azonban kiemelték, hogy szerintük Magyarország nagyon kevés menedékjogot ad ki. A Politico a migráció kapcsán arról számolt be, hogy Orbán Viktor kedden „vérfürdőnek” minősítette az európai migrációról szóló vitát, és az EU-ba érkezők szigorúbb ellenőrzését szorgalmazta.
Az Euractiv cikkében a migráció és a határellenőrzés került a középpontba. Kifejtették, hogy Orbán szerint az EU most sokkal súlyosabb helyzettel néz szembe, mint 2011-ben, amikor Magyarország története során először került a tanácsi elnökségbe. Valamint azt is hozzá tették, hogy a miniszterelnök kijelentette: a migrációs kihívások hatékony kezeléséhez az EU-nak „változtatnia kell”.
Azonban a felmerülő egyéb témák közül, mint a migráció, az Európai Unió helyzete, az ukrán helyzet, Donald Trump elnökválasztása vagy a Brexit hatása az EU-ra, még mindig a DK-s aktivista akciója keltette a legnagyobb érdeklődést a nemzetközi sajtóban. Ez a téma ugyanis 14 portálon is megjelent, míg a többi téma jó, ha ennek a felét elérte.
Tehát elmondható, hogy ugyanaz a mintázat figyelhető meg a kormányzattal kritikus nemzetközi médiumoknál, mint a magyar ellenzéki médiumoknál.

Összegzés
A nemzetközi média is politikai érdekek mentén polarizálódott. A DK-s aktivista saját bevallása szerint azért zavarta meg a sajtótájékoztatót, hogy minél többen a botránykeltésről számoljanak be a magyar miniszterelnök érdemi kijelentései helyett. Ez a stratégia kizárólag a magyar kormánnyal élesen kritikus sajtótermékek esetében vált be. Az is kijelenthető, hogy a nemzetközi médiában összességében kevésbé ültek fel a provokációra, mint az itthoni médiumok.
Azok a médiumok, akik viszont írtak az eseményről két táborra oszthatóak. Egyik felük a magyar ellenzéki aktivista akcióját emelte ki főként, a másik fele pedig a miniszterelnök tartalmi kijelentéseiről számolt be. Tehát a nemzetközi médiumok egyik fele pont ugyanazt a tudósítási taktikát választotta, mint a magyar ellenzéki sajtó. Azok között viszont akik a tartalmi kijelentésekről számoltak be eloszlik, hogy milyen témákat emeltek ki: migráció, Ukrajna, EU helyzete, Trump és Brexit.