Szeptember 13-án közöltük kutatásunkat arról, hogy az ellenzéki előválasztás miniszterelnök-jelölt aspiránsai milyen arányban jelentek meg a nem kormánypártiként számon tartott sajtótermékekben. Az adatok alapján az látszott, hogy az előválasztás jelöltállítási időszakában, azaz július 26-a és augusztus 15-e között, a különféle médiumok oldalain egyes jelöltek szignifikánsan nagyobb médiafelületet kaptak, mint riválisaik. A témát tovább folytatva alapítványunk az ellenzéki előválasztás aláírásgyűjtési időszakát vette górcső alá, tehát az augusztus 23-a és a szeptember 6-a közötti időintervallumot. Vajon módosultak az arányok az egyes jelöltek tekintetében, vagy ugyanazt a trendet figyelhetjük meg, mint a jelöltállítási időszakban is? Következik elemzéssorozatunk második része.
A Transzparens Újságírásért Alapítvány egyik elsődleges célja, hogy felhívja a médiatudatosság fontosságára a figyelmet a magyar hírfogyasztók körében. Fontosnak tartjuk, hogy a médiafogyasztók átlássák, ugyanaz az objektív hír vagy esemény mennyire eltérő mértékben, mennyire más felhangokkal kerül bemutatásra a különböző (akár hasonló világnézetű) hazai médiumok oldalain. Ennek kapcsán alapítványunk korábban többször is vizsgálta a magyar belpolitikai események médiavisszhangját. Augusztus vége és szeptember első hete közt az ellenzéki előválasztás második szakasza adott lehetőséget arra, hogy megvizsgáljuk ebből a szempontból a hazai média működését. Az előválasztás kapcsán az a fő kérdés merült fel, hogy vajon a média hozzáállása az előválasztáshoz, illetve a jelöltekhez mennyire befolyásolja az előválasztás várható kimenetelét. Elemzéssorozatunkban azt vizsgáljuk meg, hogy az egyes médiumok, hogyan viszonyulnak az aspiránsokhoz.
Az elemzés módszertana
Ahogyan a bevezetőben is említettük, a vizsgált időszak ezúttal az ellenzéki előválasztás aláírásgyűjtési időszaka volt. Augusztus 23-a és szeptember 6-a közötti három hétben kellett a hat miniszterelnök-jelöltnek 20 000 érvényes aláírást összegyűjtenie ahhoz, hogy elindulhasson az előválasztáson. A vizsgált médiumok terén nem módosítottunk. A hosszú ideje beágyazódott, széles körben véleményalakítási potenciállal rendelkező, nem kormánypártiként számon tartott sajtótermékek közül továbbra is a HVG-t, a 444.hu-t és a Népszavát, továbbá az Alfahírt, és a Demokratikus Koalícióhoz közel álló Nyugati fényt vettük alapul. Jelen elemzésünk is elsősorban a vizsgált időszakban megjelent címkék (tagek) számát vette alapul, az egyes miniszterelnök-jelöltek kapcsán. A korábban már említett okok miatt, kutatásunk csak kis részben foglalkozik a cikkek tartalmával és hangnemével.
Kutatási eredmények
A kapott adatokból azt lehet kiolvasni, hogy Karácsony Gergely média megjelenéseinek aránya összességében tovább növekedett az országos, ellenzéki hangvételű médiák felületén. A főpolgármester a HVG oldalán 13, míg a Telex hírportálján 17 százalékpontos növekedést ért el. Visszaesést az országos médiumok vonatkozásában Karácsony Gergely a 444.hu, és némiképp érdekes módon a Népszava tekintetében könyvelhetett el. Mindkét médium esetében a csökkenés mértéke 6 százalékpont volt. A csökkenés ellenére továbbra is kirajzolódik Karácsony Gergelyről szóló cikkek egyértelmű fölénye a nem pártokhoz köthető médiumoknál. Szintén kitűnik, hogy a két konkrét párthoz köthető oldal, azaz az Alfahír és a Nyugati Fény esetében is, a főpolgármester a közölt írások negyedében jelenik meg.
A vizsgált időszakban a legnagyobb mértékű visszaesését Jakab Péter könyvelhette el. A Jobbik kandidánsa mind a négy a kutatásban szereplő “bevett” médium felületén kevesebbet szerepelt. A négy előbb említett médium felületein összesen 29 százalékpontos visszaesés figyelhető meg Jakab Péter részéről. Ami pedig igazán meglepő, hogy a pártjához köthető Alfahír felületén is 9 százalékpontos csökkenés mutatkozik Jakab Péter tekintetében.
Dobrev Klára médiamegjelenése számottevően nem változott. A négy országos médium tekintetében a 444.hu-n 1 százalékpontos, a Telexnél pedig 4 százalékpontos csökkenés mutatkozik. A Népszavánál ugyanakkor megduplázódott a DK miniszterelnök-jelöltjéről szóló cikkek száma, 8 százalékról 16 százalékra nőtt arányuk, a HVG-nél továbbra is 11 százalék körül állt Dobrev Klára. A DK-hoz köthető Nyugati fény portálján pedig tovább nőtt a Dobrevről szóló írások száma, az ellenzéki miniszterelnök-jelölt jelöltekről szóló cikkek közel kétharmada szólt róla.
A Fekete-Győr Andrásról szóló cikkek aránya is, bár kismértékben de csökkent. A Telexnél és a 444.hu-nál 4 százalékpontos csökkenés látszik, a HVG-nél pedig stagnált a Momentum Mozgalom elnökének megjelenése. Egyedül a népszavánál mutatkozik nagyobb mértékű növekedés, de a Fekete-Győr Andrásról közölt cikkek száma így sem éri el a 10 százalékot.
Márki-Zay Péter és Pálinkás József kapcsán drasztikus csökkenés látható. A Mindenki Magyar Magyarországa Mozgalom, és az Új Világ Néppárt jelöltje szinte teljes egészében kiszorultak a vizsgált médiumok cikkei közül. Egyik jelölt sem érte el a 10 százalékot.
Pálinkás József kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a politikusnak volt korábban összetűzése az ellenzékinek tartott sajtóval. Augusztusban a 24.hu-t vádolta meg azzal, hogy személyét szándékosan levágták egy sajtótájékoztatón készült fotókról. Szintén sérelmezte a Telex és a HVG megfogalmazását, mely szerinte „kicsit elfogultan és kiforgatva” közölte az általa elmondottakat.
Mi állhatott a háttérben?
Az aláírásgyűjtési időszak számaiban nagyban közrejátszott, hogy Karácsony Gergely mindhárom hét alatt a média középpontjában volt közéleti megnyilvánulásai és akciói révén.
- Az aláírásgyűjtési időszak első hetében jelentette be, hogy a fővárosi közgyűlésen javasolni fogja, hogy Budapest álljon el a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezésétől.
- A vizsgált időszak második hetében döntött a Nemzeti Választási Bizottság a főpolgármester által kezdeményezett népszavazási kérdésekről, melyből kettőt, a Fudan egyetemről, valamint az álláskeresési járadék meghosszabbításáról szóló kérdést jóváhagyták.
- Szeptember elsején tarották azt a fővárosi közgyűlést, ahol elfogadták az atlétikai VB-re vonatkozó, mint utólag kiderült nem végleges vétót.
Az előbb említettekhez hozzákapcsolódik, hogy az aláírásgyűjtés hajrájában jelentették be a kormánypártok, hogy elindítják petíciójukat Karácsony Gergely és Gyurcsány Ferenc ellen. Karácsony közéleti aktivitása miatt tovább tudta növelni médiamegjelenéseinek arányát. Ennek köszönhetően sokkal több riport, interjú és nyilatkozat jelent meg Karácsony Gergellyel az aláírásgyűjtés alatt. Ezzel szemben az előválasztás többi miniszterelnök-jelölt jelöltje az aláírásgyűjtési kampányra, és az országjárásra koncentrált. Ennek kapcsán mind az Alfahír, mind a Nyugati fény az általa favorizált miniszterelnök-jelöltek, azaz Jakab Péter és Dobrev Klára kampánykörútjáról számolt be túlnyomórészt.
Hatottak a végeredményre?
Az adatok alapján felmerül a kérdés: volt-e hatással az egyes szereplők médiatúlsúlya az aláírásgyűjtés végeredményére? Kétségtelen, hogy az összegyűjtött aláírások számában sok tényező közrejátszik, gondolunk itt az aktivista-hálózat nagyságára, vagy az egyes pártszervezetek erősségére. Ugyanakkor, ha csak a médiaarányokat vesszük figyelembe, néhány esetben mutatkozik hasonlóság a médiaszereplések változásának mértéke, és a leadott aláírások száma között.
| Jelölt | Leadott aláírások száma |
| Karácsony Gergely | 41 513 |
| Dobrev Klára | 34 244 |
| Márki-Zay Péter | 33 565 |
| Jakab Péter | 31 803 |
| Fekete-Győr András | 25 000 |
| Pálinkás József | nem gyűlt össze |
Akárcsak a médiamegjelenés terén, úgy az aláírások számában is egyértelműen kimutatható Karácsony Gergely fölénye. A médiavisszhang visszaesése szintén érzékelhető Jakab Péter, Fekete-Győr András aláírásainak számában, valamint Pálinkás József sikertelen kampányában. Meglepő módon Márky-Zay Péter esetében azt látjuk, hogy a kevesebb médiamegjelenés nem volt befolyással az aláírások számára.
Konklúziók
Az aláírásgyűjtés alatti időszakban továbbra is érvényesült Karácsony Gergely fölénye, sőt megjelenéseinek aránya összességében tovább nőtt. Ez nyilván elsősorban abból következik, hogy a főpolgármester többet tudott megjelenni és eljárni markáns, nagy jelentőségű ügyekben, míg versenytársai főleg a kampánykörútjaikra koncentráltak, ami az országos sajtó hírküszöbét nem feltétlenül érte el. Végezetül azt is láthatjuk, hogy a médiajelenlét igenis befolyásolhatta az aláírásgyűjtés végeredményét, vagy Pálinkás József esetében annak kudarcát. Az előválasztásnak most következik az igazi kampány időszaka, ahol a médiumok szintén be fogják vetni magukat. Eközben újabb tényezők is megjelennek, mint például az Országgyűlés őszi ülésszakának elindulása, ami lehetőséget biztosíthat más jelölteknek is figyelemfelkeltő megnyilvánulásokhoz, gondolunk itt lesősorban Jakab Péterre. Kutatásunk harmadik, és egyben záró részében az előválasztás hajráját fogjuk feldolgozni.
