2023. szeptember 21-én Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a kormánypártok kihelyezett frakcióülésének szünetében tartott sajtótájékoztatón szuverenitásvédelmi törvénycsomag parlament elé történő előterjesztését jelentette be. A törvénycsomag tárgyi hatálya alá a bejelentés alapján olyan civil szervezetek és médiatermékek fognak tartozni, amik külföldi adományokból juthatnak forrásokhoz. Érintettségük okán ez a kormánnyal szemben kritikus sajtó körében azóta is folyamatos témát szolgáltat. Elemzésünkben azt vizsgáljuk, hogy az egyes kormánnyal szemben kritikus médiatermékek mennyire voltak képesek ellenállni a gravitációnak, és írtak tárgyilagosan a szuverenitásvédelmi törvénycsomagról, vagy akár sajátos megjegyzésekkel, illetve önálló publicisztikákkal kritikákkal illették az elfogadandó jogszabály lebegtetését. Az elemzéshez a Telex 14, a 444 5, a 24.hu 2, a Magyar Narancs 3, a 168 óra 1, illetve a HVG 6, a témában írt cikkét vettük vizsgálat tárgya alá.
A fenti számsorból jól látható, hogy a legtöbb cikket a Telex szentelte a témának, több, mint kétszer annyi cikk címkéjében szerepelt a „szuverenitásvédelmi törvénycsomag” címke, mint a második helyezett HVG esetében, illetve a Telexen kívüli összes vizsgált médium összesen 17 cikket szentelt a témának. A cikkek inkább tűnnek ventilálásnak, mint a témában történő tudósításnak, a 14-ből összesen 2 olyan cikk született, amiben a szerkesztők nem fűztek gúnyos, drámai vagy kétségbeesett jelzőket a szuverenitásvédelmi törvénycsomaggal kapcsolatos megnyilvánulásokhoz. Ezen szempontokat figyelembe véve a következőkben cikkenként kívánjuk alátámasztani a vizsgálatunkat.
Szeptember 26-án „Milyen svéd elem? Szuverenitásvédelem” címmel jelent meg cikk a Telex hasábjain. A cikk címe önmagában alkalmas arra, hogy a kormány által a törvénycsomag indokául szolgáló szuverenitásvédelmet nevetségessé tegye az olvasó számára. Ez a törekvés a cikk szövegében is megjelenik, amikor a szerző a szuverenitás fogalom államelméleti szempontból történő vizsgálatán keresztül próbálja az állam szuverenitásvédelmi szerepének fontosságát csökkenteni. A cikk szerzőjének értékelése szerint a törvény emlékeztethet a kormány ciklusokkal korábbi, civil szervezetekkel szembeni kommunikációs hadjáratára, példaként a Norvég alappal történt konfliktusra, illetve Stop Soros törvénycsomagra hivatkozva. A cikk rámutat a „dollárbaloldal” kifejezés kormánypártok által történő használatára, amit a sulykolás szóhasználattal illet, illetve az ellenzékiség szempontjából a sajtó szerepének kicsinyítésére törekszik, ezzel próbálva nevetségessé tenni Kocsis Máté kijelentéseit. A törvénycsomagot a „csuklóztatás” eszközének nevezi. Végül a cikket azzal zárja, hogy ez a törvénycsomag attól tér el a korábbi hasonló törvénycsomagoktól, hogy ez rájuk is vonatkozik. Október 6-án „Németh Zsolt: Nem Magyarországon fog múlni Svédország NATO-tagsága” címmel jelent meg cikk, melynek nem központi témája a szuverenitásvédelmi törvénycsomag, az ezt érintő bekezdésekben a szerző nem fűz értékelő jelzőt a törvénycsomaghoz. Október 7-én az „Egy működő demokráciának része kell hogy legyen a független civil szektor” címmel megjelent cikk egy pécsi konferenciáról jelent meg, amely rendezvénynek a szuverenitásvédelmi törvény hangsúlyos témája volt. A rendezvényen elhangzottakat nem kommentálta a tudósító. Október 25-én „El a kezekkel!” címmel megindult a véleménycikk-dömping a Telex oldalán. A portál háborús retorikát alkalmaz („hadat üzent a kormány”), a törvénycsomag által teremtett viszonyokat Putyin Oroszországához viszonyítja, majd a felfokozott érzelmi hangulatban az olvasók anyagi támogatását kéri. A cikkben az oldal hansúlyozza saját maga kormánytól való függetlenségét, és a szerzőnek nem derogál az oldalt áldozati pózban bemutatni, mivel a kormány ezzel a bejelentésével tönkretette a médiatermék harmadik születésnapját. A cikk hátralévő része a kiegyensúlyozatlan verseny miatti panaszkodással van megtöltve. Az október 26-án megjelent „Veszélyben a sajtó” című cikk az előző napon megjelent cikk videós tartalmú feldolgozása. Október 27-én „Mi ez az újabb kormányzati támadás a kritikus média ellen?” címmel megjelent cikkében a Telex azt állítja, hogy önmagában a törvénycsomag belengetése kárt okoz a kormánytól független, kormánykritikus médiának, annak hatályba lépése pedig az ellehetetlenésükhöz vezethet. A cikk szerint a szuverenitásvédelem nem más, mint kommunikációs panel. A törvény kapcsán ez a cikk is emlékeztet a CEU, az SZFE, a Norvég Alap, a Népszabadság, illetve az Origo esetére. A Telex önmagára legitim médiumként tekint, akivel a demokratikus nyilvánosság erősödik, a cikkben elfér egy kis oroszozás is, és önmagát kétszer is függetlennek nevezi. Az október 29-én „Elfoglalás, ellehetetlenítés, megbélyegzés – így darál be a hatalom mindent, ami tőle független” címmel megjelent cikk szintén párhuzamba állítja a CEU, SZFE, Norvég Alap. Népszabadság, Origo esetkörét, önmagát kétszer is függetlennek nevezi, illetve azt állítja, hogy a kormány ellenségként tekint rájuk. Az október 30-án „A helyzet rossz, és még ezen is rontanának” című véleménycikk a tövénycsomagot a szabad sajtó elleni támadásként értékeli. Önmagára a Telex a szabad, befolyásmentes, független sajtóként hivatkozik, amely tényalapú, minőségi, sajtóetikai normákat megtartó munkát végez, szemben az indexszel, origoval, tv2-vel. A november 2-i „Orbán Viktor 70 ellensége” című humorosnak szánt gyűjtésben a Telex önmagát Orbán Viktor által az egyik legfőbb ellenségként tekintett szereplőként mutatja be. A november 3-i „Mit véd a kormány, amikor a szuverenitást védi?” című nem véleménycikknek szánt véleménycikk a szuverenitásvédelemre való hivatkozást banálisnak állítja be, miközben a magyar államnak a szerző állítása szerint a Magyarországon működő orosz katonai hírszerzéssel, illetve az önálló, Pekingből irányított rendőrörsökkel nincsen problémája. Szerintük a NER csak játszik ezzel az eszközzel, és ez az illiberális/autoriter rezsimeknek egy jellemző eszköze. A november 7-i, „Schmidt Máriáék nem értik” című véleménycikk állításai szerint az ellenük való hergelés lesz 2024 kampánytémája. A cikkben rá kívánnak mutatni arra, hogy szerintük az agytrösztök a kormánykritikust összekeverik a kormányellenessel. Elhangzik az az állítás, mely szerint „a kormánynak az a célja, hogy ne létezzünk.” Önmagát hatszor is függetlennek nevezi, és azt állítja, ők az igazságot írják meg, ők nem kézből etetett médiabirodalom, és ők nem kapnak olyan forrásokat, mint amilyenekben a kormányhoz lojális média részesül. Ez által a külföldi források elfogadását elengedhetetlennek tartja. Végezetül kifejti, hogy a Fidesz szerint a médiaszuverenitás egyenlő a kormány befolyásával a média felett. November 9-én „Megfojtja a kritikus sajtót, lélegeztetőgépen tartja a baráti médiát a kormány” címmel jelent meg hír, melyben leírt állítások szerint a szuverenitásvédelmi törvénycsomag eszköz az állami hirdetésektől elzárt média ellehetetlenítésére. Itt önmagukat szakmai alapon működő, független sajtóterméknek írja le. Szintén november 9-én az aznapi kormányinfóról beszámolt a Telex, a szuverenitásvédelmi törvénycsomagról szóló résznél magukat újfent függetlennek nevezve. November 10-én a Telex „Szijjártó szerint Magyarország szerencsés, mert a hazafias kormány megvédi a hazafias médiát” címmel beszámolt a külgazdasági és külügyminiszter témában tett nyilatkozatára. Itt is hangsúlyozták, hogy a kormány célja méginkább ellehetetleníteni a kormányzati hirdetésektől elzárt médiumokat.
A 444 5 cikket szentelt a témának. Bár az elfogult tájékoztatás itt is jellemző, de a korrekt tájékoztatásra való törekvés sokkal inkább érzékelhető, mint a Telex esetében. Cikkről cikkre lebontva ez a következőképpen néz ki:
Szeptember 23-án „David Pressman szerint »nagyon veszélyes azt sugallni, hogy a magyarországi politikát külföldi hatalmak akarják befolyásolni«” címmel jelent meg cikk, ami Pressman nagykövet aggodalmait tartalmazza. A nagykövet szavai alapján, amit a törvény kapcsán a kormány sugall, az veszélyes, közben a magyarok véleménynyilvánítási jogait, lehetőségeit szűkíti. Ezen közléseit a 444 kommentár nélkül közölte le. Szeptember 24-én a „Kocsis Máté szerint a szuverenitástörvény a választási törvény kiegészítése lesz, és a nem pártként induló szervezetekre vonatkozik majd” nem közöl érdemi kommentárt a történésekhez, tárgyszerű írásnak tekinthető. Szeptember 26-án „Mindig kell ellenség” címmel jelent meg egy véleménycikk, melynek főbb állításai, hogya szuverenitásvédelmi törvény az ellenségkép gyártás eszköze, és nem lehet tudni, hogy a sajtó, mint ellenség gondosan előkészített stratégia megvalósítása, vagy kapkodás eredménye. November 8-án „Szuverenitásvédelmi hatóságot hozna létre a Fidesz” címmel jelent meg cikk, itt a szerző visszaemlékszik a 2014-es Ökotárs Alapítvánnyal szembeni kommunikációs hadjáratra, és párhuzamot von a mostani helyzettel. November 10-én „Szijjártó: Nonszensz” címmel közölte a 444 a külgazdasági és külügyminiszter témában tett nyilatkozatát, az elhangzottakat azzal fűszerezte, hogy a miniszter széles mozdulatokkal gesztikulálva sokkolta a közönséget. A törvénycsomag tárgyi hatályaként a kormánytól független médiát azonosította.
A leginkább tárgyilagos a vizsgált kormánykritikus oldalak közül a 24.hu maradt. Kerner Zsolt, illetve Papp Attila írásaiban nem fűzött semmilyen kommentárt a törvénycsomaggal kapcsolatban, és se a címadásoknál, sem a képválasztásoknál nem érzékelhető törekvés a közvélemény kormánnyal szembeni formálására. Ez cikkekre lebontva a következőképpen jelenik meg: Szeptember 21-én „Kocsis Máté: Alaptörvény-módosítás jön” címmel megjelent egy cikk, amely a frakcióvezető bejelentését tárgyilagosan közli. A november 10-i, „Szijjártó Péter: Szerencsés helyzetben vagyunk, mert Magyarországon a média fele jobboldali, konzervatív, hazafias, kereszténydemokrata” című írás is a miniszter közléseit változtatás, kommentár nélkül közli.
A Magyar Narancs írásai alkalmasak a közvélemény kormánnyal szembeni befolyásolására, azonban a Telex-szel szemben ők csak 3 írást szenteltek a témának, így a szembenállás nem érzékelhető a témában sulykolásnak. Cikkekre lebontva ez a következőképpen jelenik meg: Szeptember 21-én a lap „»Szuverenitásvédelmi törvénycsomaggal« akar előrukkolni a Fidesz az ősszel címmel közölt írásában viszonylag sikerült tárgyilagosnak maradni, mindössze a címben szereplő „előrukkol” kifejezés, illetve a leadben a „jó lesz megtanulni ezt a kifejezést, mert ez lesz az új hívószó” lehet alkalmas a közvélemény befolyásolására. A szeptember 30-i „Kocsis Máté az ellenzék kampányfinanszírozásáról: Majd megoldják okosba’” című cikk sokkal inkább számítható elfogultnak, a „Nagyokat mondott a szuverenitásvédelmi frakcióvezető” , illetve a Partizánba elmenni finnyás, nem elég bátor, csak a baráti médiának nyilatkozni fordulatokkal a cikk egyértelműen kormányellenes húrokat penget. Emellett Kocsis Máté Magyar Nemzetnek adott interjúját nevetségesnek igyekszik beállítani. Szintén elfogultnak tekinthető a november 8-án megjelent „Elkészült, csak az Unió miatt kivár a kormány a szuverenitásvédelmi törvénnyel” címmel megjelent cikk. Az írás a törvényt a jogállamiságba nehezen beilleszthetőnek nevezi, amellyel a kormányzat példát akar statuálni. A cikk hangsúlyosan jelzi, hogy a hatóság a parlamentnek alárendelt szerv lesz, ennek fényében értelmezendő az a jelzés, hogy a hatóság várhatóan árgus szemekkel fogja figyelni az „úgymond szuverenitásra veszélyes” sajtótermékeket.
A 168 Óra egyetlen cikkben érinti a témát, amely nem tartalmaz szélsőséges véleményt. A szeptember 27-én „Schmidt Máriáék listázták azokat a médiumokat, amelyeket veszélyesnek tartanak” című cikkben a listázás szó használata lehet negatív benyomásokat keltő, illetve a kutatás szó idézőjelben szerepel a cikkben, ami a kutatás akarja hitelteleníteni.
A HVG a vizsgált időszakban 6 cikkel jelentkezett, melyből 3 tárgyilagos tudósítás, 1 viszont eléggé szubjektív módon megírt cikk, és 2 véleménycikk. Ezzel a HVG tárgyilagosabbnak mondható, mint a Telex, a 444, vagy a Magyar Narancs, de a 24.hu szakmai színvonalát a témában nem érte el. Cikkekre lebontva a ez a következőképpen néz ki. Először a szeptember 21-én megjelent „Szuverenitási törvénycsomaggal számolna le a „hazát külföldön áruló” újságírókkal és civilekkel a kormány” című cikkben foglalkoztak a jogszabály-tervezet bejelentésével. Itt az „újságírók, civilek és ellenzéki politikusok ellen is fel lehet majd használni azt a törvénycsomagot” felütésben az „ellen is fel lehet használni” szóhasználat lehet alkalmas a manipulációra, ami viszont érdekes a cikkben, hogy a többi portállal ellentétben a szuverenitási törvénycsomagnak nem szentel külön cikket, hanem a frakcióülésen elhangzottakat egészében írja le. Szeptember 23-án „Pressman: Veszélyes azt sugallni, hogy a magyar politikát külföldről akarják befolyásolni” címmel jelent meg cikk, mely tárgyilagosan, kommentár nélkül tartalmazza az amerikai nagykövet szavait. A szeptember 27-én „Schmidt Mária intézete már márciusban listázta a szuverenitásra veszélyes« médiatermékeket” címmel megjelent tényszerűen közli a XXI. század Intézet kutatását, annak hitelességét vagy hátsó szándékaira a többi portállal szemben nem tesz utalást. Szintén szeptember 27-n jelent meg a HVG-n „Az ellenzék, a civilek és a sajtó megfojtásával igyekszik megfékezni népszerűségvesztését a Fidesz” címmel véleménycikk. Ebben a szerző sokkal inkább megjeleníti személyes véleményét a témával kapcsolatban, szerinte a törvény a korrábbiaknál is “mocskosabb” lejárató kampányokat hozhat el, valójában a Fidesz részéről ez egy népszerűségvesztésre adott válaszreakció, hadilábon áll a következetességgel, kampányeszköz. Utal a Stop Sorosra, mint előzményre. A november 8-án megjelent „Szuverenitásvédelmi hatóságot hozna létre az ellenfeleire vadászó Fidesz” című véleménycikk már a címében is befolyásol, a továbbiakban pedig szintén felhozza előzménynek a Stop Soros törvénycsomagot, illetve a „gyermekvédelminek mondott könyvfóliázós törvényt”. A példastatuálás kifejezést kétszer is említette, a hatóságot pedig parlamentnek alárendelt szervezetnek írja le, melynek feladata, hogy „árgus szemekkel figyelje a szuverenitásra úgymond veszélyt jelentő sajtótermékeket”. A november 9-én megjelent, aznapi kormányinfóról szóló tudósítás a szuverenitásvédelmi törvénycsomagra vonatkozó részében tárgyilagosnak mondható.
Összesítve elmondható, hogy a szuverenitásvédelmi törvénycsomaggal a vizsgált médiumok közül a 168 Óra nem foglalkozott érdemileg, a HVG tárgyilagosan tudósított, de írt kormányellenes véleménycikkeket, a Magyar Narancs és a 444 összeségében kormányellenes módon írt, a Telex pedig a tárgyilagos tájékoztatásra semmilyen módon nem törekedett. Egyedül a 24.hu írt a témában következetesen végig semleges, tárgyilagos módon.