Békés Márton portréja

A Schmidt Mária jobbkezeként számon tartott történész–politológus ma a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója, valamint a Kommentár folyóirat főszerkesztője. A magát „konzervatív forradalmárként” meghatározó Békés munkásságának fő célja, hogy átalakítsa a magyar kultúra harcmezejét.

Békés Márton 1983. január 6-án született Szombathelyen, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen diplomázott történelem és politológia szakokon. 2012-ben PhD-címet szerzett. Ez az egyetemi közeg jelentette a magját a kétezres évek derekán már a politikai nyilvánosság szempontjából jól láthatóan körvonalazódó fiatal jobboldali közegnek. Békés is azon szociológus, politológus, jogász és történészhallgatók közé tartozott, akik számára a 2006. őszi „hazugságbeszéd” és az ezt követő tüntetéssorozat jelentette a politikai eszmélés fő állomását, bár saját elmondása szerint „utcai harcosként” már a 2002-es kampányban is részt vett. Közéleti írásait sokakkal együtt az ekkoriban megalakuló, konzervatív fórumokon kezdte megjelentetni, 2006-tól. 2008-tól írt a Konzervatórium blogra, többek között olyan témákról, mint az „ifjúkonzervatívok készülődése”, 2010-től 2014-ig pedig a Navracsics Tiborhoz köthető Jobbklikket szerkesztette, valamint több folyóiratban (Életünk, Filmvilág, Kommentár, Kortárs, Nemzeti Érdek) is jelentek már meg írásai. Fő kutatási területe a 20. század és a konzervativizmus eszmetörténete. Eddig hat önálló könyve jelent meg; a legutóbbi 2019-ben Fordul a szél címmel, amely a 2017-es Gerillaháború folytatása volt, jelenleg a trilógia harmadik részét írja, A kultúra hegemóniája címmel. További tíz kötetet szerkesztett, másik hármat társszerzőkkel jegyez. 2009 és 2014 között a Hír TV Ősök tere és Retrográd című történelmi magazinműsorainak főszerkesztője volt. 2014 óta a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója, valamint a szintén a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványhoz tartozó Kommunizmuskutató Intézet igazgatója, részt vesz a XXI. Század Intézet vezetésében is.

Békés Márton folyamatosan jelen van a kulturális közéletben és rendszerint tesz kijelentéseket a kultúrpolitikával kapcsolatban is. Ezzel az átpolitizált tevékenységével kapcsolatban számos nyilatkozata és publikációja nagyobb felháborodást keltett. 2018-ban adott interjút például a Klubrádióban Bolgár György műsorában, ahol arról beszélt, hogy a jobboldalnak meg kell teremtenie a kulturális önállóságát. Ezzel kapcsolatban sokat idézték és kritizálták tőle a következő sorokat: „Nem az Esterházy vagy Jancsó képviselte kulturális mércére van szüksége az új Magyarországnak.” A rendszerváltoztatást követő húsz év kulturális hegemóniáját posztkommunistának tartja, példaként a filmművészetet hozza fel, amelyben szerinte tetten érhető a baloldali, liberális konszenzus, „annak a bizonyos szürkeállománynak, az SZDSZ-es rendszerváltó demokratikus ellenzéknek a továbbélése”. Békés szerint bár a jobboldalnak 2010 óta példa nélküli politikai felhatalmazása van, továbbra is a baloldali–liberális erőknek kedvező kulturális miliő érvényesül. Ezen kijelentései miatt számos alkalommal kritizálták az ellenzékinek tartott médiumok. Az ATV műsorában György Péterrel vitatta meg a fenti állításait.

Hasonlóan nagy port kavart a Figyelőnek adott 2018-as interjúja is, amelyben az újságíró kérdésére, hogy ma kulturális diktatúra van-e, ezt felelte:

„Igen, ma még kulturális diktatúra van, s éppenséggel a liberális kulturális mérce őrzői szeretnék továbbra is zsarnokian meghatározni a viszonyítási pontokat.”

Békés Márton 2018. július 6-án a Magyar Idők véleményrovatában tette közzé a Saját mércét kell teremteni című esszéjét. Ez a szöveg tekinthető a 2018 februárjában, Schmidt Mária blogján megjelent Tihanyi tézisek című kiáltvány folytatásának. Egy a 24.hu-n megjelent írás azzal a hipotézissel állt elő, hogy Orbán Viktor pár héttel későbbi tusnádfürdői beszédének kultúrpolitikához fűződő része nagyban támaszkodott Békés gondolatmenetére. A cikkben azt a lehetséges következtést is megemlítik, hogy „a Fidesz kultúrpolitikájának ő az egyik inventora”. A 24.hu hosszabb elemzését itt olvashatják. Az ATV.hu-n egyenesen úgy írtak róla, mint „a kultúrharcos, akit Orbán Tusnádfürdőn és Kötcsén is idézett”, saját szavai szerint azonban a kultúrharc nem egyik kultúra harca a másik ellen, hanem a kultúra birtokbavételéért zajló hosszú küzdelem.

Szerk.: Az Ojim.hu nem hírközlő felület, a bemutatott portré nem tekinthető véglegesnek és befejezettnek, azt folyamatosan frissítjük az új és a már rendelkezésre álló információk alapján.