Tucker Carlson amerikai politikai kommentátor, akit a Time magazin a legbefolyásosabb konzervatív gondolkodóként tart számon az Egyesült Államokban, idén augusztusban már másodszor készített interjút a magyar miniszterelnökkel. Legutóbb két éve, 2021 nyarán beszélgetett Orbán Viktorral, a felvételek pedig mindkét alkalommal nézettségi rekordot döntöttek. Ezúttal azt vizsgáltuk meg, hogy milyen hatást váltott ki az interjú a francia, az olasz, a spanyol és a portugál nyelvű sajtótermékekben.
Tucker Carlson Magyarországon
A sztárműsorvezető először 2021. augusztus 6-án készített interjút a magyar kormányfővel, amely az amerikai konzervatívok szócsövének számító Fox News tévécsatornán szinte azonnal rekord nézettséget hozott. Az ismert médiaszemélyiség már több ízben is foglalkozott Magyarországgal, hiszen a miniszterelnökkel folytatott első beszélgetésének időszakában ellátogatott a határzárhoz, dokumentumfilmet készített Soros György és a magyar kormány küzdelméről, sőt a Mathias Corvinus Collegium által szervezett MCC Feszt vendége is volt. Carlson magyar témák iránti érdeklődését az Il Foglio című olasz lap azzal magyarázta a 2023. október 25-én megjelent cikkében, ahol a magyar miniszterelnök politikusi tehetségét méltatták, hogy Orbán Viktor gyakorlatilag az amerikai republikánus politikai elit és közéleti szereplők mentorává vált, így az sem véletlen, hogy Carlson hajlandó volt egészen Magyarországig utazni, hogy interjút készítsen vele és megismerje az aktuális politikai kérdésekkel kapcsolatos álláspontját.
A két évvel korábbi első beszélgetés is angol nyelven, tolmács nélkül zajlott, az egyik központi téma pedig a 2015-ös migrációs válság kezelésének magyar módszere volt. Tucker Carlson akkor arra volt kíváncsi, hogy a többi európai országgal ellentétben Magyarország miért nem fogadta tárt karokkal a migránsokat, Orbán Viktor érvei pedig láthatóan lenyűgözték. A most augusztusban rögzített interjú szintén angolul készült, azonban ezúttal már az X-en lehetett megtekinteni a harminc perces felvételt, ugyanis Carlson és a Fox News útjai áprilisban elváltak egymástól. A neves műsorvezető a tévécsatornán futó Tucker Carlson Tonight című műsorával a műfaj legnépszerűbb képviselőjének számított Amerikában. A hivatalos álláspont szerint közös megegyezéssel bontották fel az együttműködést, de Carlsonnak néhány nappal azután kellett távoznia, hogy a Fox News alulmaradt abban a rágalmazási perben, amit a szavazógépeket gyártó Dominion nevezetű cég indított ellene, mert a műsorvezető azt állította róluk, hogy a termékeik valótlan eredményeket produkáltak és ez vezetett az akkori republikánus jelölt, Donald Trump vereségéhez a 2020-as amerikai elnökválasztáson. Emiatt pedig a nemrég visszavonult Rupert Murdoch médiabirodalmához tartozó műsorszolgáltatónak 787, 5 millió dolláros kártérítést kellett fizetnie a Dominionnak. Csakhogy a Huffington Post novemberben közölt cikkéből kiderül, hogy Brian Stelter, a New York Times és a CNN riporterének nemrég megjelent könyvében, a Network of Lies: The Epic Saga of Fox News-ban arról írt, hogy Carlson menesztéséhez nagymértékben hozzájárult a saját szakállára szervezett 2021-es magyarországi riportkörútja is, amikor először készített interjút Orbán Viktorral. Stelter a Hazugságok hálója című művében bemutatta a csatorna működésének kulisszatitkait, ahol kifejtette, hogy Tucker Carlson felettesei rossz szemmel nézték, hogy a bevándorló-ellenessége és a nacionalista hozzáállása miatt dicsőítette a magyar miniszterelnököt. A szerző megfogalmazása szerint a Tucker Carlson Tonight című showműsor önkényesen Budapesten forgatott adásfolyama „Orbán Viktor egyre autokratikusabb és patriarchálisabb országának felhabosított reklámjává vált”.
Fókuszban az orosz-ukrán háború
Az idén augusztusban készült második interjú fő témája az orosz-ukrán háború volt, ezért a műsorvezető a bevezetőben röviden felvázolta, hogy Magyarország Ukrajnával szomszédos állam, így a miniszterelnök jól ismeri mindkét érintett felet. Oroszország kapcsán ezt azzal indokolta, hogy korábban maga Orbán Viktor is orosz megszállás alatt élt és nevelkedett, sőt le is tartóztatták, amiért megpróbálta felszabadítani az országot, tehát Carlson egyfajta heroikus imázst kreált a kormányfő köré, akiről azt hangsúlyozta, hogy miniszterelnökként rendszeres kapcsolatot ápol Vlagyimir Putyinnal, így pontosan tisztában van az orosz és az ukrán fél motivációival is, mivel mindkettőt jól ismeri.
Tucker Carlson azzal a kérdéssel vezette fel az interjút, hogy Amerikából nézve úgy tűnik, legalábbis az a közvélemény meggyőződése, hogy Ukrajna nyerésre áll a háborúban, amit Orbán Viktor hazugságnak nevezett. A miniszterelnök mindezt azzal indokolta, hogy az oroszoknak jóval több katonájuk van, mint az ukránoknak, akikkel vállvetve harcolnak a kárpátaljai magyarok is, akik közül szintén többen a háború áldozatául estek, tehát Magyarország is naponta könyvelhet el emberveszteséget. Az interjúban azt is tisztázta, hogy amennyiben bármely nyugati állam katonát küldene Ukrajna támogatására, az közvetlen fegyveres konfliktust eredményezne a Nyugat és Oroszország között, „és akkor rögtön benne találnánk magunkat egy harmadik világháborúban”.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a tengerentúlon félreértik az oroszokat, majd elismerte, hogy valóban nem könnyű feladat megérteni őket. Ennek kapcsán kitért arra is, hogy a nyugati közbeszéd fókuszában a szabadság szó és az a törekvés áll, hogy minél többet biztosítsanak belőle az embereknek, de Oroszország egy hatalmas területi kiterjedésű állam, ahol mások a prioritások. A szabadság csupán másodlagos vagy harmadlagos kérdés a számukra, mert a legfőbb célkitűzés az ország egyben tartása. Mindez eltérő politikai kultúrát és gondolkodásmódot követel, s valószínűleg ebből fakad az oroszok esetében tapasztalható katonai jellegű geopolitikai megközelítés, ami a biztonságra és az ütközőzónákra épül. A történelmi tapasztalataik mentén ezt egy legitim stratégiának tartják. A miniszterelnök azt is leszögezte, hogy az oroszoknak eszük ágában sincs eltávolítani Vlagyimir Putyint, sőt egyenesen viccnek nevezte, ha bárki erre apellálna. Orbán Viktor hibás célnak nevezte az amerikai külügy arra irányuló tervét, hogy elmozdítsa az erős vezetőként egyfajta biztonságos közeget teremtő Putyint, akit Borisz Jelcin gyengekezűsége után az anarchiától tartva kezdetben örömmel üdvözöltek a nemzetközi politikai körök.
A miniszterelnök a magyar kormány megközelítésének okait is felvázolta az interjúban, kifejtve, hogy távoli országként Amerika relatív biztonságban van, Magyarország politikáját viszont meghatározza a két hadviselő fél, Ukrajna és Oroszország földrajzi közelsége. Ha a konfliktus eszkalálódik, bármikor kitörhet egy újabb világháború, ezért a helyzet kezelése fokozott óvatosságot igényel. A NATO-csúcson is ezt hangoztatta, ez volt az üzenete az Egyesült Államok számára, de nem hallgattak rá, mert mint kifejtette, „ők nagyobbak, ezért ők okosabbak is”, legalábbis Amerika ebben a hitben él.
Tucker Carlson felhozta a 2022. szeptember végén felrobbantott gázvezetékek, az Északi Áramlat és az Északi Áramlat 2 ügyét is, ami nagymértékben veszélybe sodorta Németország energiaellátását és energetikai infrastruktúráját. A médiaszemélyiség kerek perec kijelentette, hogy teljesen egyértelműnek tűnik, hogy közvetett vagy közvetlen módon, de a Biden-kormányzatnak szerepe volt a gázvezeték felrobbantásában, mire Orbán Viktor leszögezte, hogy magyar részről terrorcselekményként tekintettek a történtekre, de a németek nem reagáltak érdemben, amivel azt üzenték, hogy velük bármit meg lehet tenni. Ha hasonló támadás érné az orosz gázt Magyarországra eljuttató Déli Áramlatot, akkor az érintett országok azt azonnali háborús oknak tekintenék, és rögtön reagálnának. A miniszterelnök egyértelművé tette, hogy ebben a térségben nem lehet büntetlenül megtenni azt, amit Németország ellen elkövettek a gázvezetékek felrobbantásával.
Amikor az ukrajnai háború kilátásai kerültek szóba, Tucker Carlson arról kérdezte az interjúalanyát, hogy mit tenne a NATO és Joe Biden helyében, mire Orbán Viktor kijelentette, hogy minél előbb a békekötésre törekedne. Mint kifejtette, a háborúból való egyetlen kiutat a korábbi republikánus elnök, Donald Trump újraválasztása jelenthetné. A miniszterelnök elismerte, hogy a Trumppal szembeni kritikák nem alaptalanok, de arra is felhívta a figyelmet, hogy a világra gyakorolt hatásait tekintve az ő nevéhez fűződik az elmúlt néhány évtized legjobb amerikai külpolitikája, hiszen nem kezdett új háborúba, jól kezelte az észak-koreai vezetést, Oroszországot, sőt még Kínát is, ráadásul a Közel-Kelet számára is előnyös volt ez az irányvonal. Orbán Viktor azzal a kijelentéssel nyomatékosította a republikánus exelnök szerepének fontosságát a béke helyreállításában, hogy személyes meggyőződése szerint „Trump az, aki megmentheti a nyugati világot, és talán az emberiséget is az egész Földön”. A miniszterelnök rávilágított, hogy az ukrán béke kulcsa és a helyzet megoldása Amerika kezében van, így ez lenne az első dolog, amit az Egyesült Államok vezetésének el kellene ismernie. Ha nem támogatnák tovább Ukrajnát és megszűnnének az oda irányuló amerikai fegyverszállítások, a háború végére hamar pont kerülne. Az USA és annak elnöke az egyetlen, aki képes lehet békét teremteni az oroszok és az ukránok között, tehát ebben az esetben a valódi tényező nem Ukrajna, hanem az Egyesült Államok akarata.
Az interjú keretében szóba került Ukrajna NATO-tagságának kérdése is. Orbán Viktor elmagyarázta, hogy amikor Oroszország még nem volt annyira erős, mint a háború kitörésekor, a 2008-as bukaresti csúcstalálkozó idején még jó esély kínálkozott a történelmi lehetőség megvalósítására, de akkor a szervezeten belül a nagy súllyal bíró tagok közül Németország és Franciaország is túl korainak tartotta a két korábbi szovjet tagköztársaság, Ukrajna és Grúzia felvételét. Frank Walter Steinmeier akkori német külügyminiszter még egy fontos körülményt említett, mégpedig azt, hogy tekintettel kell lenni Oroszországra. A miniszterelnök kifejtette, hogy a történtek után ez többé már nem lehet reális felvetés, ezért az ukrán NATO-tagságról le kell mondani és helyette meg kellene állapodni az oroszokkal az új berendezkedésről, ami Ukrajna számára biztonságot és szuverenitást jelentene.
Ezt követően Tucker Carlson az államalapítás ünnepére terelte a szót, és arra volt kíváncsi, hogy a magyarok miért ennyire büszkék a magyarságukra. Orbán Viktor ezt azzal magyarázta, hogy egy több mint ezer éves múltra visszatekintő történelmi nemzetről beszélünk, amely a szlávok és a germánok koszorújában él, a nyelvünk is egyedi, ezért már önmagában az is nagy eredmény, hogy ilyen körülmények között sikerült megőriznünk mind a nyelvünket, mind a kultúránkat. A miniszterelnök szerint ez nagymértékben a hazafiasságnak és a kereszténységnek köszönhető, amelyek ma már nem képezik a mainstream politikai gondolkodás részét.
A beszélgetés során az a kérdés is felmerült, hogy mi lehet az oka Orbán Viktor népszerűtlenségének az amerikai, s általában véve a nyugati politikai körökben. A miniszterelnök elismerte, hogy nem tartozik a liberálisok kedvenc politikusai közé, de az iránta táplált ellenérzések gyökere valójában a nyugati keresztény civilizáció két táborra szakadásáról szól. Az egyiket az egójuk és önmaguk fontosságát valló emberek alkotják, akik csak saját magukkal foglalkoznak, ahogyan az a nyugati politikai elit esetében is megfigyelhető. Magyarországot és önmagát is a másik kategóriába sorolta, ahol a társadalom tagjai az Isten, haza, család hármasát helyezik előtérbe a személyes érdekeikkel szemben, ezért a magyarokat pluralistákként, míg a nyugati társadalmakat és liberális vezetőiket pedig hegemonikusokként definiálta, akiknek az intoleranciája a liberális ideológiából ered. Orbán Viktor részletesen kibontotta az azzal kapcsolatos véleményét is, hogy milyen jelentésváltozáson ment keresztül a „liberális” szó, ami eredetileg szabadságot jelentett, azonban a jelenlegi Európában ma már inkább a szabadság ellenségét testesíti meg.
Tucker Carlson az interjúban is megerősítette korábbi kijelentését, miszerint a magyar médiakörnyezetet az amerikainál sokkal szabadabbnak és sokszínűbbnek tartja, amire a miniszterelnök úgy reflektált, hogy mindennapos harcot folytat ennek fenntartása érdekében. A neves politikai kommentátor elmondta Orbán Viktornak, hogy az amerikai médiában fasisztaként állítják be a mostani magyar kormányt, ezt az elképzelést pedig a Biden-kormányzat és a külügyminisztérium is osztja, majd rákanyarodott arra a kérdésre, hogy nem tart-e attól, hogy az Egyesült Államok egyszer csak eltiporja őket. A miniszterelnök válasza úgy hangzott, hogy valós veszélyről van szó, mert amikor amerikai részről kritika ér egy országot amiatt, hogy a felfogásuk szerint rossz irányba halad, akkor azt rendkívül körültekintően kell kezelni. Orbán Viktor kifejtette, hogy a jelenlegi demokrata kormányzat is folyamatosan bírálja a magyar politikai vezetést, a velük fennálló kapcsolatot pedig abszurdnak minősítette, azonban azt is leszögezte, hogy ez nem tükrözi minden amerikai egyöntetű véleményét, mert például a republikánusokkal hasonló értékrendet vallanak, ezért Donald Trump visszatérésétől várja a viszony javulását, akit egyébként Magyarország igazi barátjának nevezett. Bár a két politikus kölcsönösen csodálja egymás teljesítményét és politikáját, ahogyan az olasz Il Foglio című lap már említett cikke is megírta, Trump összekeverte Orbán Viktort a török elnökkel, ami valamelyest mégiscsak megkérdőjelezi, de legalábbis ködösen derengő fényben tünteti fel ezt az elkötelezett barátságot.
A beszélgetésből nem maradhatott ki az amerikai médiának az a szólama sem, miszerint Orbán Viktort Oroszország bábjaként, Vlagyimir Putyin barátjaként, sőt talpnyalójaként állítják be. Ennek kapcsán Tucker Carlson azt is megkérdezte a miniszterelnöktől, hogy mi a véleménye az orosz államfőről. Orbán Viktor a válaszában egyértelművé tette, hogy a cél a racionális kapcsolat fenntartása, főleg a gazdaság és az energiaipar területén, azonban arról már a legelején megállapodtak, hogy a két ország erősen terhelt közös múltjával nem kívánnak foglalkozni. A kormányfő kijelentette, hogy az Orosz Föderáció nélkül képtelenség biztonságos életet garantálni az európai állampolgároknak.
Az interjú záróakkordjaként Tucker Carlson arra is rákérdezett, hogy a legutóbbi magyarországi választások kapcsán Orbán Viktor gondolt-e valaha arra, hogy hamis vádak alapján eljárást indítson és megpróbálja bebörtönöztetni a kihívóját, ami a könnyebbik utat jelenthette volna. A miniszterelnök határozott nemmel felelt és közölte, hogy Magyarországon a „hideg polgárháború sosem volt része a kultúránknak”, ezért itt elképzelhetetlen az igazságszolgáltatás politikai ellenfelekkel szembeni felhasználása, amit például az Egyesült Államokban is csinálnak, ugyanis a magyarok kollektív emlékezetében ez ma is kommunista módszerként él. Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy „a versengés rendben van, de tisztességesnek kell lennie, jogilag megkérdőjelezhetetlennek”, különben a személyes siker érdekében a hazát és annak jövőjét áldoznák fel, amit a magyar értékrend szellemében elfogadhatatlannak nevezett.
Miután felvázoltuk az augusztus 21-én készült interjú főbb témaköreit, az alábbiakban bemutatjuk a francia, az olasz, a spanyol és a portugál sajtóvisszhanggal kapcsolatos vizsgálatunk konklúzióit, amelyek igazán meglepő eredményeket hoztak. Az előzetes várakozásainkkal ellentétben ugyanis kiderült, hogy a franciaországi médiumok még csak említésre sem méltatták a Tucker Carlson és Orbán Viktor között lezajlott beszélgetést, ráadásul az olasz sajtótermékek sem fordítottak különösebb figyelmet az interjúra. Meglepő módon viszont a spanyol médiában, sőt Portugáliában és egyes latin-amerikai országokban is komolyabb sajtóvisszhangot váltott ki. Argentínában például a most esedékes elnökválasztás miatt került terítékre, ugyanis Orbán Viktor után az egyik legesélyesebb jelöltnek számító Javier Milei volt Tucker Carlson következő interjúalanya.
A francia sajtó ingerküszöbét nem ütötte meg az interjú, az olasz orgánumok pedig mellékszálként kezelték
A francia médiumok érdeklődését nem keltette fel különösebben az idén augusztusban forgatott Orbán-interjú. Egészen konkrétan annyira lényegtelennek tartották, hogy sem a nagy múltú lapok, sem a rövidebb ideje működő orgánumok nem foglalkoztak a témával egyetlen cikk erejéig sem. Az interjú közzétételének napján, augusztus 29-én a Le Monde egy olyan írásban foglalkozott Orbán Viktorral, ahol az oroszbarát álláspontjára hivatkozva az Európai Unión belüli elszigetelődését ecsetelték, ami miatt párhuzamos diplomáciát folytatva a balkáni államokban, azon belül is főleg Szerbiában keres új szövetségeseket, azonban a Tucker Carlson-interjúról egyetlen szót sem ejtettek. Más francia lapok ebben az időszakban még magyar vonatkozású témákkal sem igazán foglalkoztak, tehát az ottani sajtót cseppet sem csigázták fel Orbán Viktor kijelentései.
Olaszországban az ANSA hírügynökség (Agenzia Nazionale Stampa Associata) egyébként elég rövid cikke foglalkozott a leginkább behatóan Tucker Carlson második Orbán-interjújával, ahol azzal a címmel vezették fel a hírt, hogy a magyar miniszterelnök szerint „Oroszország nélkülözhetetlen Európa biztonsága szempontjából”. Az augusztus 31-én közölt tudósításban arra helyezték a hangsúlyt Orbán Viktor válaszai közül, hogy az európai állampolgárok biztonságának garantálásához be kell vonni az oroszokat is az új biztonsági berendezkedés kialakításába. Az interjúban érintett témák közül kiemelték még azt is, hogy a magyar kormányfő gazdasági és energiaipari érdekek mentén racionális kapcsolatok fenntartására törekszik az Orosz Föderációval, majd a NATO-ra vonatkozó egyik kijelentését ismertették, miszerint külön kell választani az Egyesült Államok Ukrajnát támogató politikáját az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének politikájától. A cikk végül idézi Alexandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettest is, aki úgy reagált Orbán Viktor meglátásaira, hogy „Magyarország az egyetlen olyan állam, amely nem fél nyíltan és nyilvánosan deklarálni a saját nemzeti érdekeit”, majd azt is hozzátette, hogy az ország „jóléte az Oroszországgal való egészséges és normális kapcsolatoktól függ”. Az ANSA cikke tehát egy tárgyilagos, de viszonylag rövid beszámoló Tucker Carlson második Orbán-interjújáról.
Az egyik legnagyobb múltra visszatekintő olasz napilap, a Corriere della Sera az augusztus 31-én megjelent véleménycikkében csupán érintőlegesen foglalkozott Tucker Carlson és a magyar miniszterelnök tíz nappal korábban folytatott beszélgetésével. Az írás fő témáját ugyanis a Mathias Corvinus Collegium (MCC) képezi, pontosabban az a másfél milliárd eurós állami támogatás, amit a Londonban tervezett új oktatási központjának létrehozására szántak, noha az MCC illetékesei cáfolták a brit Guardian értesüléseit, hogy az angol fővárosban bővítenék tovább az intézmény hálózatát. Matteo Castellucci arra az ellentmondásra hegyezte ki a cikkét, hogy míg az MCC jelentős pénzeket kap, addig a Soros György által alapított Közép-európai Egyetemet (CEU) viszont kiebrudalták Budapestről, amiből a szerző azt a következtetést vonta le, hogy „Orbán Viktor dönti el, melyik egyetemre mond igent”. A Mathias Corvinus Collegiumot félig magánintézményként, félig pedig propagandagépezetként interpretálta. Ezt követően bemutatta, hogy milyennek látja a magyar miniszterelnök politikáját, aki Ukrajna orosz inváziója után a semlegességet választotta. Az adókedvezményeken alapuló családpolitikától kezdve a házasság intézményének és a hagyományos családi kereteknek a szexuális kisebbségek diszkriminációjába hajló védelmezésén át egészen a Soros György ellen vívott „keresztes hadjáratig” bezárólag sorolja az orbáni politikának tulajdonított intézkedéseket. Csupán az utolsó két mondatban foglalkozik kifejezetten a Tucker Carlson-interjúval, amelyből Orbán Viktortól hoz egy idézetet, miszerint „vannak nálam és az egómnál fontosabb dolgok: a család, a haza és Isten”. Az újságíró egy gúnyos csattanóval zárta a cikket, amikor az előbbiekre visszautalva megállapította, hogy „csak a sorrend változik”.
A Corriere della Sera után közvetlenül a második legnagyobb példányszámú olasz sajtóterméknek számító La Repubblica az orosz-ukrán háború eseményeit percről-percre nyomon követő augusztus 30-i hírfolyamának egyik rövid cikkében, pontosan a 16 óra 30 perckor közzétett bejegyzésben tért ki Tucker Carlson interjújára. A címben rögtön azokat a megállapításokat emelték ki, hogy „Kijev győzelme lehetetlen és Trump a Nyugat egyetlen reménye”. A folytatásban arról írtak, hogy Orbán Viktor nem lát esélyt Ukrajna győzelmére az Oroszországgal vívott háborúban, ezért is van szükség Donald Trump visszatérésére. A La Repubblicát legfőképpen az interjú azon mondatai ragadták meg, amelyekben a kormányfő nem pusztán félreértésnek, hanem egyenesen hazugságnak bélyegezte Kijev Moszkva feletti esetleges diadalának lehetőségét. Végül azt is említésre érdemesnek tartották, amikor Orbán Viktor arról beszélt, hogy az ukránok előbb fogynak ki a katonákból, mint az oroszok, akik végső soron sokkal erősebbek náluk. Az olasz lap egyébként a brüsszeli Politico cikkéből cseresznyézte ki az általa legmagvasabbnak talált gondolatokat az interjúból.
Egy rövid cikk erejéig a néhány éve Enrico Mentana újságíró és ismert olasz médiaszemélyiség által 2018-ban alapított hírportál, az Open is összefoglalta a beszélgetés tartalmát, amelyből azt emelték ki rögtön a címben, hogy Orbán Viktor nemet mond Ukrajna NATO-tagságára és a háborúból való egyetlen kiutat Trump visszatérésében látja. Az augusztus 30-án megjelentetett, mindössze egy bekezdésnyi terjedelmű cikkben arra helyezték a hangsúlyt, hogy a magyar miniszterelnök ellenzi Kijev belépését az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe, majd az indoklását is bemutatták, miszerint 2007 és 2008 között, amikor Oroszország még nem volt olyan erős, mint manapság, még nagyobb esély kínálkozott Ukrajna felvételére, de akkor elszalasztották a történelmi lehetőséget. Az Open cikkében azt is megjegyezték a kormányfővel kapcsolatban, hogy a Tucker Carlsonnak adott interjúban is szokás szerint erőteljesen és nyíltan kommunikálta a nyugati állásponttal ellentétes véleményét. Az olasz hírportál különösen nagy jelentőséget tulajdonított annak a kijelentésének, hogy a Nyugatnak megállapodásra kellene jutnia Oroszországgal az új biztonsági berendezkedést illetően, amely garantálná Ukrajna biztonságát és szuverenitását, viszont kizárná az ország NATO-tagságának további forszírozását. Ezen kívül azt is említésre méltónak minősítették, hogy Orbán Viktor leszögezte: „nem engedhetjük meg magunknak, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti hosszú határszakasz a NATO-val közös határrá váljon, mert az azonnali háborúhoz vezetne, és veszélyt jelentene mindannyiunk számára, beleértve Washingtont is”. Az interjúról szóló tudósítást azzal zárták, hogy a magyar miniszterelnök lehetetlennek tartja Ukrajna Moszkva feletti győzelmét, a helyzet egyetlen megoldását pedig abban látja, ha Donald Trump korábbi amerikai elnök újra hatalomra kerül.
Mint az a fentiekből is kiderült, az olasz sajtóban tehát csak érintőlegesen foglalkoztak Tucker Carlson második Orbán-interjújával. Összesen négy orgánum írt a témáról, de azok is csupán egy-egy rövid, körülbelül egy bekezdésnek megfelelő terjedelmű cikkben tárgyalták a beszélgetésben elhangzottakat. Ezek közül a Corriere della Sera írásában csak abszolút mellékszerep jutott magának az interjúnak, hiszen a központi témája alapvetően a Mathias Corvinus Collegium állami finanszírozása és a Közép-európai Egyetem magyarországi működésének ellehetetlenítése volt. A La Repubblica pedig csak az orosz-ukrán háború aktuális eseményeit percről-percre bemutató hírfolyamának egyik rövid bejegyzéseként kezelte. Tematikai szempontból az olasz cikkekben főleg Orbán Viktor azon kijelentései köszöntek vissza, melyek Ukrajna NATO-tagságáról, a háború kimenetelével kapcsolatos véleményéről, Oroszországnak az új biztonsági struktúra kialakításában játszott szerepéről, valamint Donald Trump exelnök politikai porondra való visszatérésének szorgalmazásáról szóltak, akit a miniszterelnök gyakorlatilag a Nyugat és az egész világ egyetlen reménységének nevezett.
A spanyol, a portugál, sőt még a latin-amerikai sajtóban is téma volt az interjú
Bár sem a francia, sem az olasz sajtó fantáziáját nem mozgatta meg különösebben Tucker Carlson második Orbán-interjúja, ezzel szemben Spanyolországban, Portugáliában, sőt még egyes latin-amerikai államokban is viszonylag széles körű reakciókat váltott ki, ezért több orgánum is foglalkozott a beszélgetésben elhangzottakkal.
Az elsősorban politikai, gazdasági és üzleti témákra fókuszáló, ma már kizárólag digitális formátumban megjelenő spanyol napilap, a La Gaceta de la Iberosfera egy viszonylag hosszú cikket szentelt Tucker Carlson Orbán Viktorral készült 2023-as interjújának. Az orgánumról egyébként érdemes tudni, hogy a 2013-ban alapított, Vox nevezetű spanyol párt szócsöveként tartják számon, amelyet politikai és ideológiai szempontból az ultrakonzervatívok és az ultranacionalisták közé sorolnak, de a definíciói között megtaláljuk még a szélsőjobboldali és a jobboldali radikális populista jelzőket is. A cikk címében rögtön egy idézettel indítottak, miszerint Orbán Viktor azt nyilatkozta az Ukrajnában dúló háborúról, hogy „hívják vissza Trumpot, ez az egyetlen kiút”. A spanyol médium kiemelt jelentőséget tulajdonított a miniszterelnök azon eszmefuttatásának is, ahol felvázolta, hogy a világ jelenleg két nagyobb ideológiai tömbre tagolódik. Ezek közül Magyarország ahhoz a blokkhoz tartozik, amelyik az egyéni érdekek helyett a családot, a hazát és Istent helyezi előtérbe. A La Gaceta de la Iberosfera Orbán Viktor azon mondatait is említésre érdemesnek tartotta, melyekben a magyarok hazaszeretetéről, patriotizmusáról és a keresztény értékek képviseletéről értekezett, valamint arról a büszkeségről, ami a magyarságuknak köszönhetően tölti el őket.
A cikk további részében arról a geopolitikai válságról esett szó, amit az Ukrajna elleni orosz invázió okozott, nagymértékben érintve ezzel a megtámadott ukránokkal szomszédos Magyarországot is. A spanyol lap fontosnak tartotta megjegyezni, hogy hazánk közel fél évszázadon keresztül szovjet befolyás alatt állt, sőt még Orbán Viktort is letartóztatta az akkori kommunista rezsim. A La Gaceta de la Iberosfera írásában „brutálisan őszintének” nevezték a miniszterelnököt, amiért köntörfalazás nélkül, nyíltan kimondta, hogy meggyőződése szerint Ukrajna nem nyerheti meg az oroszokkal vívott háborút, mert ez a nyugati médiában sulykolt álláspont „nem csupán egy félreértés, hanem egyenesen hazugság”. Az újság arról is beszámolt az interjúban érintett kérdések közül, hogy Orbán Viktor úgy véli, az Egyesült Államok tévesen értelmezi az Oroszország és Ukrajna közötti helyzetet, ami azért sem meglepő, mivel „az oroszokat nehéz megérteni, főleg ha egy egész óceán választja el egymástól a két országot”, mint Amerika és az Orosz Föderáció esetében. Az augusztus 30-án megjelent cikk szerzője, Carlos Esteban közölte a magyar kormányfő magyarázatát is, aki a kölcsönös meg nem értettséget a mentalitásbeli különbségekre vezette vissza, mert míg Nyugaton a személyes szabadság mindennek a mozgatórugója, addig a hatalmas területtel rendelkező Orosz Föderáció politikáját inkább az ország egyben tartása iránti törekvés határozza meg. Kitértek arra is, amit az interjúban Vlagyimir Putyin esetleges elmozdításával kapcsolatban reagált, amikor is „viccnek” nevezte, hogy az oroszoknak szándékukban állna az elnök eltávolítása.
A rendkívül részletes cikkben azt is kifejtették, hogy Orbán Viktor tisztában van azzal, hogy durva kritikákkal bombázzák Európában és Amerikában egyaránt, hiszen a kormányát fasisztának, őt magát pedig Putyin „bábjának” titulálták. A magyar kormányfő jól tudja, hogy veszélyes dolog Washington célkeresztjébe kerülni, majd idézik tőle azt a félig-meddig humorba hajló vallomást is, hogy „nem vagyok a liberálisok kedvenc politikusa, de hát senki sem tökéletes”. A spanyol orgánum érdekesnek találta az interjúnak azokat a részeit is, ahol Orbán Viktor a NATO orosz-ukrán háborúval kapcsolatos stratégiáját fatális tévedésnek minősítette, majd felvázolta a konfliktus megoldását is, miszerint Trump újraválasztása hozhatná el újra a békét, akinek a külpolitikájáról rendkívül elismerően beszélt. Amint az iménti összefoglalásból is jól látszik, kijelenthetjük, hogy a La Gaceta de la Iberosfera összességében meglehetősen komplex képet festett Tucker Carlson Orbán Viktorral készült második interjújáról.
Az Última Hora, vagyis a Spanyolországon belül a Mallorcát, Ibizát és Menorcát magában foglaló Baleár-szigetek legnagyobb példányszámban értékesített lapja sem ment el szó nélkül az Orbán Viktorral készült interjúban elhangzottak mellett, bár a La Gaceta de la Iberosferához képest sokkal rövidebb terjedelemben ismertették a magyar miniszterelnök meglátásait és válaszait. Az Última Hora cikke, ahol a kormányfőt egyébként „ultranacionalistaként” kategorizálták, augusztus 30-án látott napvilágot, címében pedig azt domborították ki, hogy Orbán Viktor szerint „Trumpot a kommunista módszereket idéző politikai pernek vetették alá”. Mint az interjúban elmondta, 1989-ig a kommunista rendszer alatt az igazságszolgáltatást használták fel a politikai ellenfelek kiiktatására, de „ez egy olyan út, ami nem vezethet el a nemzet egyesítéséhez”, éppen ezért elképzelhetetlennek nevezte, hogy ez újra megtörténjen Magyarországon. Az idézet kapcsán a spanyol lap arra emlékeztetett, hogy az Orbán-kormányt többek között pontosan a bírói kar függetlenségének jelentős korlátozása miatt bírálta az Európai Unió. Az Última Hora azt is felidézte, hogy a 2016-os amerikai elnökválasztási kampány folyamán Orbán Viktor volt az egyetlen olyan politikus az uniós tagállamok vezetői közül, aki teljes mellszélességgel Donald Trumpot támogatta. Végül az orosz-ukrán háborút érintő kijelentései között is szemezgettek, amelyek közül azt emelték ki, hogy a magyar miniszterelnök meglátása szerint ha Trump maradt volna az elnök, akkor ki sem robbant volna ez a fegyveres konfliktus, ezért őt tartja a megoldás kulcsának, aki megmentheti a nyugati világot és talán magát az emberiséget is.
A konzervatív irányvonalat képviselő, több mint száz éves múltra visszatekintő spanyol napilap, az ABC a szeptember 1-jén publikált cikkében számolt be Tucker Carlson magyar miniszterelnökkel forgatott újabb interjújáról. A cikk címében az szerepelt, hogy „Orbán Viktor biztos benne, hogy Ukrajna győzelme lehetetlen”, majd a Donald Trumpra vonatkozó kijelentéseit ismertették, különös tekintettel arra, hogy ha másodszor is őt választották volna Amerika elnökévé, akkor nem fordulhatott volna elő, hogy egészen egy orosz támadásig fajuljon a helyzet.
Az 1953-ban alapított spanyol hírügynökség, az Europa Press augusztus 30-án cikkezett Tucker Carlson második Orbán-interjúja kapcsán, ahol a címben azt hangsúlyozták, hogy a miniszterelnök a Putyinnal való megállapodás megkötését sürgeti és elutasítja Ukrajna NATO-tagságát. A cikk azt is fontosnak tartotta kidomborítani, hogy Orbán Viktor a 2014 óta orosz kézen lévő Krím-félsziget sorsát is érintetlenül hagyná. A kormányfő személyét és politikai irányvonalát illetően megjegyezték, hogy az európai vezetők közül ő áll a legszorosabb kapcsolatban Moszkvával, ezért megkérdőjelezte az uniós szankciók hatékonyságát is. A mostani interjúban kifejtett véleménye alapján pedig úgy gondolja, hogy meg kell állapodni az oroszokkal az új biztonsági berendezkedés tekintetében, amely garantálná Ukrajna biztonságát és szuverenitását, viszont nem foglalná magában az ország NATO-ba való felvételét. A miniszterelnök egyértelművé tette azt is, hogy nem tartja reális célkitűzésnek a Krím ukránok általi visszaszerzését. A Bloomberg hírügynökség értesüléseire hivatkozva azt írták, hogy Orbán Viktor az oroszok létszámfölénye miatt valószínűtlennek véli az ukránok győzelmét. Ezt követően idézték az ukrán külügyi szóvivő, Oleg Nyikolenko válaszát, aki a közösségi médiában úgy reagált az interjúban elhangzott kijelentésre, hogy „nem ismerem Magyarország ezzel kapcsolatos álláspontját, de Ukrajna számára a területének és a szuverenitásának a kérdése nem képezi alku tárgyát”. Az Europa Press végül azzal a gondolattal zárta Tucker Carlson interjújának ismertetését, hogy Orbán Viktor véleménye szerint az orosz-ukrán háborúnak kizárólag a szövetségesének tekintett Donald Trump Fehér Házba való visszatérése vethet véget, mert ha másodjára is őt választották volna az Egyesült Államok elnökének, akkor a helyzet nem fajult volna katonai konfliktussá.
Ami az interjú spanyolországi sajtóvisszhangjának főbb tendenciáit illeti, összesen négy orgánum szentelt figyelmet a témának, közülük a La Gaceta de la Iberosfera kifejezetten hosszan, az Última Hora valamivel rövidebb terjedelemben, az ABC előfizetőknek szánt tartalomként, míg az Europa Press hírügynökség is viszonylag részletekben gazdagon írt az interjúról. A mértékadó spanyol lapok többsége, mint a madridi El País és az El Mundo, vagy a katalán La Vanguardia azonban még csak említést sem tettek róla.
Tucker Carlson Orbán Viktorral készült legutóbbi interjújának híre Portugáliába is eljutott, ahol több jelentős sajtótermék is cikkezett róla. Ezek közé tartozik az egyik legnagyobb múltra visszatekintő, 1864-ben alapított mértékadó portugál napilap, a Diário de Notícias, amely augusztus 30-án egy terjedelmes cikket közölt a beszélgetés legfőbb tanulságairól. Elsősorban azt emelték ki, hogy Orbán Viktor lándzsát tört az Oroszországgal való biztonsági célú megállapodás mellett, amely úgy rendezné Ukrajna jövőjét, hogy a Krím-félsziget orosz kézen maradna és az ország nem válhatna a NATO tagjává, de cserébe garantálnák a biztonságát és a szuverenitását. A portugál orgánum fontosnak tartotta megemlíteni azt is, hogy a Krím visszaszerzése irreális célkitűzés, ráadásul az orosz hadsereg létszámfölénye miatt az ukránoknak gyakorlatilag esélyük sincs a 2022. február 24-én kirobbant háború megnyerésére. Ahogyan a legtöbb vizsgált sajtótermék cikkében, a Diário de Notícias esetében is fontosnak tartották megemlíteni a magyar miniszterelnök Donald Trumppal kapcsolatos kijelentéseit, miszerint vissza kell hívni az amerikai exelnököt, mert csakis az újraválasztása jelentheti az egyetlen megoldást a konfliktus lezárására, ugyanis ő az, aki megmentheti a nyugati világot.
Orbán Viktorral kapcsolatban azt is megjegyezték a cikkben, hogy a most 60 éves politikusról úgy vélik, neki van a legközelebbi kapcsolata Vlagyimir Putyinnal az Európai Unió tagállamainak vezetői közül. A magyar kormányfőt úgy festették le, mint akinek a kormánya Ukrajna orosz lerohanása óta is szoros kapcsolatot ápol Moszkvával, ezért azzal fenyegetőzött, hogy megvétózza az EU Oroszország elleni szankcióit, sőt megtagadta az engedélyt, hogy Magyarország területén keresztül juttassák el az Ukrajnának szánt nyugati fegyverszállítmányokat. A portugál lap arra is emlékeztetett Orbán Viktor személyét illetően, hogy 2016-ban első európai politikai vezetőként sorakozott fel Donald Trump mögött az elnökválasztási kampány idején, majd 2020-ban is őt támogatta, amikor alulmaradt a demokrata Joe Bidennel szemben. Felidézték az idén májusban megrendezett budapesti konzervatív politikai fórumon (Conservative Political Action Conference, CPAC) tett kijelentését is, ahol közölte, hogy ha továbbra is Trump maradt volna az Egyesült Államok első embere, akkor nem tört volna ki az orosz-ukrán háború. Az interjúban is a korábbi amerikai elnök külpolitikáját magasztalta, és bírálta a Biden-kabinet háborúpárti megközelítését, ezért is kardoskodott amellett, hogy Trump személye lehetne az egyetlen kiút a két ország katonai konfliktusából. A Diário de Notícias azokat a részeket is ismertette az interjúból, ahol Orbán Viktor arról beszélt, hogy a Donald Trump ellen indított eljárás tulajdonképpen a hatalommal való visszaélés az amerikai kormány részéről, ami Magyarországon elképzelhetetlen lenne, hiszen az igazságszolgáltatás politikai ellenfelekkel szembeni felhasználása a kommunisták módszere volt. Végül azzal a témával zárták le az interjúról beszámoló cikküket, hogy Orbán Viktor arról panaszkodott Tucker Carlsonnak, miszerint a Biden-kormányzat a jogállamiság helyreállítását kérte számon a magyar kormányon, ráadásul annak ellenére, hogy Magyarország a NATO tagja és az Egyesült Államok szövetségese, „rosszabbul bánnak velünk, mint az oroszokkal”.
A magát független orgánumként meghatározó portugál gazdasági lap, az Economia Online (ECO) augusztus 30-i cikke pedig gyakorlatilag szóról-szóra megegyezik a Diário de Notícias fentiekben bemutatott tudósításának szövegével, tehát a hangsúlyok is pontosan ugyanoda esnek. Ugyanez a helyzet áll fenn az egyik legrangosabb portugál napilapnak számító Jornal de Notícias esetében is, amely szintén átvette az interjút ismertető hosszú cikket. Hasonlóképpen járt el az Observador nevű, 2014-ben alapított és teljes mértékben online működő lap, amely a portugál sajtótermékek közül egyedüliként világosan meghatározott politikai irányvonalat követve a liberalizmus jobbszárnyát képviseli. Ők is átvették az interjú tartalmának fent bemutatott, részletekbe menő összegzését, sőt ugyanez a cikk még a TSF Rádio Notícias portugál rádió honlapján is olvasható.
Az üdítő kivételek egyikét a G7 portugál nyelvű hírportál jelentette, mely saját cikkben foglalta össze Tucker Carlson és a magyar miniszterelnök legutóbbi beszélgetésének főbb pontjait. A címben azzal vezették fel az interjú témáját, hogy az Ukrajnában dúló háború lezárása érdekében Orbán Viktor Trump visszahívásának üzenetét közvetítette az Egyesült Államok felé. A cikkben a „nacionalista” jelzővel utaltak a miniszterelnökre, aki az amerikai exelnök újraválasztását szorgalmazva annak korábbi külpolitikáját dicsérte, míg a Biden-kabinetet kritikával illette a háborúpárti politikája miatt. Kitértek arra is, hogy a magyar kormányfő Trump újraválasztását tartja a háborúból való egyetlen kiútnak és egyenesen hazugságnak bélyegzett minden olyan feltételezést, amely azt sugallja, hogy Ukrajna megnyerheti az oroszok ellen vívott háborút.
Az eddig vizsgált cikkek közül a G7 írása elsőként és egyetlenként ad átfogó képet az interjú körülményeiről. Bemutatták az augusztus 21-én készült harminc perces felvétel helyszínét, a miniszterelnök Budapest panorámájára nyíló rezidenciájának teraszát, majd kronológiai szempontból is körüljárták a beszélgetést, amely az elmúlt két évben immár a második ilyen alkalom volt Tucker Carlson és Orbán Viktor között. A portugál nyelvű hírportál felidézte azt is, hogy 2021-ben a Fox News akkori sztárja először látogatott Magyarországra és egy teljes héten keresztül a magyar fővárosból közvetítette showműsorát, amelyben nem győzte dicsérni a miniszterelnök által „illiberális demokráciának” nevezett politikát, amit a G7 úgy jellemzett, hogy ez a rendszer a hagyományos liberális értékek helyett a keresztény konzervatív értékrendet képviseli, mely még az Egyesült Államokban is követendő modellt jelent a republikánusok számára. 2010-től kezdve röviden összefoglalták Orbán Viktor pályafutását is. A hangsúlyt arra helyezték, hogy a kritikus hangok szerint a hivatali ideje alatt a magyar politika egyre autokratikusabb irányt vett. Az Európai Unió, az amerikai kormány és a nemzetközi megfigyelők állításaira hivatkozva úgy interpretálták Orbán Viktor miniszterelnöki tevékenységét, mint aki hatályon kívül helyezte a kisebbségek jogait, magához ragadta a bírói kar és a média feletti ellenőrzést, valamint úgy alakította át a választási rendszert, hogy azzal garantálja a hatalmon maradását.
A portugál cikkben lényegesnek találták azt is, amikor a magyar kormányfő a Donald Trump elleni vádakról és eljárásról beszélt, amit a hatalommal való visszaélésként értelmezett, majd kijelentette, hogy ez Magyarországon elképzelhetetlen lenne, mivel az igazságszolgáltatás politikai ellenfelekkel szembeni felhasználása a kommunisták módszerét tükrözi. De szóba hozták még az interjú azon részeit is, ahol Orbán Viktor a Biden-kabinet magyar kormánynak címzett kritikáiról panaszkodott és arra a következtetésre jutott, hogy bár Magyarország a NATO tagja és az Egyesült Államok szövetségese, ennek ellenére „rosszabbul bánnak velünk, mint az oroszokkal”. A cikk utolsó bekezdéseiben azt hangsúlyozták a miniszterelnök kapcsán, hogy az orosz-ukrán háború kirobbanása óta is szoros kapcsolatot tart fenn Moszkvával, sőt az Európai Unió Oroszország elleni szankcióinak megvétózásával fenyegetőzött, mert az EU berkeiben Vlagyimir Putyin legközelebbi szövetségeseként ismert. Erre vezették vissza azt az intézkedését is, hogy megtiltotta az Ukrajnába küldött nyugati fegyverszállítmányok Magyarországon való áthaladását. Orbán Viktor ugyanakkor azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat sürgetett a konfliktus mielőbbi lezárása érdekében, de azt már nem vette figyelembe, hogy ez milyen hatást gyakorolna Ukrajna területi integritására nézve.
Érdemes megemlíteni még azt is, hogy augusztus 30-án az üzleti élet trendjeivel és fejleményeivel foglalkozó Executive Digest nevű portugál hírportál is közölt egy rövid beszámolót az interjúról, ahol az eddigiekhez hasonlóan azok voltak a fő szólamok, hogy Orbán Viktor megegyezést sürget Vlagyimir Putyinnal, Ukrajna nem lehet a NATO tagja, Donald Trumpot újra kellene választani, Kijev pedig vereségre áll az oroszok elleni háborúban. A portugál sajtóban tehát hét orgánum foglalkozott az interjú témájával, de ezekből öt cikk gyakorlatilag szóról-szóra azonos volt. Az imént említett Executive Digest pár mondatba sűrítette mindazt, amit lényegesnek tartott, míg a G7 nevezetű hírportál írt egy külön beszámolót, ahol rendkívüli részletességgel járták körül a Tucker Carlson és Orbán Viktor között elhangzott beszélgetés tartalmát, sőt a miniszterelnök politikáját ért bírálatokat is bemutatták.
Az interjú még a tengerentúlon, egészen konkrétan egyes latin-amerikai országokban sem maradt sajtóvisszhang nélkül. Az idén esedékes argentin elnökválasztás apropóján, amelynek a mindent eldöntő, második fordulóját november 19-én tartják, az argentin média is felkapta Tucker Carlson interjúinak témakörét, beleértve az Orbán Viktorral készült anyagot is. A Página/12 című napilap rövid említést tett a magyar miniszterelnökkel rögzített interjúról abban a szeptember 6-án megjelent cikkben, ahol arról írtak, hogy Tucker Carlson Argentínába érkezett, hogy az ottani La Libertad Avanza nevű szélsőjobboldali párt elnökjelöltjével, Javier Mileivel beszélgessen, akire hazájában és nemzetközi viszonylatban egyaránt formabontó politikusként tekintenek. A spanyol El País „a káosz jelöltjeként” mutatta be a korábban focistaként és rockénekesként is tevékenykedő, közgazdász végzettséggel rendelkező politikust, aki a jegybank megszüntetése mellett betiltaná az abortuszt, viszont szabad utat nyitna a fegyver- és a szervkereskedelem előtt is. Milei azzal a mottóval szállt versenybe az argentin elnöki székért, hogy „nem azért jöttem, hogy bárányokat vezessek, hanem hogy felébresszem az oroszlánokat”. Szintén az elnökválasztás aktualitása és a Mileivel folytatott beszélgetés kapcsán tett említést az Orbán-interjúról egy másik argentin lap, a La Nación is, amely azt domborította ki, hogy az elnökjelölt, Javier Milei ezzel „csatlakozni fog a globális jobboldal többi populista vezetőjéhez, akik már szemtől-szemben ültek Tucker Carlsonnal”. Ezt követően a példák sorában Donald Trump mellett megemlítették a magyar miniszterelnököt és Nayib Bukele salvadori államfőt is. Az argentin sajtótermékek közül a Tiempo Argentino című lap szeptember 17-i cikkében is hasonló kontextusban tűnt fel Orbán Viktor neve, ahol azt hangsúlyozták a magyar miniszterelnökkel kapcsolatban, hogy a NATO és az Európai Unió berkein belül a mainstream politikai nézetektől eltérő álláspontot képvisel, többek között ellenzi az Ukrajnában zajló háborút is.
Végül érdemes még említést tenni a független orgánumként jegyzett Perfil című argentin hetilap cikkéről is, ahol arra a kérdésre keresték a választ a közösségi oldalak szakértőjének számító Diego Corbalán segítségével, hogy miért lett az X nevű platform történetének legnézettebb műsora Tucker Carlson Javier Milei elnökjelölttel folytatott beszélgetése, amelyre néhány héttel az Orbán Viktorral készült interjút követően, szeptember 14-én került sor. Az írásból megtudhatjuk, hogy a világtörténelem legnagyobb nézettséget produkáló interjúi között 128 millió megtekintéssel a képzeletbeli dobogó harmadik fokán szerepel Carlson és a magyar miniszterelnök beszélgetése, amelyet csak a Donald Trumppal felvett interjú előz meg 266 millióval, míg az első helyen minden kétséget kizáróan a Mileivel készült interjú áll több mint 363 millió megtekintéssel. Azonban ahogy arra alapítványunk egyik korábbi cikke és a tényellenőrzéssel foglalkozó Lakmusz is rámutatott, ezekkel az adatokkal kapcsolatban érdemes figyelembe venni azt is, hogy az X-en a nézettség fokmérőjét nem az adja, hogy valójában hányan nézték végig ténylegesen az adást, mert ezek a számok csak azt mutatják meg, hogy hány felhasználó látta a videót tartalmazó bejegyzést. Ebből kifolyólag a Lakmusz cikke az Orbán-interjú esetében szeptember 5-ig bezárólag 125 millió helyett 21,1 milliós valós nézőszámmal kalkulált. Mindenesetre a sokat hangoztatott nézettségi rekord és a Mileinek kedvező politikai előrejelzések dacára az argentin elnökválasztás októberben megtartott első fordulójában a jelenlegi gazdasági miniszter, a baloldal jelöltjeként induló Sergio Massa diadalmaskodott, de a végső győzelem kérdése kettejük között dől majd el a november 19-én esedékes második fordulóban.
A latin-amerikai országok sajtótermékei közül még érdemes megemlíteni a kolumbiai Costa Noticias cikkét is. Az önmagát teljes mértékben független médiumként definiáló lap augusztus 29-én egy hosszabb írást szentelt az Orbán Viktorral készült Carlson-interjúnak. A címben rögtön leszögezték, hogy Magyarország miniszterelnöke ismét meglepő józansággal értékelte az aktuális eseményeket a Fox News korábbi üdvöskéjével folytatott beszélgetésében. A szerző Orbán Viktor politikai tisztánlátását hangsúlyozta, amelyre most különösen nagy szükség van. Az Oroszország és Ukrajna közötti viszonyt taglaló kérdések és válaszok mellett a Donald Trump ellen indított eljárás ügyét is megemlítették a cikkben, ahol bemutatták a miniszterelnök és az ország múltjának egyik meghatározó korszakát, a szovjet megszállás időszakát, amikor Orbán Viktort is letartóztatták az ország szabadságának visszanyeréséért folytatott küzdelme miatt. Az interjúból fontosnak tartották közölni azokat a részeket is, amelyekben a magyar kormányfő arról beszélt, hogy Ukrajna képtelen legyőzni Oroszországot, de amennyiben a NATO-tagok katonákat küldenének az ukránok megsegítésére, az a harmadik világháború kitörésének veszélyével fenyegetne. Felidézték azt is, hogy Orbán Viktor szerint az óriási területet lefedő Orosz Föderáció számára a nyugati országokkal ellentétben nem a szabadságjogok garantálása, hanem a biztonságának megőrzése élvez elsőbbséget. Az interjúban elhangzottakból az is fontosnak tűnt a kolumbiai lapnak, hogy a miniszterelnök logikája alapján az oroszokat nem lehet legyőzni, még Putyin elmozdítása árán sem, ezért is kell a béke helyreállítására törekedni, ami egyébként mindig is Trump külpolitikájának egyik erőssége volt.
A Costa Noticias szintén ismertette Orbán Viktor azon elméletét, miszerint a világ jelenleg két nagy ideológiai táborra osztható, mégpedig a csak önmagukkal foglalkozó „önimádókra”, valamint azokra a társadalmakra, ahol az emberek Istenben, a család intézményében, az egymással való törődésben, a keresztény értékekben és hazájuk szolgálatában hisznek, ahogyan az Magyarország és a magyar politikai vezetés esetében is érvényes. Beszámoltak arról is, hogy a magyar miniszterelnök tisztázta magát abban a tekintetben is, hogy a nyugati médiumok Putyin „bábjaként” ábrázolják, annak ellenére, hogy még a rendszerváltozás előtt az oroszok letartóztatták. A kolumbiai sajtótermék figyelmét Orbán Viktor azon állításai sem kerülték el, hogy Magyarország mindenekelőtt gazdasági okokból igyekszik jó kapcsolatot ápolni Oroszországgal, amelyet a véleménye szerint feltétlenül be kellene vonni az Európa biztonságát szavatoló új berendezkedés kialakításába. Végül azokat a gondolatokat is kiragadták az interjúból, hogy az Ukrajnának való fegyverszállítás egy rossz stratégia, helyette inkább a mielőbbi békekötésre kellene törekedni, sőt a Donald Trumppal kapcsolatos per is terítékre került, amelyet a magyar kormányfő a politikai ellenfelekkel szembeni bejáratott kommunista módszerként jellemzett.
Az Orbán Viktorral készült második Tucker Carlson-interjú kapcsán kijelenthetjük, hogy a vizsgált újlatin nyelveken (francia, olasz, spanyol és portugál) beszélő országokban nem került a médiafigyelem abszolút középpontjába, azonban átlagosan négy-öt lap is beszámolt róla. Sajtóvisszhangjának mérlegét tekintve, Franciaországban még említésre méltónak sem tartották, míg Olaszországban négy rövid cikkben, de csak rendkívül érintőlegesen írtak róla, tehát egyfajta mellékszálként kezelték. Ezek közül három a mértékadóként jegyzett olasz orgánumokban jelent meg, egy pedig az alig öt éve működő Open nevű hírportálon. Spanyolországban összesen négy cikk jelent meg a témában, azonban a legolvasottabbnak számító és régi múltra visszanyúló tekintélyes orgánumok közül egyedül az ABC és az Europa Press hírügynökség ismertette az interjút, ezzel szemben az El Mundo, az El País és a La Vanguardia nem ítélték kellően fontosnak ahhoz, hogy beszámoljanak róla. A portugál sajtó reakcióit illetően hét orgánum foglalkozott a témával, közülük kettő tekinthető igazán ismert és mértékadó lapnak, az egyik egy hírekre specializálódott rádióadó, de van köztük egy gazdasági és egy üzleti hírportál is. Összességében elmondható, hogy a portugál médiumok közölték a legtöbb cikket a témáról, mindent egybevetve hét írást szenteltek neki.
A latin-amerikai államok közül Kolumbia és Argentína sajtójában reflektáltak az interjúra. A Costa Noticias nevű kolumbiai lap egy terjedelmes cikkben tárgyalta az elhangzottakat, ahol külön kiemelték Orbán Viktor politikai téren tanúsított józan gondolkodását. Az argentin médiumok közül négyen is szót ejtettek Tucker Carlson magyar miniszterelnökkel folytatott augusztusi beszélgetéséről, de többnyire csak említés szintjén szóltak róla, mert a cikkeik középpontjában az amerikai politikai kommentátor helyi interjúalanya, az ország egyik esélyes elnökjelöltje, Javier Milei állt.
A neolatin nyelvű európai és dél-amerikai országok sajtójában, ha nem is kiemelkedő mértékben, de mégis megjelent Tucker Carlson magyar kormányfővel készült interjúja. A negatív rekordot Franciaország állította be, ahol egyetlen médium sem foglalkozott a témával, míg Kolumbiában egy sajtótermék szentelt teret neki. A középmezőnyben szerepel Olaszország, Spanyolország és Argentína, ahol országonként négy-négy cikk született az interjúról, ami érdekes módon a portugál sajtóban keltette a legnagyobb visszhangot, ahol hét cikket is írtak róla. Az egyik argentin lap pedig egészen odáig merészkedett, hogy Carlson második Orbán-interjúját a műfajon belül a történelem harmadik legnézettebb adásaként aposztrofálta.
