Először november 4-én bukkant fel a hír azzal kapcsolatban, hogy a fővárosi városvezetés el szeretné adni a városháza épületét. A folyamatosan megjelenő Anonymus-videókkal pedig világossá vált, hogy egy jól felépített, tudatos médiakampányról van szó. Ez a kampány azonban a Cseh Katalin-üggyel ellentétben hatékonyan működik, hiszen képes tematizálni a kormánykritikus sajtót is. Az ellenzék sokáig nem tudott jól reagálni az ügyre, a titkosszolgálati narratívája pedig nem tudott érvényesülni. Ugyanakkor az ellenzék miniszterelnök-jelöltjét, Márki-Zay Pétert még csak részlegesen érte el a kampány. Elemzésünkben a Városháza-ügy médiafolyamatait vizsgáljuk.
Az előválasztás felhajtóereje szertefoszlani látszik. Az utcai jelenlétet felváltották a dohányfüstös tárgyalószobák. Hideg van. A kormánypárt felébredt: a pozitív kampányelemek (adóvisszatérítés, adócsökkentés, 13. havi nyugdíj) mellett megjelentek a negatív témák. A kormánypárt kommunikációja tökéletesedik, a Cseh Katalin-ügy után most sikerült az ellenzéki médiumokat is tematizálni. A kormánykommunikáció megtalálta az ellenzék Achilles-pontját? Elemzésben a Városháza-ügy médiában való megjelenését vizsgálom.
Így kezdődött
Az előválasztást követő csendet az index.hu-n november 4-én megjelent cikk kavarta fel: Budapest vezetése eladná a Városháza épületét. A cikk súlyát már az is jelezte, hogy az írást személyesen Fekete-Szalóky Zoltán – az index főszerkesztője – jegyezte. Első olvasásra abszurd állítás, amely az ellenzéki olvasókból körülbelül annyi érzelmet válthatott ki, mint Karácsony Gergelyből, aki azt nyilatkozta: „Ma olvastam utoljára Indexet”.
A cikk kiemeli, hogy a Fővárost vezető koalícióhoz közel álló üzleti körök már meg is tették az első lépéseket a főváros minden bizonnyal legértékesebb ingatlanának eladása érdekében. Az állítást még nem bizonyítja a szerző, csupán előrevetíti a várható kampány narratíváját. A Főpolgármester úgy reagált a cikkre – túl azon, hogy nem olvas többet Index-et -, hogy annyit vagyunk kénytelen megjegyezni, hogy a cikk szerzője összekeverte a NER-t és a Fővárosi Önkormányzatot: mifelénk nem üzleti körök határozzák meg a vagyongazdálkodási döntéseket.
Másnap, november 5-én az index.hu-n megjelent egy újabb cikk, melyben a főszerkesztő egy dokumentumra hivatkozik, amely – állítása szerint – bizonyítja az eladási szándékot. A cikk szerzője úgy fogalmaz: „Az Index birtokában lévő dokumentumok bizonyítják, hogy hiába tagadta a főváros a Városháza eladásának tervét, mintegy negyvenmilliárd forintért kínálják.“
A szerződés szerint Berki Zsolt – kényszertörlés alatt álló – cége bízta meg a Beák és társa ingatlanirodát, hogy keressen vevőt a Városházára. A Telexnek sikerült elérnie Beák Attilát, aki cáfolta, hogy a főváros bízta volna meg a Városháza eladásával. Erről azonban szó sem volt, hiszen pont arról szólnak az ügyek, hogy külsős cégek és szereplők, hogyan szerződnek olyan lobbistákkal, akik el tudnak intézni ingatlan eladásokat.
Karácsony Gergely azt reagálta, hogy szánalmas dolog, hogy az Index főszerkesztője minden ténybeli alap nélkül a Fővárosi Önkormányzatnak tudja be egy kényszertörlés alatt álló cég papírfecnijét.
…és akkor jön az Anonymus
Az Anonymus a 2022-es kampány egyik emblematikus figurájává kezd vállni. Miután a Cseh Katalinnal kapcsolatos botrányt kirobbantotta a rejtélyes maszkos alak, most a Városháza ügyben hozta elő a legváratlanabb bizonyítékokat.
Az Anonymus technikája fejlődött: hangfelvételeket mutat be a közönségnek, amelyek azt a narratívát erősítik, miszerint a Városvezetés el szeretné vagy el szerette volna adni a Városházát. A Fővárosi Vagyonkezelő vezetője, Barts J. Balázs fegyelmit kapott, hiszen – a városvezetés álláspontja szerint – felhatalmazás nélkül folytatott tárgyalást a Városháza eladásával kapcsolatban.
A november 23-án publikált hangfelvétel szerint jutalékos rendszer működik a budapesti Városházán. A hangfelvételen hallható beszélgetés alapján arra lehet következtetni, hogy az egyes önkormányzati tulajdonban álló területek eladását – politikusokhoz bekötött – közvetítők segítik, akik ezért díjat vesznek fel. Erre ráerősít a november 30-án (a cikk tervezett megjelenése napján) megjelent újabb Anonymus-videó.
Karácsony Gergely és az ellenzék reakciói
nov. 4: Az Index lehozta, hogy a városháza eladása érdekében „a fővárost vezető koalícióhoz közel álló üzleti körök” megtették az első lépéseket. Karácsony Gergely szerint az ingatlan értékesítéséről nem született döntés, nem keresnek rá vevőt. Továbbá bírálja, hogy úgy került ki a cikk vezető hírként a portálra, hogy csak előtte 20 perccel kértek erről nyilatkozatot a Fővárosi Önkormányzattól.
nov. 5: Az Index újabb cikkére reagálva megismétli, hogy a városháza értékesítéséről nem született semmilyen döntés, minden más hazugság. Azért pedig feljelentést tesz, hogy kiderüljön: keltette-e valaki alaptalanul azt a látszatot, hogy árulhatja a Városházát.
nov. 6: Az ATV Egyenes Beszéd című műsorában ismétli meg az eddigi állításait, és hozzáteszi, hogy az épületet minél jobban próbálják kihasználni, ezért most épp három felújítási projekt is fut.
nov. 8: A Pesti Srácok kérdésére a főpolgármester elmondta, hogy nem ismeri Berki Zsoltot, és nincs szó a városháza eladásáról.
nov. 10: A városháza értékesítését műbalhénak nevezi.
nov. 16: Karácsony Gergely sajtótájékoztatón mondja el, hogy semmilyen valóságalapot nem tartalmaznak a videók. A városvezetés tagjai még soha nem találkoztak tárgyaláson Gaspenger Gyulával, vagy Berki Zsolttal.
nov. 16: Szintén az Egyenes Beszéd című műsorban reagál az aznap megjelent hangfelvételre. A városháza eladásáról még mindig szó sincs, Barcs Balázs hibát követett el azzal, hogy olyan irányba vitt el egy tárgyalást, amerre nem szabadott volna. Ezért fegyelmit kapott, de nem fogják meneszteni.
nov. 19: Azt persze már megszokhattuk, hogy a Fidesz titkosszolgálati technikákkal próbálja lejáratni az ellenfeleit. Az újdonság az ügyben az orosz szál.
nov. 24: Titkos szolgálati módszerekkel, orosz eszközökkel próbálnak beavatkozni a kampányba
Teljes letámadás
Amikor a Pegasus-ügy és a Cseh Katalin-botrány médiareprezentációját vizsgáltuk, tettem egy megállaptást azzal kapcsolatban, hogy mi kell ahhoz, hogy sikeres legyen egy médiakampány a 2022-es választások előtt. A politikailag polarizált Magyarországon teljes mértékben eluralkodott a törzsi gondolkodásmód, ez pedig a médiafogyasztási szokásokra is hatással van. Az ellenzéki érzelmű szavazók kritika nélkül fogadják el azokat az állításokat, amelyeket a Telexen, a 444-en olvasnak, míg a kormányt támogató emberek hasonlóan járnak el a Magyar Nemzet, az Origo vagy éppen a Mandinerrel kapcsolatban. Ebben a helyzetben a politika által vezérelt médiakampányokat nagyon nehéz hatékonyan megvalósítani. Hiszen hiába írja le a kormánypárti sajtó konglomerátum, hogy Cseh Katalinnak európai uniós korrupciós ügyei vannak, az ellenzéki szavazótábor ezt egész egyszerűen nem hiszi el addig, ameddig erről a kormánykritikus sajtó nem számol be. Hasonlóképpen hiába valósult meg egy felépített médiakampány a Pegasus-üggyel kapcsolatban a kormánypárti médiumokat olvasók ezt nem érezték súlyosnak.
A jobboldal rájött arra, hogy az ellenzéki egységet ott lehet támadni sikeresen, ahol a politikai érdekek nem feltétlenül egy irányba mutatnak. A Városháza és az önkormányzat kedvező terep, hiszen a különböző politikai párthoz tartozó csoportok érdeke általában nem egyezik meg.
A Városháza kampány megítélésem szerint sikeres. Azért sikeres, mert képes a nem kormánypárti sajtót is tematizálni. Így erről az ügyről gyakorlatilag politikai hovatartozától függetlenül mindenki információkat kap így vagy úgy. Mégha nem is hiszi azt el egy választó, hogy Karácsony Gergely el akarja adni a Városházát, az az érzése, hogy a fővárosi városvezetés körül valami nem stimmel. A kampánynak pedig nem az a fő célja, hogy bebizonyítsa azt, hogy a Városházát bizony értékesíteni szeretné a vVárosvezetés, hanem az, hogy elbizonytalanítsa a billegő vagy ellenzéki szavazókat azzal kapcsolatban, hogy az ellenzék kormányképes és képes meghaladni a 2010 előtti politikai kultúrát.
Habár a kormánykritikus média nem foglalkozik annyit az üggyel, mint a kormánypárti, azért látszik, hogy pl. november 7. és 23. átlagosan minden nap írtak legalább egy cikket az ügyről. Az említett intervallumban megvizsgáltam a Népszava, a HVG, a 444 és a Telex felületeit:
A Népszava, a HVG és a 444 körülbelül azonos mértékben írtak az ügyről. A Telex ennél jóval többször számolt be a Városház körüli botrányról. A Telexet követi az Index, akik 40 cikket jelentettek meg az időszakban. Ez azt jelenti, hogy képes volt tematizálni az ügy a kormánykritikus sajtót.
A kormánypárti média esetében ez a szám radikálisan megnő. A Mandiner, a Magyar Nemzet és az Origo több, mint 90 alkalommal írtak a botrányról. A jól felépített kampányt az is bizonyítja, hogy a fővárosi Fidesz is megfelelően rá tudott csatlakozni a helyzetre: javaslatukra a fővárosi testület vizsgáló bizottságot állított fel, melynek feladata, hogy a médiában megjelent hangfelvételek, bizonyítékok alapján kivizsgálja az ügyet.
Védekezések eredményessége
Az ellenzék védekezésében megjelent az “orosz titkosszolgálati szál”. A legjobb védekezés a támadás alapelv szerint jár el az ellenzék, amikor nem a hangfelvételeken megjelent állítások cáfolatára épít ellen-kampányt, hanem a felvételek készítési módját kifogásolja. Ez egyébként nem rossz politikai stratégia, hiszen ha a Városvezetés elkezdené tételesen cáfolni a hangfelvételen hallható állításokat az bonyolult, követhetetlen diskurzushoz vezethet. Ha viszont a Pegasus-ügyre némileg rácsatlakozva a megfigyelés módját kifogásolja, azzal elméletben újratematizálhatja az ügyet. Ekkor már nem a Városháza működéséről kell beszélni, hanem a megfigyelések módjáról.
Hogyan tudjuk megvizsgálni, hogy ez a taktika működik-e. Az alapállításom az, hogy akkor válik sikeressé a védekezés, ha a kormánykritikus sajtóban a Városháza-ügyről szóló cikkekben megjelenik a titkosszolgálat narratíva. Erről először november 19-én beszélt Karácsony Gergely. Most megvizsgáljuk azt, hogy november 19. és 29-e között milyen mértékben jelent meg a titkosszolgálat címke a 444, a Telex és a HVG, valamint a Népszava felületein.
A kulcst témákat úgy vizsgáljuk, hogy az adott cikkekben a címkék között milyen kifejezések szerepeltek. A Neticle mesterséges intelligencia alapú szoftverünk ebben segítségünkre lesz. Ha a 19-e és a 22-e közötti napokat nézzük – tehát, amikor az új narratíva megjelent -, azt láthatjuk, hogy a titkosszolgálat a 9. leggyakoribb címkévé vált a Városházával kapcsolatos cikkekben. Ha azonban 29-ig nézzük a vizsgálandó időszakot, akkor a titkosszolgálat címke a leggyakoribb 10 címkébe se kerül bele. Tehát a téma újra tematizálása nem volt sikeres.
Sérült karakterek
A kormányközeli média narratíváját ismerjük. Az előválasztás időszaka alatt már teljes letámadás érte a főpolgármestert. A kampány sikeresnek bizonyult, hiszen végül visszalépett a mszp-párbeszéd miniszterelnök-jelöltje. Ezt követően a meggyengült politikai pozícióval bíró Karácsony újra kiemelt célponttá vált a Városháza-ügy kapcsán. A vizsgált kormánykritikus médiumokban szoftverünk végignézte az összes témában íródott cikket és rangsorolta, hogy milyen szereplőket említenek meg leggyakrabban ezekben a cikkekben.
Nem lepődünk meg azon, hogy a Főpolgármester a leggyakrabban említett személy. Második azonban Bajnai Gordon egykori miniszterelnök, akiről hangfelvétel jelent meg, hogy egy olyan tárgyaláson vesz részt, amelyen szó esik a Városháza eladásáról. Berki Zsolt lett a harmadik. Negyedik helyen pedig Orbán Viktor végzett, ami abból adódik, hogy valamennyi ellenzéki cáfolatban, érvben elhangzik a Miniszterelnök neve. Érdekes, hogy Márki-Zay Péter egy ideig nem szólalt meg az ügyben, azonban a Média Hírcentrum utolérte egy vidéki lakossági fórumán, ahol elmondta, hogy legfeljebb fideszes oligarchák szeretnék megvenni a városházát és titkosszolgálati eszközöket alkalmaznak az ügyben.
Ahhoz, hogy a Városháza-kampány igazán sikeres legyen a kormánypártok részéről ahhoz az kell, hogy Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelöltet is össze tudják kapcsolni valamilyen módon az üggyel.
Összegzés
A Cseh Katalinnal kapcsolatos médiakampányhoz képest a Városháza-ügy sokkal tudatosabban, sikeresebben lett felépítve. Az egyes bizonyítékok, új információk tudatosan és kitervelt módon lettek beemelve a kampányba. Az ellenzék nem tudott erre jól reagálni. Az időzítés is tökéletes, hiszen a Fővárost vezető pártok éppen a 2022-es választáson való indulásról tárgyalnak, arról, hogy melyik párt hány helyet kapjon majd a közös listán. Az ügy megjelenése egyes politikai szereplőknek kapóra jöhet, hiszen az MSZP-Párbeszéd tárgyalópozícióját rontja leginkább.
Az világosan látszik a tartalomelemző szoftverünk által készített riportokból, hogy leginkább Karácsony Gergely az, aki elkönyvelheti a politikai veszteséget. Márki-Zay Pétert eddig még nem sikerült összekötni az üggyel. Azonban a kormánykritikusnak tartott médiumok is beszámolnak az eseményekről, a vizsgált időszakban napi szinten megjelent a botránnyal kapcsolatos hír ezeken a felületeken.
Az ellenzék védekezése nem tekinthető sikeresnek, hiszen a titkosszolgálattal kapcsolatos narratíva nem tudott tartósan megmaradni a Városháza-ügyről kapcsolatos híradásokban a kormánykritikusnak tartott sajtó felületein.