Bátorfy az ELTE-én végzett kommunikáció szakon és már fiatalon belekezdett a közéleti vonatkozású újságírásba. Karrierjét elsősorban az adatábrázolással és az adat alapú újságírással kapcsolatos projektekre építette fel. Az évek alatt több kormánykritikus sajtótermék és számos ezekhez kapcsolódó médiaprojekt résztvevője volt. A közelmúltban a Médiapluralizmus Monitor magyarországi jelentésével kapcsolatban került be a közbeszédbe. Életrajz:
Tanulmányok:
- 2004. szeptember – 2010. augusztus: kommunikáció és médiatudomány / művészettörténet (Eötvös Lóránd Tudományegyetem)
- 2019. szeptember – jelenleg: PhD képzés, téma: az adatábrázolás története Magyarországon (Eötvös Lóránd Tudományegyetem)
Munkahelyek:
- 2008. szeptember – 2016. január: Kreatív (szerkesztő, újságíró)
- 2016. február – 2016. május: VS.hu (adatelemzési vezető)
- 2016. június – jelenleg: Átlátszó (adatújságíró)
- 2018. január – jelenleg: Atlo.team projekt (vezető)
Bátorfy az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen tanult, ahol két diplomát is szerzett. A Bölcsészettudományi karon hallgatott szakpárban kommunikációt és művészettörténetet 2004-től 2010-ig. Szakdolgozatát az Orbán-kormány médiapolitikájából írta. 2014 májusában résztvevője volt a European University Institute és a Centre for Media Pluralism and Media Freedom intézetek Firenzében tartott nyári egyetemének. Ekkor, tehát lassan nyolc éve találkozott először a Media Pluralism Monitor pilot-jával. Noha az első jelentésben ő még nem vett részt, Magyarországon talán ő az, aki a legrégebb óta valamilyen módon kapcsolatban áll a projekttel. Megkeresésünkre Bátorfy ehhez a gondolatmenethez hozzátette azt is, hogy ő ismeri a Media Pluralism Monitor módszertanával kapcsolatos kritikákat, mert ő az egyik leghangosabb belső kritikusa a projektnek, mióta csak részt vesz benne.
2018 márciusában részt vett egy ún. „International Visitor Leadership”, azaz nemzetközi vezetőképző programban az Egyesült Államokban. 2019 szeptemberétől végzi a doktoriját az ELTE-én, kutatási területe jelenleg az adatábrázolás története Magyarországon, de korábban foglalkozott a hazai és a nemzetközi szubkultúrákkal, valamint nagyjából tíz évig médiakutatással.
Bátorfy már viszonylag fiatalon, az egyetemi évei alatt elkezdett foglalkozni az újságírással, 2008 szeptemberétől 2016 januárjáig szerkesztője és szerzője volt a reklám- és médiaipari hírekkel foglalkozó Kreatív nevű portálnak, írásai ezen és ezen a linken érhetőek el.
2016 februárjában átigazolt a VS.hu-hoz, azonban itt csak rövid ideig, 2-3 hónapig dolgozhatott. A feladata a Mega-rovat átvétele lett volna, ahol vizuális újságírásprojektek és ún. “longform” cikkek jelentek volna meg a vezetés alatt. Ennek azonban végül semmilyen látható eredménye nem lett: Több kollégájával (Joó Hajnalka, Kovács Áron, Joób Sándor, Rovó Attila és Kósa András) együtt ugyanis morális okokra hivatkozva ekkor távozott a vs.hu-tól miután kiderült, hogy a lap érintett a Magyar Nemzeti Bank pénzköltési ügyeiben. Az eset áprilisban robbant ki, amikor fény derült arra, hogy többek között a vs.hu-t is kiadó New Wave Kft. több, mint fél milliárd forintos támogatásban részesült a Magyar Nemzeti Banktól. Bátorfy ezzel kapcsolatban a Facebook-oldalán a következőket nyilatkozta:
„Kedves barátaim, ismerőseim. A mai napon felmondok a Vs.hu-nál, mert sem az eddigieket nem tudom sem erkölcsileg, sem szakmailag elfogadni, sem pedig a továbbiakat, mert semmilyen általam elvárható garanciát nem kaptunk a folytatás tisztaságára vonatkozóan. Nem tudtam, hogy a Vs.hu, közte az én fizetésem is teljes egészében és átláthatatlan módon az adófizetők pénzéből van finanszírozva, és nagyon sajnálom, hogy ez így alakult. Az egész korábbi nyolc éves újságírói munkám hitelessége került veszélybe, ezt pedig nem engedhetem meg. Nagyon szerettem itt lenni, kiváló szerkesztőség volt, és tartalomban független, kormánykritikus sztorikkal. Aki ezt tagadja, az vagy nagyon buta vagy nagyon rosszindulatú. Nem tudom, mi lesz a továbbiakban, vagy hova megyek, de ezt nem lehet a továbbiakban folytatni ez teljesen világos. És azt is megértem, ha sokan maradnak. Sajnálom, ha sokaknak csalódást okoztam.”
Nem kellett azonban sokáig várnia az újabb munkalehetőségre, szinte azonnal (félállásban) szerződtette őt a magát oknyomozó „watchdog” portálként meghatározó Átlátszó, ahol adatújságíróként tevékenykedett 2016 júniusa óta. 2018 októbere óta ráadásul a portál adatvizualizációs projektjének, az „Atlo.team”-nek a vezetője is lett. Itt az első évben főállásban dolgozott, majd ezt követően oktatói tevékenysége miatt először félállásra, majd megbízási szerződésre limitálta a kapcsolatát a portállal. 2021 márciusában végül a megbízási szerződését is felbontotta az Átlátszóval, most már egyedül az Átló projekten keresztül áll kapcsolatban a portállal. Bátorfy a megkeresésünkre a következőket kommentálta az Átlátszóval való viszonyával kapcsolatban:
“Nem akarok ezzel úgy tenni, mintha nem lettem volna átlátszós, vagy ilyesmi, nagyon sok átlátszós dolgot imádtam csinálni, és ha mondandóm lenne, azt az Átlátszóra írnám meg.”
Az Átlátszón kívül más projekteben is bőven részt vesz, 2016 augusztusa óta a CEU kutatója, valamint 2018 januárja óta a Médiakutató Alapítvány (Journal of Media Research) szerkesztőbizottságának tagja. (Megkeresésünkre Bátorfy hozzátette, hogy sem a CEU-tól, sem a CMDS-től nem kapott soha ösztöndíjat.) Bátorfy ezen kívül adatújságírást tanít az ELTE médiaszakán és a Metropolitan Egyetemen, de több közös projektje volt még a Transparency Internationallal, a Mérték Médiaelemző Műhelyjel, a Független Médiaközponttal, az Asimov alapítvánnyal, a Magyar Tartalomszolgáltatók Szövetségével és a K-Monitorral is. Jól látható tehát, hogy Bátorfy igen széles körben érintett a magyarországi kormánykritikus sajtó és az ezzel kapcsolatban álló egyéb kormánykritikus médiaprojektek, kezdeményezések hálózatában. Bátorfy a portré ezen részével kapcsolatban megjegyezte, hogy ő nem “kormánykritikus médiaprojektekként” határozná meg ezeket a kezdeményezéseket, hanem elsősorban “közérdekű adatos, médiatudatossági” projektekként:
“Volt olyan, aminek az apropója/katalizátora valóban a kormány tevékenysége volt, ám a legtöbb projektem az állam diszfunkcionális működésére vagy transzparenciahiányára volt valamilyen válasz.”
Bátorfy Attila a közelmúltban a Robert Schuman Centre által elkészített Médiapluralizmus Monitorjával kapcsolatban került be a közbeszédbe. A kutatóközpont elemzésének célja, hogy bemutassa országokra lebontva a média állapotát, részletezve a médiapluralizmust és a média szabadságát fenyegető veszélyeket. A portál ismertetése szerint a kutatási folyamat úgy működik, hogy a Centre for Media Pluralism and Media Freedom felkér minden országból kutatókat, hogy töltsenek ki egy 200 kérdésből álló kérdéssort. Ezek a kérdések alapvetően négy fő területre koncentrálnak, úgy mint: az alapvető jogok védelme és érvényesülése, a média sokszínűsége, a média politikai függetlensége és a társadalmi reprezentáció sokszínűsége. Magyarországon a felkért kutató évek óta Bátorfy Attila. A Médiapluralizmus Monitorról készült elemzésünk itt olvasható.
Ő mondta:
„A Fidesz-KDNP-kormány politikáját támogatni, Orbán Viktorért rajongani, migráns- és Soros-ellenesnek lenni, a liberális demokrácia értékeit tagadni alkotmányos jog. Alkotmányos jog továbbá ezeket a véleményeket, nézeteket a sajtóban közreadni és terjeszteni, illetve a közvélemény számára is eljuttatni. Szintén alkotmányos jog a sajtó jogszerű eszközeivel azt hirdetni és segíteni, hogy Orbán Viktort a Gondviselés küldte a magyarság megmentésére és felemelésére, és örökkön-örökké legyen Magyarország miniszterelnöke, egyben királya.” – Index (2017.10.31.)
„Ehhez hozzá kell tenni, hogy a kormánypárti média nincs túlsúlyban a teljes médiapiacon, a hírmédia egyes alpiacain (közszolgálati média, rádiós piac, megyei napilapok, ingyenes országos napilap) azonban monopolhelyzetben van.” – Index (2017.10.31.)
„A Médianéző elemzése először megpróbálja a KESMA-t nemzetközi kontextusba helyezni, amely olyan pazar gondolatot is tartalmaz, miszerint az RTL Csoportot is birtokló Bertelsmann Alapítvány, idézet következik: >>az alapító szándéka szerint a versenyelv, az egyéni szabadság és a szolidaritás oldalán áll, amely értékek kimondatlanul, mégis egyértelműen a balliberális ideológiai világképnek feleltethetők meg<<, majd hozzáteszik, hogy >>kereszténységről, Isten-hitről, családról és hazáról nem esik szó a célok között<<. Ez nyilván elég nevetséges megállapítás attól függetlenül, hogy a Bertelsmannról egyébként mit gondolunk, én például kevés jót.”
