Március elején egy konferencia keretében mutatták be a Nézőpont Intézet és a Médianéző legfrissebb kutatását a magyar sajtópiac helyzetéről. Az elemzésből többek között az derült ki, hogy a hazai médiaviszonyok kiegyensúlyozottak, a kormánnyal szemben kritikus orgánumok száma évről-évre nő, ráadásul egyre jelentősebb bevételekre tesznek szert, tehát nem igaz az az állítás, hogy a működésük el lenne lehetetlenítve.
Mivel az elmúlt években gyakran érte hazai és nemzetközi kritika is a magyar sajtószabadság helyzetét, ezért a Transzparens Újságírásért Alapítvány podcast műsorának legújabb adásában Boros Bánk Leventét, a Nézőpont Intézet elemzési igazgatóját kérdezték arról, mi lehet az oka az ellentmondásnak.
Boros Bánk Levente a Transzparens Podcastban kijelentette, szerinte a bírálatok mögött politikai szándékok vannak, a számok és adatok ugyanis egészen más képet mutatnak a magyar sajtópiac helyzetéről, mint amit az elmúlt években lefestettek hazánkról a nemzetközi nyilvánosságban.
Éppen ezek a viták miatt érezték indokoltnak a Nézőpont Intézetnél, hogy 3-4 évvel elkezdjék vizsgálni a helyzetet, mert kíváncsiak voltak rá, hogy mit mutatnak a tények a hazai állapotokról.
A Nézőpont Intézet elemzési igazgatója szerint a vizsgálódás során arra a következtetésre jutottak, ha Magyarországon egy párt el akar juttatni egy üzenetet a választópolgárokhoz a nyilvánosságon keresztül, akkor azt szabadon meg tudja tenni.
„Bárki és bármit szabadon megírhat, az általa közzétett információ pedig szabadon hozzáférhető mások számára, így tehát technikai értelemben a sajtó szabad” – hangsúlyozta Boros Bánk.
Az elemző szerint ráadásul a technológiai környezet mellett a magyar szabályozás is kedvez azok számára, akik új médiumot kívánnak alapítani, ennek mindössze egyetlen feltétele van, hogy be kell azt jelenteni a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságnál.
Boros Bánk Levente a beszélgetés során elismerte, hogy a magyar közszolgálati média elfogult a kormánnyal szemben, ugyanakkor szerinte ez más, nyugat-európai országokban sincs másként, ott is zajlanak erről viták, csak azok nem kapnak ekkora nemzetközi nyilvánosságot.
Az állami hirdetések kapcsán úgy fogalmazott, hogy a szocialista-liberális kormányok idején is döntő részben a kormánnyal baráti viszonyt ápoló médiumokhoz áramlottak ezek a források, ugyanakkor a külföldi kormányok, nemzetközi civil szervezetek jelentős támogatásban részesítik a kormánykritikus orgánumokat, ráadásul az árbevételek alakulásából az látszik, hogy az elmúlt években egyre nagyobb haszonra tesznek szert ezek a kiadóvállalatok, ebből szerinte az látszik, hogy nincsen ellehetetlenítve a működésük.
„A 2021-es évben összesen 32 milliárd forint profitot tudtak termelni. Milyen médiadiktatúra az, ahol ilyen eredményeket tudnak produkálni a szegény, elnyomott ellenzéki újságírók és médiumok?” – jegyezte meg Boros Bánk Levente.
