Az USA 50 állama közül 41, köztük New York és Kalifornia is pert indított a cégóriás ellen. 33 állam közös keresetet nyújtott be, amelyben elsősorban a fényképek és a rövid videók megosztására alkalmas Instagram került célkeresztbe. A beadványokban megfogalmazott vádak szinte sokkolóak: a Meta gátlástalanul feláldozza kiskorú felhasználói mentális és fizikai jóllétét a profitszerzés oltárán, mit sem törődve azzal, hogy a platformjaitól való függőségre és azok kényszeres használatára ösztönzi őket. Egy 2021-ben történt leleplezés pedig a nyilvánosság elé tárta azt is, hogy a Facebook milyen módon formálja a közvéleményt és avatkozik bele politikai kérdésekbe, amivel képes akár súlyos társadalmi ellentéteket is szítani szerte a világban.
A Meta ellen felsorakoztatott vádak
A Reuters értesülései szerint a 41 amerikai állam október 24-én nyújtotta be keresetét a Meta ellen, a hír hallatán pedig rögtön zuhanni is kezdett a cég részvényeinek értéke. Az illetékes főállamügyészek úgy vélik, hogy a Facebookot, a WhatsAppot és a Messengert is üzemeltető Meta ismét megtévesztette a nyilvánosságot a platformjaiban rejlő veszélyekkel kapcsolatban, ráadásul tudatosan a közösségi média felületek addiktív, kényszeres használata felé terelte a kisebb gyermekeket és a tinédzsereket. A kaliforniai szövetségi bíróságon benyújtott keresetben az áll, hogy a Meta saját önző céljainak szolgálatába állította a technológiát, hogy annak segítségével befolyásolja, terelje és kelepcébe csalja a kiskorúakat. Mindennek a hátterében a nyereségszerzés indítéka sejlik fel, hiszen üzleti szempontból ez a korosztály rendkívül vonzó és népes célközönséget jelent. Mivel a gyermekek még befolyásolhatóak, ezért az ő esetükben könnyebb potenciális fogyasztókat toborozni, megalapozni a későbbi márkahűséget és több hirdetőt vonzani a Meta platformjaira. A cégek ugyanis abban reménykednek, hogy az Instagramon és a Facebookon szívesen elidőző gyermekek felnőttként majd az ő termékeiket és szolgáltatásaikat fogják választani.
A több mint 200 oldalon keresztül részletezett vádiratokban egy olyan kutatás eredményeit is idézik, amely arra a következtetésre jutott, hogy a Meta közösségi média felületeinek használata összefüggésben áll a gyermekeknél fellépő depresszióval, szorongással és álmatlansággal, miközben hátrányosan hat a tanulmányi teljesítményükre, a hétköznapi életvitelük további aspektusaira, sőt még a felsoroltakon kívül is számos negatív következménnyel járhat. Az Instagram felhasználóiról szóló belső felmérés alapján maga a Meta is tisztában volt az olyan döbbenetes tényekkel, mint hogy a megkérdezett tinédzser lányok 13,5 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a képmegosztó felület hatására öngyilkossággal kapcsolatos gondolataik támadtak, míg a 17 százalékuk bevallotta, hogy a platform miatt tovább romlottak az olyan jellegű étkezési zavaraik, mint az anorexia nervosa vagy a bulimia. A statisztikákon és a kutatási adatokon túl a való élet eseményei is igazolták, hogy mekkora súlyuk van ezeknek az információknak, ugyanis egy 14 éves lány önkezével vetett véget az életének az Egyesült Királyságban, miután olyan tartalmakkal találkozott az Instagramon, amelyek éppen az öngyilkosságról és az önsebzésről szóltak, ráadásul normális színben tüntették fel a depressziót, amiben ő maga is szenvedett. Az amerikai Járványügyi és Prevenciós Központ (Centers for Disease Control and Prevention) 2021-es adatai arról tanúskodnak, hogy az ottani tini lányok közel harmadának voltak öngyilkossággal kapcsolatos gondolatai, ami a tíz évvel korábbi statisztikákhoz képest 60 százalékos emelkedést mutat. Emiatt Colorado főállamügyésze, Phil Wieser a nagy dohánycégekkel állította párhuzamba a Metát, amely azokhoz hasonlóan a közegészség kockáztatása árán maximalizálja a bevételeit.
A vádak között központi helyen szerepel, hogy a vállalat platformjai függőséget keltenek, amit nem csak az általuk közvetített tartalmakkal érnek el. Joseph VanZandt, az ügyben eljáró egyik ügyvéd arra is felhívta a figyelmet, hogy már a közösségi oldalak dizájnját is szándékosan úgy tervezték meg, hogy addikciót váltson ki. Ezt a hatást erősítik az olyan funkciók is, mint az audiovizuális vagy rezgő hangeffektussal kísért értesítések, a végtelenségig görgethető hírfolyam, az automatikus lejátszás vagy a TikTokhoz hasonló rövid videós tartalmak (Reels), amelyek alkalmasak arra, hogy akár órákra a képernyő elé szegezzék a felhasználókat. A gyermekek különösen ki vannak téve ennek a veszélynek, mert az agyuk még nincs kellőképpen felvértezve az ilyen manipulatív taktikákkal szembeni ellenállásra. Ezekhez társul a valamiről való lemaradással, a valamiből való kimaradással és a kirekesztettséggel kapcsolatos félelem (Fear of Missing Out, röviden FOMO), ami azt eredményezi, hogy a gyermekek és a tinédzserek még több időt töltenek a közösségi oldalakon, mert nem akarják kihagyni a legfrissebb fejleményeket. Úgy vélik, hogy ha nem elég tájékozottak a kortársaik által fontosnak tartott témák és események tekintetében, akkor azzal a kirekesztettség lehetőségét kockáztatják meg.
De ez még nem minden. A Facebookot ért vádak közé sorolják a gyermekek ellen irányuló belső manipulációs kísérleteket is, amelyekkel a Meta termékeinek használatára kondicionálják őket, miközben a pert indító amerikai államok álláspontja szerint a vállalat megtévesztő módon azt hangoztatta, hogy a közösségi médiának nincsenek káros hatásai. A beadványból az is kiderül, hogy szándékosan elhallgatták, hogy kifejezetten úgy megtervezett algoritmusokat használnak, amelyekkel gyakorlatilag tőkét kovácsolnak a kiskorú felhasználók dopamintermeléséből. Ez a neurotranszmitter felelős az agyban a jutalmazásért és a boldogságérzetért. A dopamin tehát elégedettséget, örömérzetet és boldogságot vált ki, míg a hiánya depressziót, az étvágy ingadozását, a nemi vágy csökkenését, az erőszakra való hajlam fokozódását és dühkitöréseket is okozhat, ezért könnyű belátni, hogy a „boldogsághormon” tudatos kiaknázása alkalmas a függőség kialakítására és fenntartására. A vádiratokban emiatt úgy fogalmaznak, hogy a közösségi oldalak hasonló hatásokat keltenek, mint a nyerőgépek a kaszinókban.
Nem véletlenül váltott ki hatalmas felháborodást az Instagram Kids terve, amit kifejezetten a 13 év alatti gyermekeknek szántak, majd a Wall Street Journal leleplező cikkeinek megjelenését követően határozatlan időre a fejlesztés szüneteltetése mellett döntöttek. 2021 szeptemberében Adam Mosseri, a cég ügyvezetője bejelentette a projekt ideiglenes felfüggesztését és azzal védekezett, hogy a kritikusok félreértették az új platform célját, amit valójában nem a gyermekeknek, hanem a 10-12 éves korosztálynak terveztek. Mosseri közölte, hogy a fejlesztés híre túl korai stádiumban szivárgott ki, s akkor még nem álltak készen az aggodalmak és a bírálatok érdemi megválaszolására. A döntés előzményeihez azonban hozzátartozik, hogy a civil szféra tiltakozásán kívül az Egyesült Államokban 44 államügyész nyílt levélben fordult a cég vezérigazgatójához, Mark Zuckerberghez, hogy fontolja meg újra az Instagram Kids ötletét. Kathryn Montgomery, az Egyesült Államok digitális jogokért és fogyasztóvédelemért felelős szervezetének (Center for Digital Democracy) vezetője úgy vélte, hogy a 13 év alatti korosztálynak tervezett felület arra irányul, hogy minél fiatalabb felhasználókkal gyarapítsák a függőséget okozó közösségi média felület táborát, ami komoly veszélyt jelent a kiskorúak biztonságára és egészségére egyaránt.
A vádak sorát végül az adatvédelmi szabályok megszegése zárja, ugyanis a benyújtott keresetekben azt is felrótták a Metának, hogy a szükséges szülői hozzájárulás nélkül gyűjtött személyes adatokat a 13 év alatti gyermekekről, ami a hatályos szövetségi törvény közvetlen megsértését jelenti. A helyzetet csak tovább súlyosbítja, hogy a jogi értelemben vett össztűz alatt álló vállalat semmilyen erőfeszítést nem tett annak érdekében, hogy megszerezze a szülők beleegyezését, ráadásul ugyanezt a törvényszegő üzleti modellt alkalmazták a szintén a Meta tulajdonát képező WhatsApp, a Facebook Messenger és a Metaverzum esetében is.
A Facebook-bomba 2021-ben robbant
Az ügy szálai egyébként 2021-re nyúlnak vissza, amikor is Frances Haugen, a Facebook korábbi projektmenedzsere több mint 20 ezer oldalnyi belső bizalmas dokumentumot szivárogtatott ki. Az adatmérnöki végzettséggel rendelkező szakember, aki korábban a Google és a Pinterest munkatársa is volt, 2019 és 2021 között dolgozott a közösségi oldalnak, ahol konkrétan az álhírek kezeléséért felelős csapatban tevékenykedett. A Civic Integrity feladatai közé tartozott a választások befolyásolására alkalmas veszélyek kiszűrése és megoldása, azonban a 2020-as amerikai elnökválasztás után megszüntették az egységet. A hivatalos indoklás szerint azért nem volt már szükség a munkájukra, mert sikerült zavargások nélkül megúszni a voksolást. Ehhez képest nem sokkal később, 2021 januárjában négy halálos áldozatot követelő összecsapások robbantak ki Washingtonban, ahol a felháborodott tüntetők megpróbáltak betörni az amerikai törvényhozás épületébe, hogy félbeszakítsák a frissen megválasztott elnök, Joe Biden kongresszusi ratifikációját. Az akkoriban még a Facebook projektmenedzsereként dolgozó nő később feltárta, hogy a közösségi média platform szándékosan úgy alakította az algoritmusát, hogy az megosztó, dühöt és haragot kiváltó tartalmakat jelenítsen meg a felhasználóknak, mert úgy ítélték meg, hogy a választásokkal kapcsolatos biztonságosabb hírfolyam kevesebb ideig tudta a közösségi oldalon tartani az embereket. Csökkent az interakció mértéke is, amiből a Facebook nem tudott annyi adatot összegyűjteni, emiatt csak kevesebb reklámot tudott megjeleníteni, ami értelemszerűen a profit csökkenéséhez vezetett. Mindezek fényében cseppet sem meglepő, hogy európai politikai pártok is panaszt tettek a Facebooknál, mert az általa használt algoritmus változása következtében kénytelenek voltak negatívabb kommunikációt bevetni a közösségi médiában a célközönségük elérése érdekében, ami azt jelenti, hogy az ilyen platformok még az egyes országok politikai kultúrájára is döntő hatást gyakorolnak.
Miután Frances Haugen már számtalanszor megtapasztalta, hogy munkáltatója a közérdek helyett inkább a profitot választotta, többször is félrevezetve a nyilvánosságot a gyűlöletbeszéddel, az erőszakkal és az álhírekkel kapcsolatos hamis állításokkal, 2021 májusában távozott a Facebooktól. A CBS amerikai tévécsatorna 60 Minutes című műsorában úgy fogalmazott, hogy számára a közösségi oldal hozzáállása „a demokrácia elárulásának tűnik”. Ezt követően eljuttatta az általa szerzett információkat az Egyesült Államok Kongresszusának, valamint az ügyvédeivel legalább nyolc pontból álló panaszt nyújtottak be a Facebook ellen az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelethez (Securities and Exchange Commission, SEC), ütköztetve a cég és Mark Zuckerberg hivatalos álláspontját a belső adatok tartalmával. 2021 szeptemberében a Haugen által nyilvánosságra hozott dokumentumok alapján jelentek meg a Wall Street Journal The Facebook Files (A Facebook-akták) című riportsorozatának leleplező cikkei, melyekből kiderült, hogy a Metánál végig tisztában voltak azzal, hogy az Instagram negatívan befolyásolja a fiatalok mentális egészségét, hiszen függőséget generál és a tinédzser lányok körében testképzavart okoz, de legalábbis markánsan rontja a saját fizikai adottságaik megítélését. Ennek ellenére semmit sem tettek a káros hatások kiküszöbölése érdekében, sőt a saját kutatási eredményeiket is a szőnyeg alá söpörték, mert arra törekedtek, hogy a gyermekek minél több időt töltsenek a platformjaikon, miközben pontosan tudták, hogy a lájkok száma és a kommentekben kapott visszajelzések a kiskorúak önértékelésének új mércéjévé váltak, ami a mások véleményének való fokozott kiszolgáltatottságot eredményezett.
A Wall Street Journal cikkeiből ráadásul arra is fény derült, hogy a Facebook különleges bánásmódban részesíti a politikai szereplőket és a hírességeket, miközben komoly befolyással bír a politika alakítása terén is. Példaként elegendő megemlíteni a 2017-es mianmari népirtást vagy a 2018-as indiai lincseléseket. Az utóbbi esetben a WhatsAppon terjedő álhírek miatt többeket is megtámadtak, mert potenciális gyermekrablót vagy szervkereskedőt láttak bennük, pedig utólag tisztázódott, hogy az ominózus videófelvétel még csak nem is Indiában készült, hanem Pakisztánban, ahol egy társadalmi célú hirdetéshez használták, ami éppen a gyermekek biztonságának fontosságára igyekezett felhívni a figyelmet. A Facebook belsős dokumentumait kiszivárogtató Frances Haugen állítása szerint a közösségi oldal a felületein megjelenő gyűlöletbeszéddel, a megosztó politikai nézetekkel és az álhírekkel globális szinten is képes befolyásolni a felhasználóit, amivel „széttépi társadalmainkat és etnikai erőszakot okoz világszerte”. A közösségi média platform egyik saját használatra készült tanulmányában feketén-fehéren az áll, hogy a Facebook a felületén megjelenő gyűlöletnek „csupán” a 3-5 százalékát, míg az erőszak és az uszítás 0,6 százalékát generálja, bár minden eszköze és módszere megvan ezeknek az érzelmeknek a kiváltására, illetve további fokozására. Frances Haugen úgy foglalta össze az ebben rejlő veszélyeket, hogy „amikor olyan információs környezetben élünk, amely tele van dühös, gyűlölködő, polarizáló tartalommal, az rontja állampolgári bizalmunkat, egymásba vetett hitünket és azon képességünket, hogy törődni akarjunk egymással”.
A történtek hatására a Meta részvényei rögtön leszállóágba kerültek, hiszen a tőzsdén jegyzett nyilvánosan forgalmazott társaságként nem szabadott volna a működését befolyásoló hamis adatokat szolgáltatnia a befektetőknek, sem pedig információkat visszatartani. Francis Haugent 2021. október 5-én az amerikai Szenátus is meghallgatta az ügy kapcsán. Marsha Blackburn szenátor, a témában illetékes albizottság republikánus tagja azt nyilatkozta a Reuters-nek, hogy a Facebooknak több dolog miatt is felelnie kell. Egyrészt azért, mert szemet hunyt a platformjai által a tinédzserek mentális egészségére gyakorolt káros hatások felett, de felelősségre vonható amiatt is, hogy képtelen érdemi segítséget nyújtani a rendőrségnek az emberkereskedelemmel, a rabszolgasággal vagy a kapcsolaton belüli erőszakkal összefüggő ügyekben.
A Szenátus előtt tett vallomását követően Frances Haugen háromhetes európai körútra indult, ahol megosztotta a témával kapcsolatos tapasztalatait és javaslatait mind a brit parlamenttel, mind pedig az Európai Parlamenttel. Frances Haugen a ma már Meta néven futó vállalat 58 ezer alkalmazottja közül elsőként vitt véghez egy ilyen nagyszabású leleplezést, amelynek eredményeként az Egyesült Királyságban és az Európai Unióban is módosították a közösségi média felületekre vonatkozó törvényeket. Az új szabályozás értelmében lehetőségük van arra kényszeríteni a Facebookot és az összes többi hasonló platformot, hogy a hivatalosan indított vizsgálatok elvégzése érdekében tegyék hozzáférhetővé az általuk használt algoritmusokat. Amennyiben nem tudják megfelelően kezelni a problematikus hatásokat, akkor akár jelentős bírságra is számíthatnak. Bár az EU médiapolitikájában központi szerepet játszik a kiskorúak online térben való védelme, Frances Haugen mégis úgy ítélte meg, hogy az európai törvényhozók és szabályozók kissé le voltak maradva ebben a tekintetben az amerikai illetékesektől, ezért is tartotta fontosnak, hogy segítse őket az érvényben lévő szabályok újragondolásában. Minden bizonnyal az ő bátorságának is köszönhető, hogy az Európai Unió 2022-ben elfogadott egy új stratégiát a gyermekbarát internet (Better Internet for Kids, BIK+) javítására. Haugen tettének jelentőségét nemcsak a közösségi platformokkal kapcsolatos szabályok szigorítása szemlélteti, hanem az is, hogy 2021 decemberében ő szerepelt a Time címlapján, amely bemutatta az életútját és a történtek hátterét, hogy pontosan mi motiválta a Facebook leleplezésére. 2022-ben pedig Frances Haugen is bekerült az amerikai hírmagazin illusztris listájára, ahol az év száz legbefolyásosabb személye szerepel.
A France 24 idézi New York főállamügyészét, Letitia James-et, aki kijelentette, hogy „a közösségi média vállalatok, beleértve a Metát is, közrejátszottak a fiatalok nemzeti szintű mentális krízisének kialakulásában, amiért felelniük kell”. Az Amerikai Egyesült Államok tiszti főorvosa, Vivek Murthy már a Facebook körül kipattant botrányt megelőzően szorgalmazta ezeknek a platformoknak a biztonságossá tételét, aminek a szükségességét alátámasztotta az a 2021 novemberében beharangozott országos vizsgálat is, ami Rob Bonta kaliforniai államügyész elmondása alapján a benyújtott keresetekben is megfogalmazott következtetésre jutott. Eszerint a Meta kárt okoz a gyermekeknek és a tinédzsereknek, függőséget generálva bennük a saját profitjuk növelése céljával, ezért a perekkel most meg akarják húzni azokat a határokat, amelyeken túl a közösségi média vállalatok már nem merészkedhetnek. Az El País című spanyol napilap cikkének szerzője pedig egyenesen úgy fogalmazott, hogy „jogi fronton vívott keresztes hadjárat” zajlik a Meta ellen.
A Meta tagadásba burkolózott
A súlyos vádakkal illetett vállalat csalódottságát fejezte ki a perek miatt, amit azzal indokolt, hogy „ahelyett, hogy érdemi együttműködést folytatnának az iparágban érdekelt cégekkel az érintett korosztálynak megfelelő, világos szabályok kidolgozásában a tinédzserek által használt alkalmazások terén, a főállamügyészek inkább ezt az utat választották”. Mark Zuckerberg, a Meta társalapítója és vezérigazgatója már korábban is a védelmébe vette a sokat kritizált és károsnak bélyegzett tartalomkezelési elveiket. 2021 októberében a Facebook oldalán olvasható posztjában reagált az arról szóló vádakra, hogy a vállalat fontossági sorrendjében a profitszerzés megelőzi a biztonság és a jóllét szempontját, amit Zuckerberg logikátlannak minősített, majd határozottan kijelentette, hogy „ez egyszerűen nem igaz”. A Meta egyik szóvivője azt nyilatkozta, hogy évente 5 milliárd dollárt fordítanak a platformjaik biztonságának fenntartására. A nemrég indult perek kapcsán azt is sérelmezték, hogy mondhatni „kipécézték” őket, ahelyett, hogy az egész iparágra érvényes megoldást kerestek volna. Valójában szó sincs arról, hogy kifejezetten a Metát akarták volna vegzálni. Azért ők kerültek össztűz alá, mert a 2021-es kiszivárogtatás eredményeként ellenük konkrét bizonyítékokat tudtak felmutatni. Egyes elméletek szerint, a Facebook Inc. 2021 októberében lezajlott névváltoztatása is nagyrészt a kiszivárogtatási ügyhöz kapcsolódik, ugyanis ezzel is el akart határolódni azoktól a problémáktól és vádaktól, amelyek a napvilágra került dokumentumokból rajzolódtak ki és alaposan megtépázták a hírnevét. Ráadásul úgy tűnt, hogy a Meta elnevezés jobban is tükrözi a vállalat vízióját. Az Amerikában benyújtott keresetek kapcsán egyenként akár 1000-től 50 ezer dollárig terjedő kártérítéssel is számolhatnak a pert kezdeményező államok törvényeinek megsértése miatt, de ez az összeg hamar megsokszorozódhat, hiszen az Instagramot több millió gyermek és tinédzser használja. Azonban nemcsak a kaliforniai székhelyű cégóriás szembesült hasonló perekkel az utóbbi időben, hanem a TikTokot üzemeltető kínai ByteDance nevű vállalat, valamint a YouTube-ot működtető Google is, de ezekben az esetekben többnyire a szülők és az oktatási intézmények csoportos kereset keretében tettek jogi lépéseket idén áprilisban az említett platformok ellen, mert véleményük szerint függőségbe taszítják a gyermekeket és a kamaszokat.
A Meta elleni mostani pert indító 41 amerikai állam azt a célt tűzte a zászlajára, hogy ezzel a jogi fellépéssel végre sikerüljön betömni a kiskorúak online térben való védelmét szolgáló szabályozás védőpajzsán tátongó réseket, amelyek továbbra is veszélyeztetik a gyermekek mentális és fizikai egészségét. Rodrigo Cetina, az egyik barcelonai menedzsment iskola jogászprofesszora, az amerikai jog szakértője szerint az idén tavasszal és ősszel kezdeményezett perek között egyfajta stratégiaváltás tapasztalható. Míg az áprilisi keresetek elsősorban a fiatalok mentális egészségére gyakorolt káros hatásokra fókuszáltak, addig az októberiek inkább már a kiskorúak magánéletének és személyes adatainak védelmére helyezik a hangsúlyt, ami a helyi ipari, fogyasztói és szövetségi törvények felülvizsgálatával valósítható meg. Cetina arra is utalást tett, hogy a felperesek tarsolyában a Frances Haugen által nyilvánosságra hozott dokumentumok mellett egy védett tanú információi is szerepelnek, tehát egy másik szivárogtató is a képbe került.
A közösségi oldalak sokszor a felnőttek számára is nehezen kezelhető helyzeteket teremtenek, mert a felületeiken elérhető tartalmak és témák, vagy a sértő, sőt akár fenyegető hangvételű kommentek még az ő probléma- és konfliktuskezelési képességeiket is komolyan próbára tehetik. Nem véletlen, hogy 2022 júniusában az Európai Unió Tanácsa az újságírók és más médiamunkások helyzetéről szóló sajtóközleményében javaslatot tett egy külön szakértői csoport létrehozására, mely rendőrökből, illetve kiberbiztonsági és médiaszakemberekből állna, a feladata pedig az online térben kapott fenyegetések és az ellenük irányuló támadások kezelésével kapcsolatos tanácsadás lenne. A közösségi média platformok térhódítása következtében ugyanis többen megfeledkeztek az olyan alapvető morális elvekről, mint egymás tiszteletben tartása és emberi méltóságának megőrzése, melyeknek még a digitális érában, valamint az internet arctalanságot és névtelenséget biztosító világában sem szabadna kiveszniük a társadalmi értékrendből.
Online hivatkozások
https://www.wsj.com/articles/the-facebook-files-11631713039
https://time.com/6121931/frances-haugen-facebook-whistleblower-profile/
https://time.com/collection/100-most-influential-people-2022/6177829/frances-haugen/
https://english.elpais.com/technology/2023-10-26/suing-meta-what-us-prosecutors-know-about-how-the-company-harms-children.htmlhttps://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-10505-2022-INIT/en/pdf