Francia társszervezetünk, a l’Observatoire du journalisme júliusban azt vizsgálta, hogyan fest a június 27-én kirobbant franciaországi zavargások megítélése magyar és lengyel nézőpontból. Ez a cikk a magyar média számára is egyfajta tükör, amelyből kiderül, hogy milyennek látják munkásságuk hitelességét. A Transzparens Újságírásért Alapítvány leszögezi, hogy nem tiszte megítélni, mennyire tiszta vagy torz ez a tükör, illetve hogy a cikkben szereplő gondolatok mennyire objektíven tükrözik a magyarországi médiaviszonyokat.
2017-ben Orbán Viktor magyar miniszterelnök kijelentette: „Természetesen be tudjuk fogadni a valódi menekülteket, azokat a németeket, hollandokat, franciákat és olaszokat, akik keresztényekként menekülni kényszerülnek a hazájukból, hogy nálunk találják meg azt az Európát, amit a saját országaikban elvesztettek”. Gazdasági okokból kifolyólag ugyan távol állunk egy Európán belüli menekültáradattól, azonban a jelenlegi zavargások világos lélektani törést jeleznek Franciaország külföldi megítélésében. S bár Magyarországon az illegális bevándorlást ellenző kormány van hatalmon, mégis úgy tűnik, hogy a magyar sajtóban sokkal szabadabb hangvételt ütnek meg a mostani franciaországi eseményekkel kapcsolatban, mint a nagy múltra visszatekintő francia médiumok.
„Franciaország ismét lángokban áll”
A fenti idézet nem egy kormánypárti konzervatív médium, hanem a középbalos kormányellenes hetilap és hírportál, a HVG szavait tolmácsolja. Egyébként az Orbán-ellenes médiumok összességében kevésbé mellébeszélő stílust képviselnek a liberális francia megfelelőiknél, bár meg kell jegyezni, hogy a szalagcímeik tekintetében nem követik ezt a gyakorlatot.
A magyar média legradikálisabban unió- és migrációpárti híroldalai közé tartozó Telex, a 444 és a Népszava is tényszerűen számoltak be a zavargásokról, a fosztogatásokról és az erőszakos cselekedetekről. Bár a baloldali magyar médiumok nem nagyon hangoztatják az „angyalian ártatlannak” ábrázolt Nahel és a zavargók származását, mégis úgy informálták olvasóikat a franciaországi eseményekről, hogy sokkal kevésbé fordítottak hátat a valóságnak, mint az állam által finanszírozott francia sajtó. A leginkább baloldalinak számító 444 egészen odáig merészkedett, hogy azt állította: a zavargások már Emmanuel Macron hatalmát veszélyeztetik.
A woke-ideológia hívei csupán elenyésző kisebbséget képeznek a magyar társadalmon belül
A baloldali magyar sajtó értelemszerűen nem engedhet meg magának olyan következetlenséget, hogy angol szurkolókat lásson ott, ahol nincsenek is angol szurkolók. A mostani franciaországi események kapcsán is legfeljebb annyit tehetnek, hogy inkább a „fiatal” vagy a „kamasz” jelzőt használják, hogy a konformizmus templomának őreiként továbbra is fenntartsák a jó hírüket.
De ha kivételes helyzetről van szó, az ellenzék támogatóinak táborába tartozó magyarokat ugyanúgy nem lehet becsapni, mint Fidesz-párti honfitársaikat. Jól tudják, hogy kik a fosztogatások és az erőszakos cselekmények elkövetői, valamint szilárd állásponttal rendelkeznek az Európán kívülről történő bevándorlás tekintetében is. Ez az oka annak, hogy a politikai korrektséget piedesztálra állító woke-izmus elenyésző kisebbségnek számító budapesti képviselői, akik a liberális szerkesztőségekben, valamint a fővárosi színházakban tevékenykednek, nem merészkedhetnek túl messzire, hanem be kell érniük azzal, hogy megmaradnak a tényszerű újságírásnál.
Ilyen körülmények között elképzelhetetlennek tűnik, hogy lenyomják a magyarok torkán azt a gondolatot, miszerint a bevándorlás „jó lehetőség Magyarország számára”. Akárcsak a 2015-ös migrációs válság idején, ma is széles körű konszenzus áll fenn azzal a jelenséggel kapcsolatban, amit a mostani eseményekre utalva a francia rendőrök szakszervezete „vad hordákként” jellemzett. Pártállástól függetlenül a magyar társadalom többsége, egy közvélemény-kutatás adatai szerint egészen pontosan a megkérdezettek 77 százaléka ellenzi Brüsszel jelenlegi tervét, ami Magyarországra is rákényszerítené a migránskvótát.
A franciaországi zavargások kapóra jönnek a magyar kormánypárti erőknek
A jelenlegi franciaországi helyzet nyilvánvalóan kevesebb lelkiismereti kérdést vet fel az Orbán-párti sajtó számára, amely inkább lehetőséget lát a zavargásokban, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy amit évek óta sulykolnak, az nem hazugság, hanem a kőkemény valóság. A szintén kormánypártiként jegyzett napilap, a Magyar Nemzet már polgárháborúhoz közeli állapotokat emleget, szakértők szerint pedig közvetlen kapcsolat áll fenn a bevándorlás és a zavargások között. A Mandiner egyenesen úgy értelmezi, hogy Franciaország kettészakadt, míg a Pesti Srácok nevű hírportál, amely az internetes óriáscégek (Google, Apple, Facebook, Amazon és Microsoft, röviden: GAFAM) cenzúrájának érintettjei között szerepel, köntörfalazás nélkül beszél a zavargások résztvevőinek származásáról.
A kormánypárti véleményvezérek teljesen nyíltan fogalmaznak
De a magyar konzervatív véleményvezérek sem finomkodnak. Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője, egyben a Konzervatív Politikai Akció Konferencia (CPAC) ötletgazdája és szervezője hevesen támadja a tömeges migráció élharcosait, illetve a brüsszeli tervek híveit. Koskovics szerint Franciaország lángokban áll, a magyarok számára pedig elérkezett a pillanat, hogy ismét kifejezzék szembenállásukat a Brüsszel által szorgalmazott bevándorlás-politikával szemben. A mostani zavargásokra célozva a Twitteren úgy reagált az ismert francia író és filozófus, Bernard-Henri Lévy bejegyzésére, aki az ukrán hadsereg tapasztaltságát és rátermettségét hangsúlyozva éppen Ukrajna mielőbbi NATO tagsága mellett érvelt, hogy „akkor kérje meg őket, hogy vessenek véget a lázadásnak Franciaországban”.
So ask them to put down the revolt in #France. https://t.co/1Qv5QIDyU8
— Koskovics Zoltán (@KoskovicsZ) July 1, 2023
A Mathias Corvinus Collegium Média Iskolájának vezetője, Boris Kálnoky pedig azzal szúrt oda a nyugati leckéket osztogatóknak, hogy Twitter oldalán közzétette saját közvélemény-kutatásának eredményét, ahol arra a kérdésre kereste a választ, hogy minden szempontot mérlegelve hol élnének szívesebben a válaszadók, Párizsban vagy Budapesten? A 314 szavazó mintegy 80,6 százaléka a magyar főváros mellett tette le a voksát.
All things considered, would you prefer to live in
— Boris Kálnoky (@bkalnoky) June 30, 2023
Deák Dániel politológus, a XXI. Század Intézet vezető elemzője, aki maga is többször a GAFAM mozaikszó által lefedett amerikai óriásvállalatok önkényes cenzúrájának áldozatául esett, sorra közölte a zavargások legdurvább pillanatait megörökítő fotókat, világosan kijelentve, hogy a képeken látható jelenetek pontosan megmagyarázzák, miért nem kérnek a magyarok a migrációból.
Lengyelországban is ugyanilyen közhangulat uralkodik
Lengyelországban az Európán kívüli bevándorlás elutasítása hasonló képet fest ahhoz, amit Magyarország esetében tapasztalhatunk. Nemcsak a konzervatív, jobboldali meggyőződésűeket érinti, hanem az ellenzék szavazóinak körében is jellemző. Másfelől a Brüsszel által nyíltan forszírozott kvótapolitika váratlan szerencseként pottyant a hatalmon lévő kormánykoalíció ölébe, ugyanis a lengyeleknél idén ősszel tartják a parlamenti választásokat.
Olivier Bault francia konzervatív újságíró, a lengyel Do Rzeczy, az angol nyelvű magyar konzervatív hírportál, a Visegrád Post és a négy visegrádi államot érintő hírekre fókuszáló Remix News varsói tudósítója az 1990-es évek óta Lengyelországban él, tehát jól ismeri az ottani körülményeket. Bault a 2023. június 19-i Twitter posztjában azt állította, hogy „a lengyelek 67 százaléka ellenzi az Európai Unió új migrációs paktumát, beleértve a migránsok áthelyezését, valamint az ennek alternatívájaként az elutasított bevándorlók után fejenként fizetendő 20 ezer eurós összeget is, míg a lengyel lakosság 50 százaléka népszavazásra is bocsátaná a kérdést”.
67% des Polonais sont contre le nouveau Pacte migratoire de l’UE avec relocalisation des migrants ou 20000€ par migrant refusé, plus de 50% veulent un référendum sur la question. https://t.co/fvRBfpUwiD
— Olivier Bault (@Olivier_Bault) June 19, 2023
A lengyel kormány rögtön meg is ragadta az alkalmat, hogy kikristályosítsa a lengyelek migrációval kapcsolatos álláspontját és egy olyan videót készítettek, amely a közbiztonság szempontjából hasonlítja össze a franciaországi és a lengyelországi helyzetet. A felvétel nagy sikert aratott, sőt Lengyelországon kívül is elterjedt, a migrációt ellenző franciák egymás után osztották meg a közösségi oldalakon. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök június 30-án a Twitter oldalán is közzétette a videót, ami jól illusztrálja, hogy mi a különbség egy Franciaországhoz hasonló bevándorlóország, illetve egy olyan állam hétköznapjai között, mint Lengyelország, ahol nem kell számolni a tömeges migráció következményeivel.
Sur son compte Twitter, le Premier ministre polonais publie une vidéo illustrant la différence entre un pays avec immigration et un pays sans immigration (MàJ)
https://t.co/qikrOazW4R pic.twitter.com/dYtfheBLlS
— Fdesouche.com est une revue de presse (@F_Desouche) June 30, 2023
A közép-európai országok sorsdöntő pillanat előtt állnak?
Az a tény, hogy a lengyel és a magyar médiumok ennyire erőteljesen reagáltak a Franciaországban zajló katasztrofális és kaotikus helyzetre, annak is betudható, hogy a migráció témája minden egyes nappal egyre fontosabbá válik ezekben az államokban. A fennálló munkaerőhiány enyhítése érdekében valóban várják az Európán kívülről érkező munkavállalókat, méghozzá mind nagyobb mértékben.
Almássy Ferenc francia-magyar újságíró, Franciaország-szakértő és a már említett Visegrád Post nevű hírportál főszerkesztője arról ír Twitter oldalán, hogy „az Európai Unió nyomásgyakorlása miatt Lengyelország és Magyarország a nem európai államokból kiinduló törvényes migráció emelkedését tapasztalja. A folyamat kontrollálása érdekében a munkaerő-bevándorlásra összpontosítanak, de az uniós törvények ennél sokkal nagyobb migránshullámot indíthatnak el”.
Lengyelország és Magyarország esetében ugyan csak munkaerő-bevándorlásról van szó, nem pedig benépesítésről, azonban Varsó és Budapest kezében nincsenek olyan törvényi eszközök, melyek megakadályozhatnák a külföldi munkavállalók családegyesítési törekvéseit. A lengyeleknek és a magyaroknak jelen pillanatban nem kell különösebb közbiztonsági problémákkal szembenézniük, de egyes elemzők arra intenek, hogy a helyzet bármikor megváltozhat, és akkor gyorsan kicsúszhat az irányítás az állam kezéből. Ne feledjük, hogy közel fél évszázaddal korábban Nyugat-Európában is a munkaerő-migrációval kezdődött mindaz, ami a jelenlegi állapotokhoz vezetett…
A cikket fordította és magyarázó megjegyzésekkel kiegészítette: dr. Katona Brigitta.
Az eredeti francia nyelvű cikk az alábbi linken keresztül érhető el: