„A megbízhatóság ott kezdődik, hogy valaki nem hajszolja izzadó-lihegő rohamban a menőséget, hanem „csak” újságcikkeket ír”

Ceglédi Zoltán publicista szerint az újságírás presztízsének romlása elsősorban annak köszönhető, hogy bizonyos politikusi funkciókat az újságírók magukra vállalnak. A magyar médiatermékek közül szerinte a Telex a legmegbízhatóbb hírportál, és úgy gondolja, fontos lenne megoldani a finanszírozási kérdéseket is a szakma pozitívabb jövőjének érdekében. 

Több hazai újságírót is megkérdeztünk az Ipsos globális bizalmi index-felmérésének eredményével kapcsolatban. Az említett felméréséből többek között az derült ki, hogy nemzetközi összehasonlításban Magyarországon az egyik legrosszabb a média megítélése. Hazánkban a megkérdezettek 52%-a nem bízik a médiában, miközben a globális átlag ebben a mutatóban 38%. A válaszadók között szerepelt Ceglédi Zoltán, magát liberálisnak valló publicista.

Véleménye szerint az újságírókba vetett bizalom csökkenése összefügghet azzal, hogy „bizonyos politikusi funkciókat a politikai újságírók vállaltak magukra, például a közéleti vitákat illetően. Másfelől mára a magyar közéleti sajtó túlnyomó többsége egyértelműen besorolható a kormánybuktató vagy kormánypropagandista szerkesztőségi szándékok mentén – és míg ezek a feladatok egy politikusnál természetesek, addig egy újságíró esetén súlyosan romboló a hatásuk.Azt is hozzáteszi, hogy a közvélemény több felületen és rendszeresen kénytelen alapvető ténybeli hibákkal és szándékos ferdítésekkel, adott esetben hírhamisítással szembesülni, amelyeket lehet morális, vagy képességbeli hiányosságok is az okai. 

Konkrét személyeket vagy médiatermékeket ugyan nem nevez meg példaként, viszont elmondja, hogy „azok okozzák a legnagyobb gondot, ahol nem válik el élesen a tény és a vélemény közlése; illetve ahol a legfontosabb cél az lett, hogy érdemben hozzájáruljanak Orbán Viktor menesztéséhez vagy maradásához.”

Olvasásra leginkább a Telexet javasolja. „Drukkolok a Telex kísérletének, hogy meg tudjon maradni a „hagyományos” újságírás talaján. Tetszik vagy sem, a megbízhatóság ott kezdődik, hogy valaki nem hajszolja izzadó-lihegő rohamban a menőséget, hanem „csak” újságcikkeket ír. Ilyenekből a legtöbb a Telexen olvasható.” Ezen kívül még a Szabad Európa podcastjait ajánlja, saját “munkahelyeiről” azonban nem kíván véleményt mondani: „Fontos megjegyzésem, hogy magam több sajtótermék számára készítek tartalmakat, ezeket azért nem méltatom itt, mert nem lenne illendő.”

Ceglédi a helyzet javulását elsősorban a finanszírozási feltételrendszerrel köti össze. „jelenleg a sajtó egyik felét az állami hirdetésekkel „fogják”, a másik pedig ezek hiányában köt rossz kompromisszumokat. A hirdetési piac felszabadítása sokat tudna segíteni. Szintén fontos lenne tisztázni a közösségi médiához való viszonyt, itt a lehető legszélesebb körű összefogás, a jogalkotó és a szakmai érintettek bevonásával segíthetne a Facebook prostituáló hatását mérsékelni.” Ezenfelül néhány olyan zöldmezős, kompromisszumoktól mentes sajtóprojektet tartana fontosnak, “ahol van elég pénz és idő minőségi és valóban független újságírást gyakorolni, ezzel versenyt támasztva a klikkvadász és pártpolitikailag elfogult zöm felé.”

Kérdéssorunk másik válaszadója, Kovács András véleményét itt lehet elolvasni.

Megosztás itt: email
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin