Az Ipsos felmérése körüli felhajtás sem fogja javítani a médiába vetett bizalmat

Nemrégiben az Ipsos közvéleménykutató cég 29 országban végzett felmérést arra vonatkozólag, hogy az emberek mely szakmákban milyen mértékben bíznak. Ebből a globális bizalmiindex-felméréséből az derült ki, hogy nemzetközi összehasonlításban Magyarországon az egyik legrosszabb a vizsgált országok közül a média megítélése. Egyedül Nagy-Britanniában rosszabb ez a mutató, ami érthető a jelenlegi brutális bulvársajtójuk miatt. A brit médiával kapcsolatban itt érdemes megjegyezni azt a kettősséget, hogy a nagyon erős bulvársajtó mellett a minőségi újságírás fellegváraként is említik. Az Ipsos felmérésben megkérdezett magyarok 52 százaléka nem bízik a médiában, miközben a globális átlag ebben a tekintetben 38 százalék. A 29 ország állampolgárai a legkevésbé a politikusokban, miniszterekben bíznak, ám hazánkban még náluk is rosszabbul áll a média megítélése. 

A médiában is végigfutott ez a hír, több helyen is olyan véleményeket olvashattunk, miszerint korszakváltóan rossz eredményeket mutatott ki az Ipsos. Korábbi kutatásaikkal összevetve azonban arra a következtetésre juthatunk, hogy a bizalmi index viszonylag stabil. A továbbiakban más, médiát érintő korábbi felmérések eredményeit vizsgáljuk.

Kevésbé gondolják az emberek azt, hogy a média jó abban, amit csinál

Az Ipsos közvéleménykutató 2018-ban, 2019-ben és 2021-ben is elvégezte a globális bizalmiindex-felmérést. A vizsgált országok átlagát tekintve nem változott jelentősen 2018-hoz képest a médiába vetett bizalom (2018-ban 18, 2019-ben 17, 2021-ben pedig 19 százalék). A kutatásban kitértek arra is, hogy a válaszadók mennyire értenek egyet különböző állításokkal a médiára és a közösségi médiára vonatkozólag. A legtöbb állítással kapcsolatban jelentős változás nem következett be az idő előrehaladtával, azonban van olyan adat, amire érdemes odafigyelnünk. 2019-hez képest 2021-ben 2 százalékkal kevesebben gondolják azt, hogy a média jó abban, amit csinál. A közösségi média ebben a mutatóban 2019-hez képest 2021-re még nagyobbat csökkent. Itt 6 százalékpontos csökkenésről beszélhetünk (42 százalékról 36 százalékra).

Az újságírókkal szemben minden ország állampolgárai bizalmatlanok

A fogyasztói adatokra szakosodott Statista nevű cég 2018-ban végzett  felmérésében rákérdezett arra, hogy a válaszadók mennyire bíznak az újságírókban. Az akkori magyar válaszadók 28 százaléka azt nyilatkozta, hogy egyáltalán nem bízik bennük. Csak Nagy-Britanniában rosszabb a megítélésük, ott ez a szám 31 százalék. Az újságírókba vetett bizalmatlanság kérdésében is mi álltunk a legelőkelőbb helyen (84 százalék, míg Nagy-Britanniában 77 százalék bizalmatlan). A Statista felméréséből összességében viszont azt láthatjuk, hogy minden országban inkább bizalmatlanok az emberek az újságírókkal szemben. Azonban érdemes megnézni azt is, hogy 2018-ban mely államokban bíznak a leginkább az emberek az újságírókban. Svédországban a legnagyobb, 14 százalék azoknak az aránya, akik abszolút megbíznak bennük. Németországban és Svédországban az emberek 44 százaléka inkább bízik bennük (mindkét államban 44-44 százalékos arányban).

Nyugat-Európában a nyomtatott sajtóba vetett bizalom magasabb 

A Statista 2021-ban vizsgálta a nyomtatott sajtóba vetett bizalom kérdését. Magyarország a 29 országból a 24. helyen állt ebben a mutatóban. Nálunk az emberek 36 százaléka bízott a nyomtatott sajtóban. Egyedül Spanyolországban, Bulgáriában, Cipruson és Szlovéniában rosszabb ez az arány. Az átlag bizalmi érték kicsivel meghaladja az 50 százalékot. A nyomtatott sajtóban legjobban a holland emberek bíztak (80 százalék), őket követik minimális lemaradással a dán, a finn és a luxemburgi emberek. Összességében elmondható, hogy a nyugati-európai országok állampolgárai nagyobb bizalommal voltak a nyomtatott sajtó iránt, mint a keleti részen fekvő országoké. 

Európa északi részén jobban odafigyelnek a hitelességre az olvasók

Az Eurostat 2021-ben vizsgálta, hogy mely államokban mekkora azoknak az aránya, akik megvizsgálják egy információ igazságtartalmát. Magyar viszonylatban annyira nem rossz a helyzet, mint az fentebb vizsgált szempontok esetében. Hazánk az európai országok többségével a középmezőnybe tehető. A 2021-es adatok szerint Bosznia-Hercegovinában vizsgálják meg legkevésbé az emberek egy információ hitelességét. Míg a legtöbben Hollandiában, ott majdnem a teljes népesség ellenőrizte az információ igazságtartalmát. Összességében elmondható, hogy Európa északi részén nagyobb arányban ellenőrizték az emberek az információ hitelességét, szemben a délkeleti régióval.

Hazánkban a fiatalabb korosztály nagyobb arányban vizsgálja meg az információ igazságtartalmát. 

Az Eurostat 2021-es felméréséből továbbá arról is megtudhatunk adatokat, hogy korosztályok szerint, a 65 és 74 év közöttiek, valamint a 16 és 24 év közöttiek milyen arányban vizsgálták meg a felmérésben részt vettek az információ igazságtartalmát. Hazánkban a fiatalok 36 százaléka, míg az idősek 26 százaléka vizsgálta meg. Majdnem minden országban a fiatalabbak nagyobb arányban ellenőrizték az információt, kivéve Cipruson és Montenegróban, ahol a két korosztály között viszonylag kevés eltérés figyelhető meg az idősek javára. Az idős korosztály legnagyobb arányban Hollandiában vizsgálta meg az információ igazságtartalmát, legkisebb arányban Bosznia-Hercegovinában. Összességében Hollandia teljesít a legjobban, hiszen náluk mindkét korosztályban a legnagyobb arányban vizsgálták meg az információ igazságtartalmát.

Megosztás itt: email
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin