Jelentősen csökkent az emberek sajtóba vetett bizalma az elmúlt évek alatt – derült ki a Reuters Intézet éves jelentéséből. A kutatás szerint a magyarok az egyik legbizalmatlanabbak a hírekkel kapcsolatban, a legnagyobb mértékben ugyanakkor az Egyesült Királyságban nőtt azok aránya, akik nem hisznek az újságíróknak.
Az Oxfordi Egyetemen működő Reuters Intézet évente készít felméréseket a világ különböző országaiban arról, hogy az ott élők mennyire bíznak a sajtóban. A 46 vizsgált ország közül Görögországban a legrosszabb a helyzet, ott a válaszadók mindössze 19 százaléka nyilatkozott úgy, hogy megbízik a sajtó által közölt információkban. Rögtön utánuk következik Magyarország, ahol ez a mutató 25 százalék.
Németország és Franciaország sem büszkélkedhet az eredményei miatt, a két nyugat-európai országban ugyanis szintén jelentősen csökkent az elmúlt években a sajtóba vetett bizalom. 2015-ben még a franciák 38, a németek pedig 60 százaléka hitt az újságíróknak, ez a mutató 2023-ra előbbi esetében 30, míg utóbbinál 43 százalékra fogyatkozott. A lengyeleknél is hasonló mértékű csökkenést tapasztalható, 2015-ös 56 százalékról idénre 42 százalékra mérséklődött azok aránya, akik megbíznak a hírekben.
Ha tehát összehasonlítjuk a számokat, azt láthatjuk, hogy bár Magyarország esetében, ahol először 2016-ban végzett kutatást a Reuters Intézet, valóban alacsony a médiába vetett bizalom, ugyanakkor az akkor mért 31 százalékos értékhez képest a mutató mindössze 6 százalékot csökkent, míg Németországban vagy Franciaországban jóval nagyobb volt a visszaesés.
Ebből a szempontból külön kiemelhető az Egyesült Királyság, ahol a 2015-ben mért 51 százalékhoz képest 2023-ra 33 százalékra csökkent a bizalmi index nyolc év alatt.
Az európai országok közül egyébként Svédországban javult leginkább a helyzet. Míg 2016-ban 40 százalék nyilatkozott pozitívan, idén ez az arány már 50 százalékra nőtt.
Médiafogyasztási szokások
A magyar válaszadók 85 százaléka egyébként már online hírforrásokból tájékozódik. 61 százalék ráadásul úgy nyilatkozott, hogy a közösségi médiából jut hozzá a hírekhez. Többségük (53 százalék) a Facebookot nevezte meg elsődleges forrásként, de népszerűnek számít (28 százalék) a YouTube is hazánkban.
Televíziót azonban már egyre kevesebben néznek itthon. Míg 2016-ban a válaszadók 71 százaléka tájékozódott onnan, ez az arány 2023-ra 51 százalékra csökkent. Vakarhatják azonban a fejüket a nyomtatott sajtóban dolgozók is, 27-ről ugyanis 7 százalékra csökkent az újságot olvasók aránya a válaszadók körében.
Szintén nem túl jó hír lehet azok számára, akik az olvasók adományaira építenék a finanszírozásukat, hogy a válaszadók mindössze 9 százaléka nyilatkozott úgy, hogy fizet az online hírekért. A szomszédos Romániában ez az arány 15 százalék.
Az egyes országokról készült részletesebb kutatások ide kattintva érhetőek el.