A múlt héten törölték a PestiSrácok.hu online televíziójának (PSTV) YouTube-csatornáját. Mint kiderült, a jobboldali orgánum korábbi, 2020-as kihágása miatt kerültek ismét eltávolításra a szerkesztőség tartalmai. Bár a kormánybarát csatorna munkatársai politikai motivációt sejtenek a háttérben, a múltban azonban jócskán akadt olyan eset, amikor a baloldalhoz köthető politikai szereplők vagy médiumok estek áldozatul a közösségi médiumok cenzúrájának. Összegyűjtöttük a legérdekesebb eseteket az elmúlt évekből.
Mint fentebb írtuk, a PSTV kitiltásának hátterében egy 2020-as eset áll. A Pesti Srácok stábja még 2020 februárjában töltött fel a YouTube-csatornájukra egy részletet egy pedofil pornóból. Bár a felvételt nem listázott-ra állították (tehát a link birtokának hiányában más nem nézhette meg), valamint elhomályosították a jelenetet, az automatizált rendszer mégis működésbe lépett és a közösségi irányelvek megsértése, különösen a gyermekek biztonságára vonatkozó szabályokra hivatkozva eltávolította a csatornát, valamint annak összes tartalmát a YouTube-ról. Hiába jelezték utólag az orgánum munkatársai, hogy az inkriminált videófelvételt csupán egy gyermekbántalmazásról szóló cikkükhöz szerették volna illusztrációként felhasználni, a videómegosztó platformnál dolgozókat ez nem hatotta meg.
Olyannyira nem, hogy a mostani, évekkel későbbi korlátozás mögött is ez az ügy áll, a Google képviselői ugyanis úgy nyilatkoztak, hogy a Pesti Srácok azzal, hogy PSTV néven új csatornát indítottak, megkerülték a korábbi kitiltásukat.
A YouTube azonban nem csak a PS-t korlátozta már korábban. Gyurcsány Ferenc egykori miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció elnöke sem kerülhette el a tiltást. Csatornáját szintén 2020-ban távolította el a Google, esetében szerzői jogok megsértésére hivatkozva. Gyurcsány YouTube-csatornája pont egy nappal azelőtt vált elérhetetlenné, hogy évértékelő beszédét élőben közvetíthették volna az oldalon.
Mint kiderült, az exminiszterelnököt egy „Sáska Arcú Cigány” névre hallgató YouTube-felhasználó jelentette fel a platform üzemeltetőinél, arra hivatkozva, hogy a csatorna olyan felvételt használt fel egy videójában (a Monthy Python legendás filmjének, a Brian életének egy jelenetét), amely az ő tulajdonában áll.
Ez azért fontos, mert a Google sokkal komolyabban veszi azt a bejelentést, amiben személyesen a jogtulajdonos jelenti szellemi tulajdonának elbitorlását. Sokat elárul az óriáscég vizsgálatainak alaposságáról, hogy a megadott felhasználónév ellenére nemhogy komolyan vették a vizsgálódást, de rögtön a létező legkeményebb büntetést szabták ki a volt miniszterelnökre.
Hasonló ügybe keveredett a Civil Összefogás Fórum, ismertebb nevén a CÖF, amely 2022-ben az Austin Powers filmből vett „mini me” viccel kampányolt Márki-Zay Péter és Gyurcsány Ferenc ellen. A YouTube a Warner Bros. filmstúdió jogi követeléseire hivatkozta letiltotta a reklámot (mások azonban időnként újra és újra feltöltik, ezért máig elérhető, ha esetleg valaki nem tudná, hogy miről is van szó pontosan).
A YouTube (és így a Google) azonban igyekszik elejét venni az alaptalan bejelentések miatti letiltásoknak, ezért Gyurcsány Ferenc és más politikai szereplők csatornái is védett státuszt kaptak, aminek köszönhetően nehezebb letiltatni az oldalaikat a felhasználók „feljelentései” alapján. Sőt a YouTube már külön dedikált embert jelölt ki a magyar politikai pártokkal való kapcsolattartásra, hogy az esetleges problémákat gyorsabban tudja orvosolni.
A legtöbb visszhangot azonban nem a videómegosztó platform szokta kelteni a tiltásaival, hanem a Facebook.
Az első, minden politikai szereplőt érintő botrány még 2021-ben robbant ki, amikor a Facebook megpróbálta átalakítani algoritmusát, hogy az egyes felhasználók hírfolyamában kevesebb politikai tartalom jelenjen meg. Ekkor Donáth Anna, Dömötör Csaba, Fekete-Győr András, Hollik István és Karácsony Gergely is hangot adott panaszának, a visszaesett elérések láttán. A felsorolásból jól látszik, a gond egyaránt érintette a kormánypárti és az ellenzéki politikusok oldalait. Később ezzel kapcsolatban a Facebook arra hivatkozott, hogy csak egy technikai hiba miatt tapasztalhatta több hazai politikus, hogy bejegyzéseik kevesebb emberhez érnek el.
A legsúlyosabban azonban a Mi Hazánk Mozgalmat és Toroczkai Lászlót érintették a facebookos tiltások. 2020-ban először a pártelnök oldalát, majd a párt központi felületét is törölte a közösségi médium, amely be is perelte ezért a Facebookot.
„Elképesztő politikai cenzúra, ami történt, hiszen 2019 májusában az EP-választási kampány finisében törölték az akkor kettőszáz-hétezer követővel rendelkező Facebook oldalamat. emiatt zajlik is egy per a Szegedi Törvényészéken, amit én indítottam a Facebook ellen. De ami még súlyosabb, hogy a nevem szerepeltetéséért, vagy a fényképem megjelenítéséért is törlés vagy tiltás járhat” – nyilatkozta akkor a Mandinernek Toroczkai.
Bár valójában nem járt tiltás Toroczkai nevének említéséért, annyiban igaza volt a politikusnak, hogy a Facebook a „veszélyes személyek” közé sorolta be a pártelnököt, amely kategóriába általában terroristák, embercsempészek és gyilkosok kerülnek. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a Facebook azzal büntette a jobboldali politikust, hogy ha bárki beírja egy posztba a nevét, olyan értesítést kap a Facebooktól, amely felhívja arra a figyelmet, hogy Toroczkai László egy „veszélyes személy”.
A baloldali Gulyás Márton is kifakadt már a legnagyobb közösségi platformra, szerinte ugyanis a Facebook korlátozta a Partizán műsorainak elérését. 2021-ben egy felháborodott hangvételű közleményt írt ezzel kapcsolatban a Partizán, amelyben kifejtették, hogy a „Partizán társalgó” nevű, több mint 20 ezer taggal rendelkező csoportot korlátozták a közösségi alapelvek megsértése miatt, valamint előzetes figyelmeztetés nélkül eltávolították egy videóriportjukat is.
„A korlátozások – amelyek részleteiről a Facebook megkeresésünk hatására is csak részinformációkat közölt – töredékére csökkentették a Partizán elérését, ráadásul megvontak egyes jogosultságokat az adminisztrátoroktól” – jelentette a Partizán csapata.
Hasonlóan járt szintén 2021-ben Magyarország egyik legolvasottabb hírportálja, az Index is, melynek korlátozásáról Stracz Ákos, az Index vezérigazgatója számolt be, aki szerint komoly, anyagiakban is mérhető károkat okozott a portálnak a Facebook.
Nem csak portálok és politikusok oldalai esnek áldozatul a Facebook tiltásainak, de újságírókat és véleményvezéreket sem kímél az algoritmus.
Konok Péter baloldali publicistát még 2018-ban korlátozta először a Facebook.
„Nos, meglett az első posztom, amit töröltek, mert a Facebook társadalmi szerződésébe (alaptörvényébe?) ütközött. Azt hiszem, elég sokat ekézem a kormányt, hol bunkó módon, hol cizellált metaforákkal, hol pedig bunkó metaforákkal cizellálva, de mégis – az első letiltott posztom az „ellenzékről” szólt” – írta akkor a történész.
„Volt egy mondás még kölyökkoromban, a Kádár-rendszer hosszan húzódó, langyos alkonyán: Szar ember, aki rendőrnek áll, de a legszarabb ember mégis az önkéntes rendőr” – tette hozzá Konok, utalva arra, hogy magánszemélyek bejelentése miatt került törlésre egy posztja a Facebookról.
Megadja Gábor jobboldali publicista Facebook-oldala is törlés áldozata lett 2018-ban, a közösségi alapelvek megsértése miatt. Ami érdekesebb, hogy Oláh Gellért újságíró megosztotta egy posztban, hogy Megadja oldala elérhetetlen lett, amely után az ő oldalát is korlátozták három napra.
Ezek a tiltások általában azért jönnek létre, mert egyes felhasználók szerint az érintett politikus, „celeb” vagy hírportál megsértette a platformok szabályzatát, ha pedig erre hivatkozva elég sokan jelentik ezt a platform felé, akkor az automatikus rendszerek gyorsan működésbe lépnek és eltávolítják a vitatott posztot vagy szereplőt.
A legszélsőségesebb esetek azonban a Magyarországon nem annyira népszerű Twitteren történtek.
A legemlékezetesebb és legnagyobb port kavaró twitteres esemény egyértelműen az egykori amerikai elnök, Donald J. Trump tiltása volt, de akadt jelentős magyar eset is. 2020 szeptemberében a magyar kormány hivatalos Twitter-oldalát az AboutHungary-t függesztette fel a Twitter.
„Úgy tűnik, végérvényesen megérkeztünk a szép új világba, ahol a technológiai óriások elhallgattatják azokat, akik eltérő véleményen vannak” – írta Kovács Zoltán államtitkár az esetről.
A Twitter egy óra után visszaállította a profilt és azt kommunikálta, hogy csak tévedésből tiltották le a kormány oldalát.
Azóta azonban nagyot fordult a világ a Twitterrel, hiszen az oldalt megvásárolta Elon Musk – kinek sajtóreprezentációjáról elemzést is készítettünk –, aki a teljes szólásszabadság eljövetelét ígérte a platform felhasználói számára. Egyik első intézkedéseként vissza is engedte Trumpot a Twitterre, majd Jordan Peterson és Kathy Griffin is „amnesztiát” kapott.
A többi közösségi platformon se megnyugtatóbb a helyzet, hiszen a Twitch-en például a legnagyobb magyar videóscsapat oldalát függesztették fel közel két napra, minden előzetes értesítés nélkül, mert közvetítették az Apple egyik eseményét a csatornájukon.
„Csak hogy ez is tiszta legyen: továbbra sem haragszunk az Apple-re. A claim teljesen jogos volt. Az értesítés hiánya okozta a problémát a Twitch részéről, hiszen, ha hamarabb tudjuk, hogy ez gond, akkor nem streameljük az októberi eventet” – magyarázta a helyzetet a TheVR.
Összességében tehát elmondható, hogy az ilyen tiltások nem csupán az úgymond jobboldali szereplőket érintik, ugyanakkor gyakran erősen vitatható a megalapozottságuk. A közösségi médiumok a legtöbb esetben azzal védekeznek, hogy ők magáncégek, amelyek saját belső szabályzattal rendelkeznek, amelyeket minden felhasználó elfogadott a regisztrációkor. Ugyanakkor a közösségi médiumok olyan fontos fórumaivá, intézményeivé váltak az elmúlt években a nyilvánosságnak, hogy nem lehet csupán magáncégekként tekinteni rájuk.
Nem véletlen, hogy a közösségi oldalak „önbíráskodását” már régóta meg akarják szabályozni szerte a világban. Az Európai Bizottság jogszabályjavaslatot nyújtott be Európai Médiaszabadsági Törvény címmel 2022-ben, amely megszövegezői szerint azt kívánja garantálni, hogy az EU-n belül a média mindenhol függetlenül és átláthatóan működjön, az újságírók pedig szabadon, megfélemlítés nélkül dolgozhassanak. Ebben szerepel olyan javaslat is, amely szerint a a közösségi médiumok a jövőben csak akkor távolíthatnák el egyes tartalmakat vagy oldalakat, ha erről előtte tájékoztatják a vitatott tartalom készítőjét.